Már megfigyelhető a tavasz első hónapjaiban, hogy a gazdák elkezdték talajaik javítását. Bizonyos táblákon, ha sétálunk, látni lehet fehér port vagy kisebb rögöket a földeken. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a gazda meszezi talaját, betárcsázta vagy forgatta, ami nagyon fontos, mind a talaj állapota miatt, mind a termés miatt. Hogy miért is fontos a talajaink javítása, miért érdemes erre jobban odafigyelni, ezt fejtem ki a cikkben,
A talaj termőképességét csökkenthetik a különböző talajhibák, amelyeket talajjavítással szüntethetünk meg. A talajjavítás elvégzése után csökkennek a technológiai költségek, nő a hozam és javul az előállított termékek minősége is. A talaj savanyú kémhatása a növények számára kedvezőtlen. A savanyú talajok rossz szerkezetűek, amely kedvezőtlenebb vízgazdálkodással, nehezebb művelhetőséggel jár együtt. Az ilyen talajokon kisebb a foszfor oldhatósága. A növények gyakran kalciumhiányban szenvednek. A savanyú talajok telítetlenek.
Talajjavításon értünk minden olyan célirányos beavatkozást, amit azért végzünk, hogy a talajhibát megszüntessük.
- Ez lehet fizikai/mechanikai talajjavítás: mélyforgatás, altalajlazítás, lecsapolás, réteges homokjavítás.
- Kémiai: meszezés, digózás, gipszezés, lignitpor használat.
- Biológiai: zöldtrágyázás, erős gyökérzetű növények termesztése.
A javítás célja:
- A telítetlen talajokból kalciummal telített talajok alakuljanak ki, azaz a meszezés következtében az adszorbeált H+ ionok Ca2+ ionokkal cserélődnek ki.
- A talajok kémhatása megváltozik, növekszik a talaj pH értéke és megélénkül a talajélet.
- Javítja a műtrágya érvényesülését.
- Elősegíti a jó szerkezet kialakulását.
A meszezés hosszabb időre szóló talajjavítás, azonban nem állandó hatású. Tartamhatása 8-10 év. Csapadékos vidékeken könnyen lemosódik az alsóbb rétegekbe. Ezért a meszezést, amikor szükséges, meg kell ismételni. Ezt végezhetjük hosszabb időközökben nagyobb adaggal vagy rövidebb időközökben kisebb adagokkal. A rövidebb időközökben végzett kisebb adagú meszezést fenntartó meszezésnek nevezzük.
A meszezésre használt anyagok:
- A mészkőpor: 90-95% CaCO3-ot tartalmaz.
- A cukorgyári mésziszap: igen jó hatású javítóanyag. CaCO3-tartalma 50-60%. Finom szemcséjű, könnyen oldódik. Jelentős mennyiségű foszfort és kevés szerves anyagot is tartalmaz.
- A lápi mész: 50% CaCO3-ot tartalmaz. A meszes lápfenékről kibányászott lápi mész könnyen oldódik.
Mit kell tenni:
- Feltétele a jól előkészített talaj.
- A meszező anyag egyenletes elszórása, erre érdemes nagyobb gondot fordítani.
- Kiszórás után bekeverni a talajba (tárcsázás, forgatás).
- A szénsavas mész oldódása elősegíthető egyidejű istállótrágyázással.
- Savanyú talajok javításához hektáronként 5-15 tonna CaCO3 szükséges.
Forrás:
Király Csaba: Talajjavítás és talajvédelem, Mezőgazdasági alapismeretek tananyag