A szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri Uzel, 1895) elsősorban a fiatal szőlőültetvények időszakos kártevője. Tömeges előfordulásának okai egyelőre még nem teljesen tisztázottak, de fontos tudni, hogy főként azokban az ültetvényekben okozott kárt eddig, ahol a ragadozó atkák nem voltak jelen vagy egyedszámuk elhanyagolható volt.
Elterjedés
A szőlőtripsz őshonos Európában, szőlőn való előfordulását az 1900-as évek elején figyelték meg. Első jelentős kártételét ugyanakkor az 1920-as években, Kaliforniából jelezték először, ahol behurcolása után szaporodott el. Hazánkban 1967-ben, Kecskemét-Katonatelepen okozott kárt szőlőn első alkalommal.
A faj károsítása Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa szőlőültetvényeiben időnként, meglepetésszerűen jelentkezik.
Európán belül Görögországban, Olaszországban, Dél-Franciaországban, Németországban a Rajna mentén, Svájcban, továbbá Magyarországon észlelték számottevő kártételét.
Morfológiai jellemzők
A szőlőtripsz nősténye 0,7-0,8 mm hosszú, szürkéssárga színű. A csáp világos, 6 ízű, az utolsó ízek szürkésbarnák (1. kép).
1. kép Szőlőtripsz nőstény imágó mikroszkópos felvétele (Fotó: Schwéger Szabina, 2017)
Az előhát hátsó szegletén 1 sötétszürke serte található. Az elülső szárny szürkés árnyalatú. A hím potrohának végén 1 pár hosszú, fekete, enyhén meggörbült, vastag serte helyezkedik el (2. kép).
2. kép Szőlőtripsz hím imágó mikroszkópos felvétele (Fotó: Schwéger Szabina, 2017)
E jellegzetes morfológiai bélyeg alapján a ragadós színcsapdákkal fogott egyedek is könnyen azonosíthatók (3. kép).
3. kép Szőlőtripsz hím imágó sárga színcsapdán (Fotó: Fail József, 2008)
A lárva 0,7-0,8 mm nagyságú, színe világossárga (4. kép).
4. kép Szőlőtripsz lárva mikroszkópos felvétele (Fotó: Schwéger Szabina, 2017)
Tápnövénykör
Különböző fás szárú növényeken (szőlő, mogyoró, bükk, tölgy, juhar, nyír, fűz) figyelték meg vagy gyűjtötték, kártétele azonban csak a szőlőről ismert. Az egyéb fás szárú növényeket illetően, a mogyorón van jelen nagyobb egyedszámban, tehát elsődleges tápnövényének ez a faj tekinthető.
A szőlőtripsz főként az elegyes tölgyesek és az ott élő mogyoró levelén maradhat fenn, és szaporodhat, valószínűleg ezekről az élőhelyekről repül be a tömegesen a szőlőkbe. Ezt bizonyítja, hogy a vizsgálatok során a faj nagyobb egyedszámban fordult elő a szőlőültetvények kevert állományú erdővel határos részein.
Életmód
A nemzedékszámra vonatkozó irodalmi adatok nem egységesek. Magyarországon az eddigi vizsgálatok alapján 3-4, egymást átfedő nemzedéke valószínűsíthető. A nőstény egyedek ősszel a tőke fás részeinek kéregrepedéseibe húzódnak telelni, kisebb felületre csoportosulva.
A kéregrepedésekben áttelelt nőstények tavasszal, a rügyfakadást követően jelennek meg a fiatal hajtásokon. Tojásaikat a levél szövetébe helyezik. Az imágók és a kikelő lárvák egyaránt a hajtásokon szívogatnak. Az eddigi hazai vizsgálatok alapján, május elején a károsított hajtásokon túlnyomó többségben imágók találhatók, május utolsó heteiben zömmel lárvák és nimfák fordulnak elő. Június közepén ismét elsősorban a kifejlett alakok fordulnak elő nagyobb számban.
5. kép A szőlőtripsz megfigyelése sárga színcsapdával (SZs) (Fotó: Szénási Ágnes, 2008, Raposka)
A Csalomon® típusú sárga színcsapda (SZs) (5. kép) fogási adatai alapján a faj a nyári hónapokban folyamatosan jelen van a szőlőültetvényben, és egyre csökkenő egyedszámban egészen szeptember elejéig megtalálható (1. ábra).
