Tápanyag-utánpótlás
Tápanyag-utánpótlás

Nagyobb figyelmet kell fordítani az okszerű műtrágyázásra – Yara Nap konferencia, 2019

Nagyobb figyelmet kell fordítani az okszerű műtrágyázásra – Yara Nap konferencia, 2019

Agrofórum Online

A szántóföldi növények és a kertészeti kultúrák termesztésének sarkalatos pontja a harmonikus tápanyagellátás. Sajnos a hazai talajok nagy részénél a felmérések tápanyaghiányos állapotot jeleznek, szükség van olyan növénytáplálási programokra, amelyek révén a növények ásványielem-igénye fedezhető. A Yara tápanyagellátási megoldásaiból és precíziós gazdálkodási javaslataiból nyújtott át egy csokorra valót a 4. Yara Nap konferencián, amelyre 2019. január 17-én került sor az Airport Hotel Budapest Superior konferenciatermében.

A program több téma köré szerveződött. Az egyik volt a jövőt jelentő digitális megoldások a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, a másik pedig a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintette, de emellett szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.

A konferenciát Éri Ferenc a Yara Hungária Kft. kereskedelmi vezetője nyitotta meg, aki az elmúlt évek hazai műtrágya-felhasználási tendenciáit vette górcső alá és a Yara termékek 2018-as évi teljesítményét mutatta be. Kiemelte, hogy 2017-ben az NPK műtrágya-felhasználás ugrásszerűen megemelkedett, 2018-ban viszont visszaesés volt tapasztalható.

Felhívta a hallgatóság figyelmét a nemrég alakult, lombtrágyagyártó és -forgalmazó cégeket tömörítő LOTESZ-re, a Lombtrágya és Termésnövelő Anyag Gyártók és Forgalmazók Szövetségére, amely a használt kannák begyűjtő rendszerét szervezi. A LOTESZ elnöki tisztségét Gyuris Kálmán tölti be, aki egyben a 4. Yara Nap levezető elnöke is volt.

Olaf Günther-Borstel a Yara Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a globális műtrágyapiacon zajló folyamatokat elemezte, az árak alakulását és az azokat meghatározó tényezőket foglalta össze nyitóelőadásában. Karbamid esetében az árak 2018 nyarán alacsonyak voltak, majd emelkedni kezdtek. Ez maga után vonta az egyéb termékek árának növekedését is. Az okokat keresve az előadó elmondta, hogy egyfelől a várt gyártókapacitás-növekedés elmaradása és az energiaárak emelkedése vezetett a magasabb árakhoz. Emellett azonban meg kell említeni Kína, Irán és Egyiptom szerepét is e folyamatban.

Kína drasztikusan csökkentette az export mennyiségét a hazai kereslet bővülése miatt, Irán politikai elszigeteltsége következtében értékesített kevesebb karbamidot, Egyiptomban pedig védővámokat vezettek be a belföldi igény kielégítése érdekében. A nitrogénműtrágyák ára az elmúlt év során szignifikáns növekedést mutatott, ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog. Érdemes tehát legalább részben megvásárolni a tavaszra szükséges műtrágya-mennyiséget. A magas árszint ellenére a nitrogénműtrágyázás megkerülhetetlen és gazdaságos.

Olaf Günther-Borstel a globális műtrágyapiacon zajló folyamatokat elemezte

Digitalizáció a növénytáplálás területén is

Digital Farming Hanninghof címmel Eduard Maximov ügyvezető igazgató (Yara Digital Farming YCEE) a Yara integrált farm management rendszeréről, a szoftverek és a digitális eszközök komplex használatáról beszélt.

A Yara Agro Office egy olyan mindent átfogó szoftver, amely azonnali döntéstámogatást nyújt a gazdálkodóknak. A program számtalan területet érint, így a mezőgazdasági táblák és a tevékenységek átláthatóságát teszi lehetővé, profit- és veszteségjelentések segítségével folyamatos költségkontrollt biztosít, segíti a precíziós gazdálkodást, emellett hatalmas előnye az, hogy integrálható más gyártók rendszereibe is.

