Szőlő-Bor
Szőlő-Bor

A nitrogénpótlás mértékének irányelvei szőlőültetvényekben

A nitrogénpótlás mértékének irányelvei szőlőültetvényekben

Agrofórum Online

A nitrogén fontos szerepet játszik a szőlő növekedésében és termésképzésében. A szőlőültetvények kiegyensúlyozott növekedése érdekében kulcsfontosságú, hogy helyesen állapítsuk meg a nitrogénpótlás mértékét. A kijuttatandó mennyiség kiszámítása során számos tényezőre kell tekintettel lennünk. Figyelembe kell vennünk többek közt az ültetvény talajtani sajátosságait, a tőkék növekedési erélyét, termőképességét, valamint a talajápolás módját és az évjárat hatásait.

A nitrogén túlzott mértékű kijuttatása és hiánya egyaránt kedvezőtlen hatású (1. táblázat).

Nitrogén-túladagolás Nitrogénhiány
  • Gombás betegségekre való fokozott érzékenység (idegen ízek, esetenként színanyag-veszteség a borban)
  • Többszöri csonkázás szükséges
  • Kocsánybénulás (diszharmonikus, magas savtartalmú bor)
  • Vontatott termésbeérés
  • Magas a termésben a nitrogéntartalmú anyagok mennyisége – fokozott derítőszer igény a borok kezelésénél
  • A bor illat-, íz- és zamatanyagai csökkennek
  • Rossz vesszőérés – csökken a tőke fagytűrő képessége
  • Környezetvédelmi kockázat: fokozott mértékű nitrát-kimosódás
  • Kicsi, laza szerkezetű fürtök – alacsony terméshozam
  • A gyenge növekedés miatt legfeljebb egyszeri csonkázás
  • Kisebb mértékű fotoszintézis – alacsonyabb mustfok
  • Kevés az élesztők által asszimilálható aminosavak mennyisége – vontatottá válhat az erjedés
  • Kialakulhat bakszag, illetve felléphet a bor atipikus öregedése
  • Megváltozott aromaanyag-összetételű, vékony borok
  • Gyenge vesszőérés és tartalék tápanyag felhalmozás
  • A fagykár veszélye megnő
1. táblázat: A nitrogén túladagolásának és hiányának a hatásai
(Bényei et al. 1999, Riedel 2007, Ziegler et al. 2011, és Mehofer et al. 2014 alapján)

A szélsőséges túladagolás és hiány tünetei rendszerint egyértelműen felismerhetők. A jellegzetes hiány-, illetve túladagolás tüneteket és kialakulásuk lehetséges okait a 2. táblázat tartalmazza.

Nitrogén Jellegzetes tünetek Lehetséges okok
-hiány
  • levél: világoszöld, később elsárgul; az őszi lombszíneződés korán kialakul
  • levélnyél: gyakran pirosasan elszíneződik
  • hajtás: vékony; a növekedési erély gyenge
  • fürt: kötődése gyenge
  • trágyázás: hiányos ásványi és szervesanyag-utánpótlás
  • időjárás: túlzottan csapadékos, hideg; tartósan száraz
  • talajápolás: takarónövény-használat miatt fellépő N-konkurencia, tömörödött talaj, tág C/N arányú takaróanyag, illetve szerves anyag használata
-túladagolás
  • levél: nagyméretű, sötétzöld színű
  • hajtás: erőteljes; későn leálló növekedés; a vesszők beérése gyenge
  • fürt: tömött, szélsőséges esetben elrúgásra való hajlam
  • trágyázás: túlzott N-adagok alkalmazása
  • időjárás: alakulása kedvező a nitrogén ásványosodására
  • talaj: túlságosan magas szervesanyag-tartalom, intenzív talajművelés
2. táblázat: A nitrogénhiány és -túladagolás tünetei és kialakulásuk lehetséges okai
(Spring et al. 2003 alapján)

Az ültetvény állapotának, kondíciójának a felvételezése mellett a levélelemzés adataiból is következtethetünk a nitrogénellátottság alakulására (3. táblázat). A levélanalízishez a (levéllemez) mintákat mindig azonos helyről (az első fürt szárcsomójáról), és két időpontban (virágzáskor és szüretkor) szedjük meg. Az előírások szerint a mintát (50-100 db) a (azonos talajadottságokkal rendelkező) mintavételi egység két átlója mentén kell begyűjteni.

