Az állati eredetű trágyákon kívül a - zöldségtermesztés jellegéből adódóan - számos egyéb szerves anyagot használnak talajjavítási célból. Szabadföldi zöldségtermesztésben, a kombinált vetésforgók esetében számításba jönnek a zöldtrágyák is.
Egy növény teljes tömegének, zöld állapotban, talajjavítás céljából történő alászántását nevezzük zöldtrágyázásnak. A zöldtrágyázásnak kettős hatása van:
- az alászántott zöldtömeg javítja a talaj szerkezetét és
- a talajba munkált növényben található tápelemek a talaj tápanyagkészletét fokozzák.
A talajba juttatott nagy tömegű szerves anyag ellenére a zöldtrágya szerves anyag felhalmozó hatása csekély, az így talajba munkált zöldtömeg gyorsan bomló humusszá alakul, ebből adódóan belőle tartós talajszerkezetet javító humusz nem képződik. Hatása rövid ideig, 1-2 évig tart. Az elbomlás üteme függ a talaj kötöttségétől, a zöldtrágya minőségétől és a leszántott zöldtömeg mennyiségétől. Laza, meszes talajon a lebomlás gyorsabb, savanyú kémhatású, kötött talajon lassúbb.
Általános követelmény a kertészeti és kombinált vetésforgók esetében a zöldtrágyanövényekkel szemben, hogy rövid tenyészidejűek legyenek, nagy tömegű szerves anyagot képezzenek, jelentős mennyiségű tápanyagot, mindenekelőtt nitrogént gyűjtsenek (1. táblázat).
Zöldtrágyanövény | Víztartalom | Tápanyagtartalom | ||
| N | P2O5 | K2O | ||
| %-ban | ||||
| Csillagfürt | 92 | 0,3 | 0,07 | 0,2 |
| Bükköny | 84 | 0,35 | 0,07 | 0,2 |
| Napraforgó | 92 | 0,25 | 0,03 | 0,3 |
| Egyéb növények átlaga | 82 | 0,2-0,7 | 0,03-0,2 | 0,2-0,7 |
Fontosabb zöldtakarmány növények a pillangósok családjába tartozó csillagfürt, somkóró, szöszös bükköny, lednek, bíborhere. Nem pillangós zöldtrágyanövény a fiatal napraforgó, a rozs, és az őszi káposztarepce is, amit gyakran zöldtrágyanövényként leszántanak.
A zöldtrágyák, mint talajjavítók, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és elegendő állati eredetű szerves trágya, eredményesen termeszthetők, bár értékük talaj termékenység fokozó képességük, kisebb (2. táblázat).
Növényfaj | Összes zöldtömeg | |
t/ha | Istállótrágya ellenérték (t/ha) | |
| Csillagfürt | 30 | 16 |
| Somkóró | 37 | 20 |
| Szöszös bükköny | 30 | 17 |
| Lednek | 27 | 12 |
| Napraforgó | 42 | 22 |
| Rozs | 25 | 14 |
| Őszi káposztarepce | 32 | 20 |
A zöldnövények leforgatásának, ilyen célból kialakított növényváltásnak „vetésforgóknak” a kisgazdaságokban, saját célra termelő kertekben is fontos szerepe lehet, helyettesítheti az állati eredetű szerves trágyákat.
Egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a különböző növényi és ipari komposztok. Alapanyagaik szerves mezőgazdasági és ipari hulladékok, amelyeket eltérő ideig, különböző adalékokkal kezelnek, érlelnek. A komposztálás során (keverés, szellőztetés, nedvesítés) a szerves anyag lebomlik, végül földszerű, homogén anyag keletkezik belőle.
A különféle kiinduló anyagokból adódóan kémhatásuk, kémiai összetételük és szerkezetük nagymértékben eltér. Ismertebb, a zöldségtermesztésben is használt komposztok:
- istállótrágyából, tőzeggel felitatott hígtrágyából készült komposztok (komposztált szerves trágyák),
- növény- és konzervipari hulladék komposztok,
- ipari melléktermékekből gyártott komposztok és
- szennyvíziszapból és városi szemétből előállított komposztok.
A szerves anyag gyors lebontását hulladékok felhasználásakor azzal segítik elő, hogy a kiindulási anyagokat lazán tárolják, nedvesítik, többször átkeverik, vagyis aerob feltételeket biztosítanak. Adalékként talajt és esetenként finom eloszlású mészkőport is adnak a komposzthoz. Az így kezelt anyag kb. egy év alatt beérik, aminek jele, hogy már nem ismerhetők fel benne a kiindulási anyagok, kellemetlen szaga nincs.
Növényi komposztoknak többnyire kisgazdaságokban, kisebb üzemekben van nagyobb jelentősége, bár az utóbbi időkben a városi kertészetek, parkfenntartó gazdaságok is a begyűjtött növényi hulladékot és nyesedéket további hasznosítás céljából komposztálják, saját területükön talajt javítanak velük, vagy gyakran értékesítik. Talajszerkezet javító hatásuk kiváló, tápanyag-szolgáltató képességük közepes, nagymértékben függ a komposztált növényfajtól.
Minőségjavítás céljából a rétegezett növényi hulladék közé műtrágyát, mindenekelőtt nitrogént és foszfort szoktak szórni a jobb és gyorsabb bomlás, összeérés céljából, így a folyamat 6-9 hónapra lerövidíthető. Alap és indító trágyának, cserép és tápkocka földekhez adaléknak vagy balkonládákban virágnevelő közegnek kiválóak.