A Yara Agro Office saját térképeket készít, automatikus számításokat végez a területbérletekkel kapcsolatosan, szerződéshosszabbítási figyelmeztetéseket küld, adatokat továbbít a hatóságoknak, számon tartja az üzemanyag-fogyasztást, automatizált munkaminőség követést végez, a felhasznált készleteket, az input anyagokat nyilván tartja, a talajvizsgálati eredményeket a saját térképébe integrálja, méri a fejlődést. A rendszer működésének a lényeg, hogy amit lehet, automatizálni kell. A jó farm management rendszer sajátossága az, hogy átláthatóságot biztosít és lehetőséget teremt a fejlesztésre a költségek minimalizálása mellett.

Eduard Maximov a Yara integrált farm management rendszerét ismertette

Az alkalmazások közül Eduard Maximov az Image IT és az IRIX applikációt mutatta be. A mobillal készített és továbbított fotók alapján a gazda telefonjára érkezik a Yara nitrogéntáplálási ajánlata, szaktanácsa, amely levél klorofilltartalmának mérésén alapul. Ezek az app-ok főként a növény kezdeti fejlődési szakaszában hasznosak, a fejlettebb állományokban az N-tester Clip és az N-tester BT ajánlható. Ezek kézi segédeszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan és egyszerűen megmérjük a fejlődő növények pontos nitrogénszükségletét.

Az N-sensor és az N-tester digitális eszközök a traktorra felszerelve a növényzet valós idejű nitrogéntartalmának mérését végzik. A növény felületéről visszaverődő fény alapján határozzák meg a növényzet aktuális nitrogénellátottságát. A kapott adatoknak megfelelően az N-sensor utasítást küld a műtrágyaszórónak, így differenciált műtrágyakijuttatás valósítható meg, amely nemcsak költségtakarékos, hanem környezetkímélő megoldás is.

Az atFarm rendszer a Yara másik fejlesztése, amely műholdkép alapú biomassza változást mutat az adott területről. A műholdfelvételek feldolgozása az N-sensor algoritmusával zajlik, eredményeként a gazda javaslatot kap a differenciált műtrágyakijuttatásra.

A precíziós gazdálkodás hazai viszonyaiba nyújtott bepillantást Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezető igazgatója Precíziós gazdálkodás – a termelő álma vagy rémálma címmel.

Borsiczky István jó gyakorlatokat mutatott be a precíziós gazdálkodás területéről

Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás adta lehetőségeket ki lehessen használni, az alapoknál kell gondos munkát végezni. Ha például a magágykészítés és a vetés során technológiai hibák történnek, azok a precíziós eszközökkel és módszerekkel már nem javíthatók ki. A technológia alkalmazásának másik pillére az adatgyűjtés, mely különböző távérzékelési módszerekkel – űrtávérzékelés, a légi (drónok, repülők) és a földi távérzékelés – történhet.

Az előadás során megismerhettünk a Yara és Tomelilla Kft. együttműködésében kialakított olyan jó gyakorlatokat, amelyek a távérzékeléssel begyűjtött adatok alapján differenciált tápanyagkijuttatást tettek lehetővé.

A precíziós gazdálkodás hazai terjedését azonban számos tényezői hátráltatja. E téren fontos kiemelni, hogy az elmúlt évek során indokolatlanul nagy hangsúly került a robotpilóta RTK hálózatokra, az alapkutatás forráshiánnyal küzd, de itt kell megemlíteni az oktatás problematikáját, a generációváltás kérdését, valamint a gazdálkodók informatikai és térinformatikai tudásának hiányosságait is.

Tápanyagellátás a szántóföldeken

A következő négy előadó az őszi búza, a szója, a kukorica és az őszi káposztarepce Yara tápanyagellátási kísérleti eredményit ismertette.

Az őszi búza kisparcellás eredményeket Dr. Tar Melinda a NAIK tudományos osztályvezetője foglalta össze. A Szeged-Öthalmon 22 hektáros táblán végzett kísérletekben a lombtrágyák – Gramitrel és Thiotrac – termésmennyiségére és -minőségére, valamint a különböző terméselemekre gyakorolt hatását vizsgálták. Az eredmények a kezelések háromszoros megtérülését mutatták, a lombtrágya a búzát a stresszes időszakokon, mintegy mentőövként segítette túl.

