Szőlő-Bor
Szőlő-Bor

Bemutatták a mogyoródi szőlőtechnológiai kísérlet eredményeit

Bemutatták a mogyoródi szőlőtechnológiai kísérlet eredményeit

Agrofórum Online

A Pest megyei Kormányhivatal NTI, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete és a Mogyoródi Hegyközség, valamint a kísérletben résztvevő cégek „A szőlő növényvédelme” című tanácskozásra várta a szőlőtermesztőket augusztus elején. A rendezvény fókuszában az idei szezon időjárási és növényvédelmi aktualitásainak összegzése, valamint a 2017-es szőlő növényvédelmi technológiai kísérletek eredményeinek értékelése állt.

A technológiák zöme kitűnően vizsgázott idén Mogyoródon

Az évjárat sajátosságainak összefoglalásával kezdte előadását Dula Bencéné mikológus, szőlőtermesztő, majd az idei szezont jellemző növényvédelmi kérdéseket elemezte, végül bemutatta, hogy a demo kísérleti parcellákban hogyan vizsgáztak 2017 során a szőlővédelmi technológiák.

Az időjárás, a növény fejlettsége és a kórokozók határozzák meg együttesen egy évjárat jellegzetességeit. Az év rendkívül kemény hideggel indult, egyes januári napokon a minimum hőmérséklet megközelítette a –20 °C-ot. A szőlő rügyei és fás részei már –15 °C-on károsodhatnak. A nagy hideg szerencsére a szőlőt mélynyugalmi állapotban érte, így a jól záródó rügyeket a rügygyapot megvédte a károsodástól, de persze a fajták között fagyérzékenység szempontjából különbségek voltak tapasztalhatók. A főrügy és a mellékrügy fagykárosodása mellett a diafragma károsodásra hívta fel az előadó a figyelmet. A diafragma vagy bélrekesz választja el az internódiumok közötti bélrészt. A rügy felőli oldalán felhalmozódó keményítő táplálja a fakadó rügyet, károsodása esetén komoly fakadási gondokkal kell számolni. A diafragma fagykár főként a szaporítóanyag-előállítók számára jelent veszélyt.


A heterogén fürtfejlődés segítette a lisztharmat terjedését– mondta el Dula Bencéné

„Egyenetelen volt a fakadás, hajtásfejlődés, ebből adódóan a fürt mérete is. Ez nem a fürtön belüli egyenetlen bogyóméret jelenti, hanem a fürtök közötti méretkülönbséget, fejlődésbeli eltérést” – foglalta össze Dula Bencéné a téli szélsőségesen alacsony hőmérséklet hatását.

A 2017-es szezonban kórokozók közül a lisztharmat jelentette a legnagyobb kihívást. Az első primér aszkospórás tünetek közel egyszerre jelentek meg az országban. A zászlós tünetre nem lehetett számítani és nem is jelen meg, hiszen a micéliumok elfagytak a komoly téli hidegben.

Bár az országban a fertőzés mértéke gyenge-közepes volt a lombozaton, az imént említett egyenetlen fürtméret következtében a gomba kiváló életfeltételeket talált a fürtön. A fagy miatti heterogén fürtfejlődés eredményeként mindig volt az ültetvényben érzékeny fejlődési állapotban lévő bogyó, amelyen a lisztharmat-fertőzés kialakulhatott. Mindebből adódóan a fertőzési állapotokra is az egyenetlenség a jellemző 2017-ben.
A kártevők közül lepkekabóca, zöld cserebogár és kígyóaknás szőlőmoly kártétele is kimutatható volt, érdekes „újdonságként” a sáska is szerepelt a szőlőt károsító rovarok listáján idén. A szőlőmolyok első nemzedékénél közepes, a másodiknál gyengébb, kisebb egyedszámú rajzást volt tapasztalható. Új, veszélyes károsítók közül a tajtékos kabóca által terjesztett Xylella fastidiosa baktériumot emelte ki az előadó. Ez a kórokozó felelős a szőlő Pierce betegségének kialakulásáért, amelynek egyik jellegzetes tünete, hogy a levéllemez úgy válik le a tőkéről, hogy a levélnyél ott marad.


Lisztharmat tünete a takart kontroll tőkén

A téli hidegstressz után megjelentek az ültetvényekben az Esca, a korai tőkeelhalás tünetei is.

A nyári időszakban napperzselés alakult ki a bogyókon számos esetben. Az erős UV sugárzás hatására bizonyos helyeken gyakorlatilag megfőttek a bogyók, más esetekben ráaszalódott a bogyóhús a magokra.
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy már a keleti országrészben is kimutatták az Flavescence dorée karantén fitoplazmát. A nagy veszélyt az jelenti, hogy az amerikai szőlőkabóca, e kórokozó vektora, a Dunától keletre sokkal nagyobb egyedszámban fordul elő, mint nyugaton, ahol már korábban megjelent a szőlőben az FD fitoplazma.

Mogyoródon is a lisztharmat fenyegette a termést

Erdész Ferenc kertészmérnök, növényorvos a szőlő növényvédelmi technológia kísérletek témafelelőse mutatta be a vizsgálati körülményeket. Az egyes függöny művelésű kékfrankos ültetvényben egy hektár nagyságú kísérleti parcellákat alakítottak ki. Két üzemi technológia mellett a BASF Hungária Kft.+Yara Hungária Kft., a Sumi Agro Hungary Kft., a Nufarm Hungária Kft.+Huminisz Kft., a Magyar Kwizda Kft., a Belchim Crop Protection Hungary Kft., továbbá a Bayer Crop Science és Syngenta Kft. készítményeiből, termékeiből összeállított technológiai változatok eredményességét vizsgálták az összehasonlító kísérlet során.