1. ábra A szőlőtripsz átlagos egyedszáma a nyári hónapokban sárga (SZs) színcsapdákon, szőlőben (Vért-Vitis Kft., Etyek, 2014)
Külön érdekesség a szőlőtripsszel kapcsolatosan, hogy a szárnykezdeménnyel rendelkező nimfa stádium is a növényen fordul elő, ellentétben a többi tripszfajjal, ahol az esetek túlnyomó részében a nyugvó nimfa a talaj felső rétegében található.
A szőlőtripsz populáció egyedszámváltozására a nyári, kora őszi időszakban fellépő biotikus és abiotikus tényezők aránylag hosszabb időn át hatással vannak. Kedvező körülmények esetén jelentős a telelőre vonuló egyedek száma.
Kártétel
A szőlőtripsz károsítására rügyfakadás után lehet számítani. A lassú hajtásnövekedésű fajták (pl. Hárslevelű, Furmint) érzékenyebbek. A faj kártételéről kora tavasszal akkor beszélhetünk, ha az egyedszám jelentősen megnövekszik, azaz több mint 10-15 tripszet találunk levelenként.
Az áttelelt imágók és a később kifejlődött lárvák okoznak kártételt, amely elsősorban a vegetációs időszak elején lehet jelentős. A közvetlenül a rügyfakadás után szívogatott szőlő hajtásán, levélnyelén és levelén parás foltok (6. kép) alakulnak ki, erős fertőzés esetén az egész hajtásra kiterjedve.
6. kép Parás foltok a Kadarka fajta levelén (Fotó: Kőrös Tamás, 2016. 06. 22., Eger)
Ebben a stádiumban megtámadott levelek növekedése a szívogatás helyén leáll vagy csökken, és rajtuk később szabálytalan alakú lyukak keletkeznek. Ha jelentős a károsítás, rövid ízközű, törpe hajtások (7. kép) képződnek, a levelek színük felé kanalasodnak, deformálódnak (8. kép), a levélszél barnul, elszárad.
7. kép Kadarka fajta szőlőtripsz által károsított hajtása (Fotó: Kőrös Tamás, 2016. 06. 22., Eger)
8. kép Erős tavaszi tripszkár Blauburger fajtán (Fotó: Dula Bencéné, 2016, 06. 01.)
A leveleket a fény felé tartva, jól megfigyelhetők a szívásnyomok (9. kép). Későbbi időpontban, a kifejlett levelek szívogatása következtében nem jelentkezik már elváltozás, hanem néhány mm-es vöröses, nekrotikus foltok alakulnak ki.
9. kép Áteső fényben jól láthatók a szőlőtripsz szívásnyomai a levélen (Fotó: Dula Bencéné, 2016. 06. 29.)
Kaliforniában és Görögországban a virágok száradását és ezt követően a bogyók parásodását is tapasztalták a nyár folyamán szívogató imágók és lárvák kártételeként. Ez a kárkép azonban hazánkban eddig még nem fordult elő.
A szőlőtripsz kártételének megítélését nehezíti, hogy a gyakorlatban a szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis) kárképével összetévesztik, amely később a növényvédő szer helytelen megválasztását is eredményezi. A két faj károsításának hasonlósága miatt az elmúlt évtizedekben a szőlőtripsz kártétele feltehetően rejtve maradt több esetben is. Éppen ezért nem tisztázott, hogy milyen és mekkora kárt okozott, illetve okozhatott a korábbiakban.
A rügyfakadás után az áttelelt imágók nagy egyedszámban lehetnek jelen a károsított hajtásokon. A nyári hónapokban eltérő egyedszámban, de folyamatosan megtalálható a faj a szőlőültetvényekben, de a nagy lombfelületen az észlelési küszöbérték alatt marad és kártétele elhanyagolható.
Ebből adódóan a vegetációs időszakban a faj egyedszámának változását a természetes ellenségek jelenléte, az időjárási tényezők, illetve az egyéb kártevők elleni rovarölő szeres védekezések jelentősen befolyásolhatják anélkül, hogy ezt észlelnénk.