Mintavétel A vizsgálati határértékek szintjei
alacsony optimális magas nagyon magas
virágzáskor < 2,75 2,76-3,30 3,31-4,00 4,00 <
szüretkor < 1,75 1,76-2,10 2,11-2,60 2,60 <
átlag < 2,25 2,26-2,70 2,71-3,30 3,30 <
3. táblázat: Levélanalitikai határértékek (% absz. sz. a.-ban) a szőlő nitrogénellátottságának a megítéléséhez
(Szűcs, Horák, Kovácsné Mérei, 1981 alapján)

Külföldön a tőkék nitrogénállapotának a megítélésére a levélnyél nitráttartalmának a vizsgálatát is alkalmasnak tartják. A meghatározáshoz a főhajtás vitorla alatt 30-40 cm-re levő levelének a nyelét (10-15 db) használják fel. A virágzáskor gyűjtött mintaanyagot foghagymapréssel kipréselik, majd gyorsteszt segítségével állapítják meg a présnedv nitráttartalmát. A kívánatos nitrátkoncentráció: 150-200 mg/l (4. táblázat).

A levélnyél nitrátkoncentrációja
(mg/l)
Javasolt nitrogén-utánpótlás – talajápolás
150 alatti Talajtrágyázás, esetleg lombtrágyázás (kb. 30 kg/ha) a virágzás után, legkésőbb a fürtzáródásig
150-200 Nem szükséges további pótlás; az eddig alkalmazott trágyázási gyakorlatot célszerű folytatni
200-400 Kerüljük az intenzív talajművelést
400 feletti Nitrogénigényes takarónövény vetése; a jövőben kevesebb N kijuttatása, a nitrogén-utánpótlás gyakorlatának a felülvizsgálata
4. táblázat A nitrogén-utánpótlás és a talajművelés kivitelezése a levélnyél nitrátkoncentrációja alapján
(Ziegler et al. 2011)

A szőlő a tenyészidő során kb. 60-100 kg nitrogént von ki a talajból hektáronként. A kivont mennyiség több mint a fele a lombozat, illetve a venyige képzésére használódik fel; az általuk felvett tápanyag – a venyige helyben való felaprításával és bedolgozásával – az ültetvényben marad. A fürtterméssel kivont, az ültetvény területéről kivitt nitrogén mennyisége mindössze 20-40 kg. Átlagos körülmények esetén elegendő lehet ennek a mennyiségnek a pótlása – az esetleges N-veszteségek, illetve többletigények figyelembe vételével.

A szőlő nitrogénellátottsága alapvetően a talaj humusztartalmától függ. A talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége révén a rendelkezésre álló szerves anyag nitrogéntartalmának 1, kedvező esetben akár 4 %-a is feltáródhat. A feltáródó nitrogén mennyisége évente kb. 50-150 kg/ha. A szerves anyaggal jól ellátott talajon – 2 %-nál nagyobb humusztartalom esetén – általában kielégítő a szőlő N-ellátottsága, illetve növekedési erélye (1. kép). A nitrogén feltáródásának a folyamatát a szervesanyag-tartalom mellett a talaj nedvességtartalma, hőmérséklete, levegőzöttsége, illetve a talajápolás módja is befolyásolja. A szőlő által felvehető nitrogén volumenét korlátozhatja a feltalaj alacsony humusztartalma, a gyeptakaró tápanyag-konkurenciája, a talaj tömörödöttsége, továbbá a hosszan tartó vízhiány. A talaj magas humusztartalma, valamint az intenzív (ugarszerű) talajművelés esetén rendszerint fokozódik a felvehető nitrogén mennyisége.

1. kép: A szerves anyaggal jól ellátott talajon kielégítő a szőlő növekedési erélye

Az osztrák szőlészeti szaktanácsadásban a kijuttatandó nitrogénadagok meghatározása a hajtásnövekedés mértéke, a termésmennyiség, és a talajápolás módjának a figyelembe vételével történik (5. táblázat).