Erdész Ferenc a szőlő növényvédelmi technológia kísérletek témafelelőse

A mogyoródi demo kísérleti területen idén a lisztharmat fertőzés értékelésére adódott lehetőség, mert peronoszpóra és botrítisz nem fordult elő – mondta el Dula Bencéné. Két időpontban, először (július 4.) zöldborsó-állapot és fürtzáródás közötti stádiumban (széles határ az eltérő fürtméret miatt) négy kezelés után, majd zsendülés kezdetén (július 11.) értékelték a hétparcellás kísérletet. A terület csapadékellátottsága egyenletes volt. Kezeletlen takart kontroll esetén második értékeléskor 72%-os lombfertőzöttség volt tapasztalható. A fürtfertőzöttség szintén a második értékeléskor, zsendüléskor a takart kontrollban meghaladta a 44%-ot, a kísérletben lévő tecnnológiáknál viszont – kettő kivételével – az elfogadható 5% alatt maradt, tehát a technológiák zöme kitűnően vizsgázott idén Mogyoródon. A hét kísérleti parcellában és a két üzemiben alkalmazott szőlővédelmi technológiák teljes – növényvédő szer, gyomirtó szer és lombtrágya – költsége nettó 111 297 és 260 787 Ft/ha között változott.


A szőlőtechnológiák eredményeire sokan voltak kíváncsiak

Elegendő magnéziummal és megfelelő tápelemaránnyal a fürtkocsánybénulás ellen

A magnézium a fotoszintézisben fontos szerepet tölt be, emellett több, mint 300 enzim működéséhez nélkülözhetetlen. Növeli a cukortartalmat és a cukrok szállítását, befolyásolja a nitrogén és a foszfor forgalmát. Felvétele más kationok (káliumion, kalciumion, ammóniumion) mennyiségétől erősen függ. A fürtkocsánybénulás végeredményképpen a magnézium relatív vagy tényleges hiányára vezethető vissza, de a betegség kialakulásában számos tényező szerepet játszik. Ezek között található a fajtaérzékenység, az alkalmazott technológia, a klimatikus viszonyok és növényélettani kérdések.


Kísérleti parcellák bemutatója

Horinka Tamás kertészmérnök, szaktanácsadó a szőlő kocsánybénulás kialakulásának okait elemezte, vizsgálta a növényben található tápelemek, valamint a talaj tápelemellátottságának, illetve az élettani betegség megjelenésének összefüggéseit, továbbá a magnézium kiemelt jelentőségét. A fürtökben az optimális magnéziumszint kialakulását a magnéziumellátottság mellett az ionantagonizmus jelensége is befolyásolja, de az is, hogy a szőlő különböző növényi részei versenyt folytatnak egymással e tápelemért. A gazdálkodónak a betegség kapcsán figyelembe kell venni azt is, hogy a talajban rétegenként (0-30, 30-60 cm-es mélységben) kell végezni a tápelem-utánpótlást és a kationbeállítást.


A szőlő kocsánybénulás kialakulásának okait Horinka Tamás elemezte

Magnéziumpótlásra lombtrágya is alkalmazható, de csupán kiegészítő jelleggel, mert a növény teljes igényének csak töredéke biztosítható ezzel a módszerrel.

A tanácskozás a kísérleti parcellák megtekintésével, a technológiák ismertetetésével zárult.

(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A szőlő peronoszpóra elleni védelme gyors felszívódású, rézmentes készítménnyel

2024. május 15. 05:40

A Kwizda egy olyan rézmentes, felszívódó készítménnyel bővítette a portfólióját, melynek segítségével rugalmasan alakítható a szőlő peronoszpóra elleni védekezési stratégia.

A szőlő lisztharmatának fertőzését kell megakadályozni

2024. április 23. 07:40

Most szőlő lisztharmatának a fertőzését kell megakadályozni. Az a szőlősgazda könnyebb helyzetben van, aki tavaly közvetlenül a szüret után elvégezte a kénes-olajos lomblemosást.

Nem minden bor vegán? Nem bizony!

2024. március 26. 09:10

Az emberekből gyakran meglepődést vált ki, amikor egy borra azt mondjuk, hogy vegán, hiszen alapvetően szőlőből készül.

Peronoszpóra- és lisztharmat-toleráns hibrid szőlőfajtát nemesítettek idehaza

2024. március 18. 12:10

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa és a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ismét teltház előtt tartotta Szőlészeti és Borászati Szakmai Napját.

Az étkezési paprika növényvédelme - növénykórtani problémák (2/1.)

2019. március 28. 09:17

A hajtatott paprika legfontosabb növénykórtani problémái között szerepel a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV), amelynek terjesztésében a nyugati virágtripsz játszik szerepet.

Túl a termesztéstechnológián: kötelező és önkéntes elemek a gyümölcstermesztésben

2021. június 17. 04:26

A gyümölcstermesztésben az adott gyümölcsfaj termesztéstechnológiájának elsajátítása mellett a ránk vonatkozó jogszabályok elsajátítása is szükséges az eredményes gazdálkodáshoz.

A gyümölcskártevők országos csapdahálózatának fogási adatai

2023. szeptember 26. 09:10

Az alábbi táblázatokban, valamint grafikonokon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai irányításával működő országos előrejelző csapdahálózatok adatait láthatják, melyek segítségével az ország több pontján is nyomon követhetők a legjelentősebb gyümölcskártevők.

Már drónnal is lehet permetezni

2022. február 10. 13:52

A légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával az Agrárminisztérium együttműködésben az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megalkotta a drónokkal történő növényvédő szer kijuttatásának jogszabályi környezetét, elősegítve ezzel, hogy az új, pontosabb és célzottabb kijuttatást lehetővé tevő légi permetezési technológia a magyar gazdák rendelkezésére állhasson.