Ökológiai gazdálkodás
Ökológiai gazdálkodás

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek II. rész

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek II. rész

Agrofórum Online

Az előző részben megismerkedhettünk néhány, különböző módon károsító kártevővel a zárt termesztőberendezésekben, és megtudtuk, milyen természetes ellenségeik léteznek. Ezek közül többen a természetben is előfordulnak, de kereskedelmi forgalomban is kaphatók. A mai cikkből kiderül, kik azok, akik szívogatják, gyengítik a növényeinket és ezzel együtt terjeszthetik a vírusokat.

Molytetű, vagy közismert nevén a liszteske

Viaszos, lisztes bevonatú, a levél fonákján található. Táplálkozásuk során szívogatják a növényeket, így azok visszamaradnak a fejlődésben, tenyészidejük csökken, és a termésmennyiségük is elmarad az átlagtól. Mézharmatot ürítenek, melyen másodlagosan korompenész alakul ki, ezáltal csökken az asszimilációs felület, a növény minősége és piacképessége romlik. Mindezek mellett vírust is terjesztenek. A védekezés ellenük nehézkes, hiszen szűznemzéssel szaporodnak, és évente 10-12 nemzedékük fejlődik. A megfigyelések szerint üvegházakban nagyobb rendszerességgel fordulnak elő, mint fóliasátrakban. Nagyobb létszámban, ha megzavarjuk őket, felhőkben röppennek fel.

Természetes ellenségeik:

-Fürkészdarázs

Molytetű lárvákat parazitálja. A lárvák testébe helyezi a tojásait, majd abban fejlődik. Kereskedelmi forgalomban kapható, kartonlapokra ragasztott nimfák formájában, melyet egyenletesen eloszlatva a növényekre kell helyezni.

-Ragadozó poloska

A molytetű több fejlődési alakját nagy mennyiségben képes pusztítani (szívogatja, táplálkozik). Kereskedelmi forgalomban nimfa és imágó alakban is megtalálható.

Levéltetvek

Fajonként változatos színű, apró állatok, melyeket szerintem senkinek nem kell bemutatni, szinte mindenhol megtalálhatók, ha kedvezőek a környezeti viszonyok. Fiatal növényi részen, hajtáson, levélen, virágon és bimbón egyaránt károsít, szívogatása következtében a növény visszamarad a fejlődésben, sárgul, deformálódik. Mézharmatot ürít, mellyel a liszteskéhez hasonlóan szennyezi a növényt, csökken az asszimilációs felület. A legnagyobb gondot a vírusterjesztésük okozza. Zárt termesztőberendezésben egész évben gondot okoz, jellemzően több tápnövényen is előfordulnak.

Levéltetvek kártétele

Természetes ellenségeik:

-Fürkészdarázs

A korábban említett módon parazitálja a gazdaállatot.

-Ragadozó gubacsszúnyog

A levéltetű testét felsebzik, kábító toxint juttatnak szervezetükbe, majd kiszívják testnedveiket. A természetben is előfordul, de kereskedelmi forgalomban is kapható lárva alakban, melyet a növényállományba kell kiszórni.

-Zengőlégy

A levéltetű által ürített mézharmat révén érzékeli a levéltetű-kolóniákat, így ennek közelében helyezi el a tojásait. Később a lárvák fejlődésük során pusztítják el prédaállataikat. Lárva alakban telepítik be a növényházakba, de a természetben is fellelhetők.

-Kétpettyes katicabogár

A lárvák és bogarak is ragadozó életmódot folytatnak, természetben előfordul.

Levéltetvek és katica

Tripszek

Az ellenük való védekezés a konvencionális termelésben is nagy fejtörtést okoz növénvédőszer-rezisztenciájuk miatt. Tojócsövükkel a generatív növényi részekbe helyezik tojásaikat, a bőrszövetet felsebzik, és a kiserkenő nedvet felszívják. Ennek következtében ezüstös színű szívásnyomok jelennek meg a leveleken. A növény visszamarad a fejlődésben, torzul, deformálódik. Vírust terjesztenek.

Természetes ellenségeik:

-Ragadozóatkák

Több faj sorolható ide, de általánosságban elmondható, hogy a tripszek elleni biológiai védekezésben igen jó eredménnyel hasznosíthatók. Megragadják áldozataikat és kiszívják testnedveiket. Ám egyesek csak a fiatalabb, kisebb egyedeket, lárvákat tudják bekebelezni. Kereskedelmi forgalomban kaphatók.

-Ragadozó virágpoloska

Az imágók és nimfák is képesek szívogatni a tripszek különböző fejlődési alakjait. A kifejlett egyedek a virágokban szeretnek tartózkodni, ezáltal a virágon élő, táplálkozó tripszekhez könnyen hozzájutnak.