Fontos fehérjenövényünk, a szója 2018. évi tápanyagellátási kísérleteinek tanulságait Garamszegi Tibor, a Gabonakutató Kft. területi képviselője osztotta meg a hallgatósággal. A technológiai fejlesztések elkerülhetetlenek, hiszen, ha megvizsgáljuk az agrárium eredményeit, és azt összevetjük a kifizetett támogatások összegével, megdöbbentő kép rajzolódik ki. A versenyképesség és a hatékonyság fokozása elengedhetetlen.

A tápanyagellátási kísérletek is e célt szolgálják a technológia fejlesztésén keresztül. Három helyszínen, három szójafajtával (Aires, Bahia és Pannónia kincse) végzett vizsgálatokból az derült ki, hogy a Yara készítményekkel kezelt parcellák termésátlag tekintetében mindig meghaladták a kontroll parcellák eredményeit, kiváló megtérülési rátákat produkáltak. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a korai fajták érzékenyebben reagálnak a kezelésekre, mert kevesebb idő áll rendelkezésükre a tápanyagfelvétel tekintetében a rövidebb tenyészidő miatt.

Garamszegi Tibor elmondta, hogy a szójakísérletekben a Yara készítmények kiváló megtérülési rátákat produkáltak

Az okszerű tápanyagellátáshoz kötődő tudnivalók a következő lépésekkel foglalhatók össze: talajvizsgálat, szakszerű tápanyagterv, helyes kijuttatás, levélanalízis és utókalkuláció.

Dr. Árendás Tamás az MTA MGI tudományos osztályvezetője fontos takarmánynövényünk, a kukorica tápanyagellátásával kapcsolatos összefüggésekre világított rá martonvásári tartamkísérletek eredményeinek elemzésével a termőhely, a technológia és a kukorica trágyareakciónak kapcsolata címmel.

A hosszú adatsorokból – 1960-ban indult a kísérlet, minden második évben vetettek kukoricát – az derül ki, hogy a kukorica termésnövekedésében a legmeghatározóbb a trágyázás szerepe. A hibridhatás elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy extenzív nitrogéntrágyázásnál a hibrid befolyása csekély, míg a tápanyagdózis emelésével az arány eltolódik, és 120-200 kg/ha hatóanyag-mennyiségnél már a hibridválasztás a meghatározó.

A Yara műtrágyázás kísérletekben Martonvásáron 2018-ban 4 ismétlésben, 5 kezelés (kontroll, karbamid, ammónium-nitrát, kénes karbamid, Superstart) hatását hasonlították össze. Minden kezelésben 130 kg/ha mennyiségű nitrogén hatóanyagot juttattak ki, ami a kontrollhoz képest 0,7-1,0 t/ha terméstöbbletet eredményezett. A legnagyobb hozamnövekedést a Superstart használatával regisztrálták.

A termésminőséget meghatározó tényezők közül a fehérjetartalom alakulásában mutattak ki szignifikáns növekedést a kezelések hatására. A levéltrágyázással kapcsolatosan az előadó azt hangsúlyozta, hogy amikor levisszük a terményeinket a szántóföldekről, és azokat külföldön értékesítjük, tulajdonképpen a tápanyagot, a mikrotápelemet kivisszük az országból. Mivel az ország mezőgazdaságát az exportkényszerű növénytermesztés jellemzi, és mivel melléktermékekben és másodlagos tápanyagforrásokban nem juttatunk vissza a talajainkba tápanyagot, abszolút létjogosultsága van a mikroelempótlásnak, amelynek legcélravezetőbb módja a levéltrágyázás.

Dr. Árendás Tamás a kukorica Yara tápanyagellátási kísérlet eredményeit adta közre

A sopronhorpácsi őszi káposztarepce kísérleti eredményekről Dr. Térmeg János szaktanácsadó számolt be. Mint elmondta, a Yara lombtrágyázási program szignifikánsan javította a szem- és olajtermést.

Hangsúlyozta, hogy a levéltrágyában a tápelemek harmonikus összhangját kell kialakítani, nem lehet egy-egy elemet kiemelni a tápelemellátás során. Ezen felül mindig az adott növény számára kulcsfontosságú elemeknek kell szerepelni az alkalmazott lombtrágyában. A kijuttatás helyes időzítésére is gondot kell fordítani, még a rejtett tápanyaghiány kialakulását megelőzően szükséges elvégezni. Téves gyakorlat a hiányhelyzet kezelése, a hatékony megoldás a megelőzés.