Hajtásnövekedés mértéke Termésmennyiség 5-10 t/ha közötti Termésmennyiség 5 t/ha alatti
Mechanikai talajművelés Gyepesítés (nem pillangósvirágú fajok használata) Levonás mértéke
erős 0-30 0-50 – 20 %
közepes max. 50 max. 70
gyenge (N-hiány) max. 60 max. 80
Megjegyzés: A könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyaféleségekből egyszerre legfeljebb 50 kg/ha mennyiséget célszerű kijuttatni.
5. táblázat A javasolt maximális nitrogén hatóanyag mennyiségek (kg/ha)
(Mehofer et al. 2014)

A szakemberek szerint a 10 t/ha-t meghaladó termésszint esetén tonnánként további 3 kg N hatóanyag szükséges. Szalmatakarás esetén is indokolt lehet a kiegészítő nitrogén kijuttatása (1 kg nitrogén/100 kg szalma). A nitrogén pótlása során vegyük figyelembe a felhasznált szerves trágyák nitrogéntartalmát is. Öntözött ültetvényekben az öntözővízzel kijuttatott nitrogén mennyiségével is számolni kell (6. táblázat).

Az öntözővíz nitráttartalma
(mg/l)
A kijuttatott vízmennyiség
(mm)
25 50 75 100 125 150
25 1,4 2,8 4,2 5,7 7,1 8,5
50 2,8 5,7 8,5 11,3 14,1 16,9
75 4,2 8,5 12,7 16,9 21,2 25,4
100 5,7 11,3 16,9 22,6 28,2 33,9
6. táblázat Az öntözővízzel kijuttatott nitrogén mennyisége (kg/ha) a víz nitráttartalma és az öntözés intenzitása szerint
(Fardossi et al. 2003)

A német szaktanácsadás hasonló elveken alapul. Ziegler és munkatársai (2010) szerint az átlagos növekedési erélyű, 14 t/ha terméshozamú ültetvény alapigénye (a nitrogén 75 %-os hasznosulásával számolva) 40 kg/ha. A ténylegesen kijuttatandó nitrogénhatóanyag mennyisége ebből kiindulva kalkulálható úgy, hogy a termésmennyiség, az ültetvény növekedési erélye, a feltalaj humusztartalma és a talajápolás módja alapján elvégezzük a 7. táblázatban megadott értékek levonását, illetve hozzáadását.

A szőlő nitrogén alapigénye (termésmennyiség: 14 t/ha) 40 kg/ha
Az alapigény módosítása hozzáadás (+)/levonás (–)
Terméshozam
7 t/ha (50 hl/ha)
10 t/ha (75 hl/ha)
20 t/ha (150 hl/ha)

– 20 kg/ha
–10 kg/ha
+15 kg/ha
Növekedési erély
erős–igen erős növekedés
gyenge–igen gyenge növekedés
–20-tól –40 kg/ha
+10-től +35 kg/ha
A feltalaj (030 cm) humusztartalma (H %)
alacsony humusztartalom
(könnyű talaj: <1,5 %; közepes–nehéz talaj: <1,8 %)
átlagos humusztartalom
(könnyű talaj: 1,5-2,0 %; közepes–nehéz talaj: 1,8-3 %)
magas humusztartalom
(könnyű talaj:> 2,0 %; közepes–nehéz talaj:> 3 %)
+10-től +20 kg/ha

0 kg/ha

–20-tól –40 kg/ha

Talajápolás
artós gyeptakaró
pillangósvirágú takarónövény
tartós takarónövény feltörése
0-tól +20 kg/ha
0-tól –40 kg/ha
–20-tól –40 kg/ha
Törzsültetvény +10-től +15 kg/ha
7. táblázat A szőlőültetvény nitrogénigényének a kiszámítása
(Ziegler et al. 2011)

Tartós takarónövény-használat esetén a nitrogénkonkurencia feloldása érdekében – a tőkék növekedési erélyétől függően – kiegészítő nitrogén kijuttatására is szükség lehet (2. kép). Az ültetvény kielégítő növekedése, illetve pillangós takarónövények felhasználása esetén azonban a pótlólagos nitrogénadagolás elhagyható. A túl sok N ugyanis az állomány vízfogyasztásának a növekedéséhez, a nitrogénkedvelő növények felszaporodásához és a herefajok visszaszorulásához vezethet.

2. kép: Gyepesítés esetén kiegészítő nitrogén kijuttatására is szükség lehet

A pillangósvirágú takarónövények a gyökérgümőikben élő szimbionta Rhizobium baktériumok segítségével megkötik a légköri nitrogént (3. kép).