Deformálódott levelek

Atkák (közönséges takácsatka, szélesatka, paradicsom-levélatka)

A tápláló növényi nedvek szívogatása következtében a levelek színe kivilágosodik, a növény visszamarad a fejlődésben. A takácsatka jelenlétére utal, ha a level fonákon, szövedékben megtapadó porszemcséket látunk. A paradicsom-levélatka szívogatása nyomán rozsdabarna növényi részeket figyelhetünk meg, a levélfonák ezüstösen csillog. Levelet, szárat és termést is károsítja, de a termésen nem jelentkeznek a tünetek. A szélesatka szinte minden növényi részt károsít, melynek következtében a virágszirom barnul, elhal, a bogyó parásodik, torzul. A levelek szalagosodnak, fonáki részük ólomszerűvé válik.

Természetes ellenségeik:

Az említett atkák közül nagyrészt csak a takácsatkákkal táplálkoznak.

-Ragadozóatkák

Különböző fajokat is ismerünk, melyek egyaránt megtalálhatók kereskedelmi forgalomban. Többségükről elmondható, hogy bár nektárt és vizet fogyasztva is életben maradnak (kivéve az üvegházi ragadozóatka fajt), prédaállattal táplálkozva életképesebbek.

-Ragadozó gubacsszúnyog

Szabadföldön is jelen vannak, a tavaszi-nyári időszakban pedig az üvegházakban bármikor találkozhatunk velük. A levéltetűnél említett gubacsszúnyogtól ez a faj eltér, hiszen a Feltiella acarisuga fajok csak a takácsatkán fejlődnek.

Bízom benne, hogy ezzel a kis összefoglalóval sikerült egy kicsit megismertetnem a zárt termesztőberendezések legismertebb kártevőit, és segítettem a megfelelő természetes ellenség kiválasztásában. A kereskedelmi forgalomban lévő, engedélyezett készítmények megtalálhatók a NÉBIH engedélykereső oldalán, de bátran keressék a növényorvosokat, szaktanácsadókat, és gazdaboltosokat is.

A következő részben kitérünk ezeknek a kértevőknek a megfigyelésére, előrejelzésére és csapdázására.

Felhasznált irodalom:

Budai Csaba – Biológiai növényvédelem hajtató kertészeknek

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek I. rész

2019. október 6. 04:37

A zárt termesztőberendezésekben a biológiai védekezés alkalmazása előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a módszer célja nem a teljes kártevőmentesség, hanem a kártételi küszöbérték alatt tartás.

Vadélőhely fejlesztési lehetőség

2019. szeptember 21. 04:38

Az Országos Magyar Vadászkamara 2017-ben elfogadta a Vadgazdálkodási Alap működési szabályzatát. Idén harmadik alkalommal nyitja meg élőhelyfejlesztési pályázatát a vadászatra jogosult szervezetek számára. A vadásztársaságok 2019. október 1. és 31. között adhatják be pályázati anyagaikat a 2020/2021-es vadászati évre.

Pókok szerepe és jelentősége a biológiai növényvédelem területén, különös tekintettel a gyümölcsültetvényekre

2019. szeptember 13. 04:38

A legtöbb „bioágens” – hasznos ragadozó – specialista, vagy legalábbis szűk gazdakörrel/zsákmánykörrel rendelkezik, ami gazdasági szempontból támadható felület. Az utóbbi évtizedekben kezdtek részletesebben foglalkozni a polifág predátorokkal (széles zsákmánykörrel rendelkező ragadozók), így a pókokkal is. Jelen cikk a pókok jelentőségéről, és a velük kapcsolatos eredményekről ad tájékoztatást.

Burgonyabogár elleni biológiai védekezés

2019. augusztus 24. 08:02

A burgonyabogár elleni védekezés fő szezonján már túl vagyunk, de még mindig találkozhatunk velük a szabadföldön. A harc ellenük nem egyszerű, de szükséges, hiszen az imágók és a lárvák a táplálkozásukkal akár 80 %-os kárt is okozhatnak növényeinkben. A nyár végi, ősz eleji beavatkozással még gyéríthetjük a telelőre vonuló egyedeket, és megalapozhatjuk a jövő évi növényvédelmet.

Az időjárás igen kedvező a levéltetű-kolóniák gyors kialakulásához a kelő állományokban

2019. október 15. 11:13

A kedvező időjárásban egyre több őszi árpa és búza bújik elő. A kelő állományok most még a kevés csapadék miatt meglehetősen egyenetlenek. Az 1-2 leveles növényeken máris megjelentek a szárnyas gabona-levéltetű egyedek.

A szabadföldön termesztett paradicsom integrált növényvédelme

2019. július 31. 05:37

Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem elveit a házikertünkben vagy hétvégi telkünkön? Mit tehetünk zöldségeink (pl.: a paradicsom) legteljesebb védelme érdekében? Ehhez nyújt segítséget egy egyetemi kutatás összegyűjtött anyaga.

Mire figyeljünk a leander teleltetése során növényvédelmi szempontból?

2019. október 18. 04:36

N. Blanka kérdése: Leandereim teleltetése során mire kell kiemelten odafigyelnem növényvédelmi szempontból?

Melyek a szabadföldön termesztett paradicsom legfőbb kártevői?

2019. augusztus 7. 04:37

Hogyan védhetjük meg a házikertünkben vagy hétvégi telkünkön szabadföldön termesztett paradicsomunkat a kártevőktől?