Kukorica öntözési és tápoldatozási újdonságok

A szántóföldi növénytermesztés egyik legégetőbb problémája a vízkérdés. Két olyan technológiai megoldást, gyakorlati példát mutatott be Bocskai Ferenc paksi gazdálkodó és Deák István a Felgyői Agrár Kft. agronómusa, amellyel a vízhiány okozta gondok enyhíthetők.

Bocskai Ferenc a kukorica csepegtető szalagos öntözési módszerét ismertette. Gyenge homoktalajon található a kukoricatáblája, ahol minden második sorba fektetett csepegtető szalagot. Ezek a gerincvezetékbe csatlakoznak, amelyet egy fúrt kútból táplálnak vízzel. Célja a termésmaximalizálás volt, 1,5-2,0 t/ha terméstöbbletet ért el. A módszer előnyeként említette az alacsony költségigényt, azt, hogy a növény vízigénye napi szinten biztosított, valamit a perzselés és a forrázás veszélyének kiküszöbölését.

Deák István egy föld alá (30-34 cm-re) telepített csepegtető öntözési rendszert mutatott be. A Netafim öntözőrendszerhez tápoldatozó berendezés is kapcsolódik, amelyben jól oldódó Yara műtrágyákat használnak. 2018-ban 13,5 t/ha terméseredményt értek el, célként a 15 t/ha elérését tűzték ki.

*

A konferencián résztvevők sok új információ, megfontolandó tanács és ötlet birtokában térhettek haza. Mindenki beírhatta már a naptárjába az 5. Yara Nap konferenciájának az időpontját is, amelyre 2020. január 16-án fog sor kerülni.

Műtrágyaszórás Sárkeszin - Differenciált tápanyag-utánpótlás a Szabó Családi Gazdaságban

Felbolydult a magyar határ, február 15-étől ugyanis szabad a műtrágyázás a hazai szántóföldeken. Sárkeszi határában az első nagyobb nitrogénadatot differenciáltan juttatták ki.

Lombtrágyázásról általánosságban és konkrétan!

A cikk elején egy pár olyan általános dolgot szeretnénk kiemelni, amelyeket hajlamosak vagyunk elfelejteni. Ezeknek a tulajdonságoknak egy része minden lombtrágyáról elmondható, mások elsősorban a Yara termékeire jellemzőek:

Műtrágyát a repcének! – de melyiket?

A tavaszi fejtrágyával kijuttatott tápanyagok közül az őszi káposztarepce esetében is elsődleges a nitrogén. Az ammónium-nitrát és a MAS – nitrát-nitrogén tartalmuk miatt - gyors, azonnali hatást biztosítanak; míg a karbamidnak először át kell alakulnia a talajban, amely folyamat az időjárás függvényében akár hetekig is eltarthat.

Új év – változatlan feladatok!

Kipihenve az év végi ünnepeket, lassan mindenki kezdi tervezni az évet. Komplex feladatról van szó, növényvédelmi munkák összeállítása, vetőmag beszerzése, adminisztráció, vetésváltás stb. mellett a tápanyag-utánpótlás kérdéseire is megfelelő válaszokat kell keresni.

Az AGCO és a CNH is partnerek az új digitális projektben

A dolgok internete (IoT) magában rejti azt a lehetőséget, hogy megnövelje a mezőgazdasági hatékonyságot, de a különböző traktor- és gépgyártóktól származó termékek jelenleg “nem beszélik” mindig ugyanazt a nyelvet, tehát nem képesek digitális információ-cserére.

2018. április 9. 09:01

A precíziós termesztési technológiák alkalmazhatósága a gyümölcsösökben

A precíziós gazdálkodás egy váz, amelyet egyéni igényeink és lehetőségeink függvényében tölthetünk meg tartalommal.

2018. március 3. 11:24

Precíziós öntözéstől a sorpermetezésig - Így spórolnak meg milliókat a Lipták Farmon

A Lipták Farmon évente több millió forintot spórolnak meg, a precíziós gazdálkodáshoz vásárolt gépek így nagyjából négy év alatt megtérülnek.

2019. február 21. 13:03

Gépészet Videó

A siker feltétele az agráriumban a digitalizáció - Agrofield 4.0 konferencia

Filozofálhatunk azon, hogy a precíziós gazdálkodás a múlt, a jelen vagy esetleg a jövő, de itt van.

2018. február 6. 12:08