Az elmúlt héten tovább folytatódott a késő nyarat idéző, a megszokottól jóval melegebb időjárás. Eső továbbra sem hullott, így a talajok teljesen kiszáradtak, a még kint lévő növényeken napközben a lankadás jelei mutatkoznak. Az országos nedvességhiány alól csupán a Dunántúl déli része kivétel, ahová a hónap folyamán kiadós csapadék jutott. Semmi sem gátolta a kukorica betakarítását, így novemberre már alig jut aratnivaló. Az őszi talajmunkákat, azok közül is leginkább az őszi mélyszántást hátráltatja a kiszáradt talaj.
Az őszi kalászos gabonák közül az árpa fejlettsége jónak mondható, a korábbi egyenetlen növekedés már kevésbé látható rajta. Most a fő problémát az utána vetett búzák lassú kelése okozza, a teljesen kiszáradt talajokon a foltos és hiányos kelés a jellemző az ország legtöbb tájegységében. Remélhetőleg egy közeli eső segít a további fejlődésben még a tél beállta előtt, bár gyakori eset, hogy a téli hótakaró alatt – már amennyiben lesz hó – kel ki a kenyérnekvaló. Minden esetre az lenne az ideális, ha még az ősz folyamán bekövetkezne a búza bokrosodása.
A meleg ősz hatására jelentősen megerősödött a gabonák levéltetű és kabóca fertőzöttsége. A szárnyas levéltetű alakok mellett már általánosnak mondható a kis levéltetű kolóniák jelenléte az árpa és búza vetésekben. Ha tovább folytatódik a kártevők számára kedvező időjárás, akkor a levéltetvekkel és kabócákkal behurcolt gabonavírusok járványszerű terjedésére lehet felkészülni. Az őszi gabonákon legszembetűnőbben az árpa sárga törpülés vírusa figyelhető meg, de a különböző vírusok többféle kombinációját mutatják ki a virológiai tesztek. Jelentős fertőzés esetén – 10%-os szint felett – érdemes megfontolni a vírusvektorok elleni védekezés elrendelését.
A levéltetvek általános elterjedése jellemző az őszi káposztarepce vetésekre is. Az utóbbi évek kutatásai derítettek fényt arra, hogy a vírusfertőzött repce esetében jelentősnek mondható terméscsökkenéssel kell számolni. A jelenlegi nemesítési irányokban ezért fokozott hangsúllyal szerepel a vírusrezisztencia. Addig is azonban marad a levéltetvek elleni kémiai védekezés.
Növényorvos kollégák fotói bizonyítják, hogy az őszi nyár hatására több térségben felerősödött a repce káposztalégy fertőzöttsége. A beteg növényeket már semmi sem menti meg a pusztulástól, legfeljebb egy tapasztalattal lettünk gazdagabbak.
A repcék többsége már elérte a 7-8 leveles állapotot, így már nem halogatható a regulátorozás. Le kell lassítani a további intenzív növekedést, inkább a gyökérnyak erősödjön a továbbiakban.