A húsvét utáni tavaszt ígérő napok hatására szemmel láthatóan kivirult a határ.
A belvíztől mentes szántókon és réteken üdítően fejlődnek a növények. Ezzel párhuzamosan az őszi kalászos gabonákon is felerősödött a kórokozók támadása. Az eddig viszonylag alacsony fertőzés az őszi árpán és az őszi búzán is erősödött.
Jelenleg a gabonalisztharmat, a szeptóriás levélfoltosság, a fahéjbarna levélfoltosság és a sárgarozsda fertőzés erősödése jelent veszélyt az árpára és búzára.
Szeptóriás levélfoltosság tünete búzán
A gabonalisztharmat fertőzés most elsősorban az őszi árpát fenyegeti, mert helyenként túlságosan is fejlettek az állományok, és a magas páratartalom, mellyel párosulva kiváló feltételeket teremt a betegség erősödéséhez. A fahéjbarna levélfoltosság kezdeti tünetei nehezen észlelhetők, melyeket a kórokozó aszkospórás alakja idéz elő. Az ebből kiinduló konídiumos fertőzést viszont már igen nehéz megfékezni. Ennek tudatában már most aktuális a vetések rendszeres ellenőrzése. Az ellenőrzés azért is fontos, mert a sárgarozsda fertőzés tüneteit már nemcsak a Dunántúl egyes térségeiben, hanem az Alföldről is jelezték.
Gabonalisztharmat fertőzés tünete búzán
Erős sárgarozsda járvány utoljára 2014 –ben volt, mert az enyhe tél és a hűvös, csapadékos tavasz rendkívül kedvező volt a kórokozó számára. Az ideális feltételek miatt rövid időn belül sárgarozsda járvány söpört végig az országon, komoly terméskiesést előidézve. Rendszeres növényállomány ellenőrzéssel győződhetünk meg a kórokozó terjedési sebességéről. Az őszi árpa napokon belül szárba indul, ezért fontos megakadályozni a kórokozók terjedését az alsó idősebb levelekről a felső levélemeletek irányába.