Előrejelzés, védekezés
Mivel tavasszal meglepetésszerűen jelentkezhet a kártétel a fiatal hajtásokon, a fakadást követően rövid időn belül megelőző védekezés lehet szükséges.
Ha a szőlőtripsz egyedszámát színcsapdák kihelyezésével nyomon követjük az ültetvényben, megállapíthatjuk, hogy előfordul-e faj és milyen mértékben. Ez alapján megítélhető, hogy a következő év tavaszán számíthatunk-e a kártevő tömeges jelenlétére, továbbá szükséges-e a kártétel megelőzésére rovarölő szerrel védekezni. A nyári nemzedékek egyedszámából tehát valószínűsíthető az esetleges tavaszi kártétel, illetve annak várható mértéke.
Korábbi vizsgálatok alapján a ragacsos felületű, Csalomon® típusú zöldessárga színcsapda (SZz) (10. kép) megbízhatóan alkalmazható a faj előrejelzésére. A fogott rovarok között a szürkéssárga szőlőtripsz kézi nagyítóval is könnyen felismerhető a hím potrohvégén lévő, ívesen meghajló, erős, fekete színű serte alapján.
10. kép A szőlőtripsz monitorozására a zöldessárga színcsapda a legalkalmasabb (SZz) (Fotó: Szénási Ágnes, 2008, Raposka)
A rovarölő szerek alkalmazása a kártevő ellen akkor indokolt, ha a tavaszi mikroszkópos vizsgálat során rügyenként 3 vagy annál több, illetve 3-4 leveles hajtáson 2-3 vagy annál több áttelelt nőstényt találunk.
Az inszekticides védekezést mérlegelni kell a szőlő 3-4 leveles állapotában, mert ekkor a szőlőtripsz, a szőlő-levélatka, a szőlő-gubacsatka és a piros gyümölcsfa-takácsatka áttelelt egyedei aránylag kis felületen, együtt helyezkednek el, és egyedszámuk alakulása egyetlen kezeléssel hosszabb időre is nagymértékben befolyásolható.
A szőlőtripsz kártételének mértékét a tavaszi egyedszám mellett az időjárás is jelentősen befolyásolja. Napsütéses, meleg időben a szőlőhajtás gyorsan növekszik, így a károsítás veszélye is mérséklődik. A korai fakadású, erős növekedésű fajták kevésbé érzékenyek a szőlőtripsz kártételére.
Fontos megjegyezni, hogy ha a hajtásnövekedés bármilyen okból (pl. fajtajelleg, időjárás, tápanyag-ellátottság) adódóan lassabb vagy vontatott, a kártétel mértéke fokozódhat, és kisebb egyedszám mellett is jelentkezhet észrevehető károsítás.
A szőlőtripsz ellen jelenleg nem áll rendelkezésre engedélyezett készítmény. Korábbi vizsgálatok során az abamektin hatóanyagú Vertimec (jelenleg Vertimec Pro), a spinozád hatóanyagú Laser és a narancsolaj alapú bór lombtrágya, a Prev-B2 hatékonynak bizonyult a kártevő ellen. Fontos kiemelni, hogy a megfigyelések során az abamektin a szőlőtripsz természetes ellenségeinek tekintett ragadozó atkákat mérsékelten, a Prev B2 pedig nem károsította.
Ajánlott irodalom:
- Jenser G., Kneip A. Vukovits L. (2013): A szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri Uzel) kártételének megelőzése. Növényvédelem 49 (1): 3-7.
- Molnár A., Csiha A. (2015): A szőlőtripsz elleni védekezési vizsgálat tapasztalatai. Mezőhír Melléklet 2, 48-49.
A szerzők ezúton szeretnének köszönetet mondani Dr. Dula Bencénének és Kőrös Tamásnak fotóik rendelkezésre bocsátásáért, továbbá Dr. Fail Józsefnek és Dr. Schwéger Szabinának a mikroszkópi felvételek készítéséért.
A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.
Dr. Szénási Ágnes
SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő
Dr. Orosz Szilvia
NÉBIH NTAI Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratórium, Budapest
Korbuly Csaba
Edeck Szőlőtermelő és Kereskedelmi Kft., Etyek