A komposztok esetében fontos kritérium, hogy növényhigiéniai szempontból is megfeleljenek az elvárásoknak, érettek legyenek, növénykárosító gombás, baktériumos betegségeket, kártevőket ne tartalmazzanak. Ezért helytelen az a gyakorlat, hogy a beteg növényeket, azok szárát, leveleit, termését komposztra hordják megsemmisítés és újrahasznosítás céljából. Ilyen esetben a növényi részek elégetése, teljes megsemmisítése a jó megoldás.
Hígtrágyák közé soroljuk a trágyalevet és a korszerű állattartó telepekről egyre nagyobb mennyiségben kikerülő alom nélküli istállótrágyát, ami szilárd ürülék, vizelet, valamint víz keveréke. Összetételük elsősorban a trágyát termelő állattól függ.
Felhasználásukhoz különleges szállító- és gyűjtő (tároló) berendezés szükséges. A növénytermesztésben történő alkalmazásukat szigorú környezetvédelmi előírások rögzítik, zöldségtermesztésben kevésbé alkalmazott szerves trágya csoport.
Speciális szerves trágyaféleségeknek számítanak a zöldség-, dísznövény- és faiskolai ágazatokban használatos különféle tőzegek, szalma, faforgács, fakéreg, fűrészporok és lombföldek. Tápanyag-szolgáltató képességük minimális, de a talaj szerkezetére gyakorolt javító hatásuk jelentős és tartós. Kémhatásuk nagyon különböző, 8,5 pH-tól 3-4 pH-ig terjed. Használatuk a kertészeti ágazatokban mindenütt fellelhető, de igazán nagy jelentőséggel a palántanevelésben (tápkocka- és cserépföldek), illetve faiskolákban (konténer földek) bírnak.
Szerves trágya anyagok közé sorolhatók a letermett gombakomposztok is, nagy tömegben képződnek (50-100 ezer tonna/év). Viszonylag csak kis hányadukat hasznosítják a kertészeti üzemekben. A letermett komposzt homogén, közepes nedvességtartalmú, könnyen kezelhető, magas humusztartalmú anyag. Kémhatása semleges-enyhén lúgos. A fontosabb növényi tápanyagokból jelentős mennyiséget tartalmaz:
- nitrogén (N): 6 kg/t
- foszfor (P2O5). 4 kg/t
- kálium (K2O): 9 kg/t
- magnézium (MgO): 2 kg/t
- kalcium(CaO): 45 kg/t
Növénytoxikus anyagokat, növényi-betegségeket vagy kártevők a letermett komposztban nincsenek, ilyen vonatkozásban, mint a jól kezelt, érett istállótrágya tisztának tekinthető. Növeli a talaj tápanyagtartalmát, jelentősen és tartósan javítja annak szerkezetét, azaz vízgazdálkodását, tápanyag- és vízmegtartó képességét. Összes sótartalom (EC érték) magas, kertészeti növények számára már nehezen elviselhető (3-4 mS/cm), ezért kiszórása esetén az alábbi értékek betartását javasoljuk:
- Házikertekben az őszi talajforgatás alkalmával 7-8 kg/m2 mennyiségben.
- Zöldségtermesztő üzemekben az őszi mélyszántások idején a szerves trágyát igénylő növények alá 70-80 t/ha adagban.
- Zöldséghajtató kertészetekben 10-20 kg/m2-es adagban.
- Palántanevelő földekhez szerves trágya helyett 1/3 térfogatarányban.
- Balkonládákba, cserepekbe tőzeghez fele-fele arányban keverve.
- Faiskolai konténeres növények talajához kis mennyiségben keverve (10-20 %).
- Gyümölcs és szőlő ültetvényekben 40-50 t/ha adagban, ősszel talajba munkálva.
Az elmúlt években a biotermesztésben, és az intenzív termesztési technológiákban is egyre több szerves trágya granulátumot használnak. Alacsony nedvesség-, magas hatóanyagtartalmuk, jó kezelhetőségük, könnyű kijuttatásuk és talajba munkálásuk miatt jelentőségükkel a jövőben egyre inkább lehet számolni.
Mint ahogy bevezetőnkben is említettük a szerves trágya értékét, egyáltalán a használhatóságát nagymértékben befolyásolja a trágya érettsége, a trágyakezelés módja. A trágya érettségnek (komposztálódásnak) három fokozatát különböztetjük meg.
- Az éretlen istállótrágya nem más, mint a bélsár, a vizelet és az alom keveréke, ahol az erjedés (érés) még nem indult meg. Talajszerkezet javító hatásuk csekély, ugyanakkor magas ammónia tartalmuk miatt erősen perzselnek. Használatuk zöldségtermesztésben nem tanácsos.
- A félérett trágyában az egyes növényi részek még felismerhetők, de szúrós, kellemetlen szagából már sokat veszített. Az ilyen trágya szabadföldi körülmények között, őszi kijuttatásra használható. Kötött talajok lazítására alkalmasabb, mint a teljesen érett trágya.
- Az érett trágya víztartalmából jelentős mértékben veszített, kellemetlen szúrós szaga nincs, a trágyát alkotó anyagok teljesen elbomlottak, ezért homogén szerkezetű. Ásványosodásával bőven szolgáltat könnyen felvehető tápelemeket a növény számára.
Zöldségtermesztésben számításba jöhető trágyák csak teljesen éretten (ültetés előtti közvetlen bemunkálás, zöldséghajtatás, adalékanyagként konténer, tápkocka és cserép földekhez), féléretten őszi bemunkálásra szabadföldi termesztésben.
(Fotó: Jamie92/ Pixabay)