3. kép: A pillangósvirágú fajok viszonylag nagy részaránya a takarónövényzetben

A gümőbaktériumok közreműködésével megkötött nitrogént a továbbiakban más növények, így a szőlő is hasznosíthatja. Az ültetvényben ezúton nyerhető N-mennyiség a körülményektől függően évente kb. 20-40, de akár 80 kg/ha is lehet (8. táblázat).

Pillangósvirágú fajok részaránya a takarónövényzetben (%) A takarónövényzet felületének aránya az ültetvényben
40 % 80 % 100 %
minden második sorközben minden sorközben teljes felületen
10 3 6 8
20 6 13 16
30 10 19 24
40 13 26 32
50 16 32 40
60 19 38 48
70 22 45 56
80 26 51 64
90 29 58 72
100 32 64 80
8. tábláza:t A pillangósvirágú takarónövények várható nitrogénmegkötése (kg/ha)
(Ziegler et al. 2011)

Az agrotechnika műveleteinek szakszerű kivitelezésével sokat tehetünk a szőlő kiegyensúlyozott nitrogénellátottsága érdekében, jóllehet fáradozásaink sikeressége nagymértékben függ a termőhelyi adottságok és az időjárás szerencsés, avagy kevésbé szerencsés alakulásán.

Fotó: a szerző felvételei

Dr. Zanathy Gábor: A nitrogénpótlás mértékének irányelvei szőlőültetvényekben című cikke a 2015. júniusi lapszámban jelent meg a 140. oldalon.

Saját gyökerű szőlő-szaporítóanyag készítése homoktalajokra

Az ország szőlőtelepítésre alkalmas területének több mint egyharmadán gyökeres dugvány telepítésére is lehetőség van. A saját gyökerű szőlő-szaporítóanyag termesztéstechnológiai elemeit mutatja be a Szerző az alapanyag begyűjtésétől kezdve a feldolgozott vesszők tárolásán, iskolázásán és ápolási munkáin át egészen a gyökeres vessző felszedéséig.

Különleges szőlők a pécsi gyűjteményben

Termesztett növényeink közül a szőlő az egyik legformagazdagabb. Variabilitásának kialakulásához a több évezredes termesztése is hozzájárult. A pécsi gyűjtemény számos olyan különleges szőlővel is rendelkezik, amelyek külső megjelenési formájukban a közismert fajtákhoz képest jelentősebb eltéréssel rendelkeznek. A cikk ezen érdekes, különleges szőlők közül mutat be néhányat.

Értéknövelő szelekció és fajtafenntartás

A szelekció, mint nemesítési eljárás a szőlőfajták fenntartását, legértékesebb tőkeállományainak és tőkéinek kiválasztását, fenntartását, továbbszaporítását teszi lehetővé. Eredménye a genetikai értéktöbbletet hordozó klón. A cikk áttekintést nyújt a szelekció módszeréről, az intenzíven szelektált szőlőfajtákról és a klónok szaporításáról.

A szőlőfürt, a szőlőbogyó és a szőlőmag - gazdasági hasznuk van

A szőlő valódi bogyótermésében neveli magvait különböző fejlődési szakaszokon át. A szőlő virágzatának és virágainak kialakulásáról, a termésről, benne a bogyók és a magok fejlődéséről, hasznosságáról, ezeket veszélyeztető betegségekről, rendellenes tápanyag-ellátásáról olvasható az írásban.

Szőlő: van ahol a feketerothadás szüretel

Kertészeti kultúrákban a csapadékosabb vidékeken a hosszú ideig tartó levélnedvesség igen kedvező feltételeket teremt az alma- és körtevarasodás fertőzés terjedéséhez. A betegség egyaránt veszélyezteti a lombozatot és a gyümölcsöket.

2018. július 12. 05:50

Mennyi az annyi?

Ismét elérkezett a repcevetés szezonja, amely természetesen újra rengeteg döntést igényel – fajta, hibrid, agrotechnikai megoldások, tápanyagellátás. A döntéseket pedig még több kérdés előzi meg, melyek megválaszolásához sok szempontot figyelembe kell vennünk.

2018. augusztus 17. 06:42

Kiemelt támogatásokat kap a hazai borágazat

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvények korszerűsítését továbbra is fontosnak tartja, ezért 2020-ig 45 millió eurós keretre lehet ezen a jogcímen pályázni 2018 februárjától.

2018. október 1. 10:25