Október utolsó napjaiban is többnyire a csendes, őszies időjárás volt az uralkodó. Nappal általában 20 Celsius fok körüli maximum hőmérsékletet, éjszakánként pedig 10 fok alattiakat mutatott a hőmérő. Derült tájakon fagypont körüli reggelek is voltak. Néhány tájegységtől eltekintve nem hullott csapadék, így ismét kiszáradóban a talaj legfelső rétege. Az őszi búza vetése és a kukorica betakarítása még nagy erőkkel folyik.
Az őszi kalászosok közül az árpa fejlődése helyenként már a bokrosodás stádiumánál tart, de az állományok zöme még inkább a 3-5 leveles fejlettségű. A búza ennél fejletlenebb, a többsége még most kel vagy 1-2 leveles fejlettségű. Ennek megfelelően alakulnak a károsítók fertőzöttségi viszonyai is. Általánosnak mondható a mezei pocok fertőzöttség, kiugróan erős károsítás nem tapasztalható ugyan, de a gyenge-közepes, 3-4 db/100 négyzetméteres kolóniák mindenütt előfordulnak. A gabonalevéltetű fertőzöttség elsősorban az árpa területeken jelentkezik, az állományok 10-30 %-án, itt szárnyas és lárva alakok egyaránt előfordulnak.
A búza, fejletlenségénél fogva most még kevésbé érintett a fertőzésben, de hamarosan várható itt is a károsítás kezdete. Az árpa levelein megjelentek a levélfoltosság kezdeti tünetei, az enyhe-meleg és tartósan harmatos idő kedvez az újabb tünetek előfordulásának. A gabonalisztharmat mellett már megfigyelhető néhány sárgarozsda és helmintosporiózis tünet is.
Az őszi káposztarepce táblákban szintén általánosan előfordul a mezei pocok, a fertőzés hasonlóan a kalászosokhoz, gyenge-közepes szintű, kiugróan magas fertőzés még nem jellemző. Levéltetű fertőzés még alig akad, viszont továbbra is általánosnak tekinthető a káposztamoly és a gyapottok bagolylepke fertőzés, elsősorban a fiatalabb növényállományoknál.
A fejlettebb növényeknek már hiányzik egy kiadós csapadék, a napsütötte órákban lankadásos tüneteket figyelhetünk meg, elsősorban ott, ahol a vetőágy előkészítése során technológiai hibák fordultak elő. Az idősebb leveleken gyakori a tápanyaghiányt jelző lilás színelváltozás. A növények 10-30 %-án kisebb foltokban már mindenütt előfordul a fómás-és peronoszpórás levéltünet.
A learatott és a betakarításra váró kukorica területeken a korábbi esőzéseknek köszönhetően mindenütt gyakori a csőfuzáriózis előfordulása. A fertőzés mértékén már csak a szárítás előtti nagyon alapos tisztítással és rostálással tudunk csökkenteni. Az erősebben fertőzött területeken részesítsük előnyben a forgatásos talajművelést.
