Zöldítő

Mennyire eredményesek a Magyarországon kialakított méhlegelők?

Agrofórum Online

Budapesten végzett kutatás bizonyítja, hogy a méhlegelőkön számottevően több beporzó rovart találhatunk, de a rendszer azért még finomításra szorul.

Az intenzív mezőgazdasági növénytermesztés számos előnnyel jár, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbak a káros hatásai is. Magyarországon ez már a második világháborút követően látványossá vált, amikor a termelőszövetkezeti-nagyüzemi szemlélet miatt fasorok és más természetes védősávok kerültek kiirtásra.

Lassan azonban ezek „visszalopakodnak” a szántóföldek szomszédságába, és hasznuk már csak azért is jelentős, mivel ezek nélkülözhetetlen méhlegelők a kétségkívül hasznos beporzók számára. A zöldítési programokkal összhangban Magyarországon is egyre többen alakítanak ki egyéves vagy évelő méhlegelőket, amelyekkel jelentősen fékezhetők a káros folyamatok.

Ezeknek a megfelelői a városi méhlegelők, amelyek ugyanazt a funkciót töltik be, mint a fentebb említett változatok. Budapesten is rengeteg efféle védősávot alakítottak ki, és a nyomaték kedvéért táblákkal meg is jelölték őket, miszerint: „Nem gaz, Méhlegelő”, vagyis a beporzó rovarok becsalogatását, megtartását célozzák azzal, hogy élő- és táplálkozóhelyet biztosítsanak számukra.

A méhlegelők összkiterjedése közel 30 hektárt tesz ki a fővárosban. De milyen eredménnyel járnak? Erre volt kíváncsi a 24.hu hírportál, annál is inkább, mivel egy friss kutatás ökológiai szempontból vizsgálta a hatékonyságukat, összehasonlítva a kezelési módszereket.

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói 2021 óta monitorozzák a méhlegelőket. Még a folyamat legelején járunk, de az máris látszik, hogy ökológiai szempontból pozitív változások indultak be.

A méhlegelőkön kétszer több beporzó rovart figyeltek meg, mint a hagyományosan kezelt kontroll területeken.

Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy a méhlegelők telepítése során a minél több őshonos fajt tartalmazó magkeverékeket kellene előtérbe helyezni, amely önmagát fenntartó élőhelyet képes létrehozni. Az egyéves fajokkal vetett virágfoltok csupán a szezon második felében szolgáltak táplálékkal, amikor a nyár közepére kifejlődtek a virágos növények, ez tehát nem a legideálisabb megoldás.

„A legjobb az lenne, ha az adott park elzárt, kevésbé használt és taposott részein őshonos, lehetőleg évelő fajokat telepítenének, máshol pedig mozaikos kaszálást alkalmaznának”

 – foglalta össze a 24.hu-nak Szigeti Viktor biológus, az ÖK tudományos munkatársa.

(Fotó: Myriams-Fotos/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mikor és miért színesednek szépen a levelek ősszel?

2024. október 14. 14:40

A lombhullató növények levelei ősszel a legszínesebbek. Az őszi színei azonban évről évre, illetve fajon belül egyedről egyedre is változhat.

Hihetetlen: a hangyák saját gazdasággal rendelkeznek

2024. október 9. 14:40

A hangyák 66 millió évvel ezelőtt kezdtek el gombát termeszteni, a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida nyomán.

Az őszi zöldtrágyázás: mit, miért és hogyan?

2024. szeptember 7. 16:10

Az őszi zöldtrágyázás azért kiemelkedően fontos, mert számos hosszú távú előnyt biztosít a talajnak és a terméshozamnak.

Mit csinálhatunk az eddig nem hasznosított zöldtakarmánnyal?

2024. augusztus 26. 15:10

Technológiai és üzleti megoldásokat dolgoztak ki fenntartható, alulhasznosított gyepterületeken alapuló termékek, például papír, állati alom, szerves fehérje, biogáz és bioszén előállítására.

Bioszén felhasználásával távolítják el az antibiotikumokat a szennyvízből

2023. március 28. 09:34

A kutatók jelenleg olyan alternatív vízforrások után kutatnak, amelyek fenntartható módon képesek kielégíteni a jelenlegi és jövőbeli öntözési igényeket.

A quinoa egyre szélesebb körben terjedhet

2022. május 20. 06:41

A quinoa egyre népszerűbb, mint magas fehérjetartalmú, kellemesen dióízű, gabona jellegű termés.

Magyar fejlesztés segíthet a sertés PRRS betegség leküzdésében

2024. március 15. 12:10

A kutatók által kifejlesztett szekvenálási protokoll lehetővé teszi a betegség jobb megértését, ezáltal hatékonyabbá válhat az ellenőrzése, illetve megelőzése.

Bővül a tevékenységi köre az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek

2020. január 16. 09:02

A nonprofit szervezet tavaly is sikerrel folytatta 2018-ban indult szemléletformáló, ismeretterjesztő munkáját a fenntartható élelmiszergazdaság, a biogazdálkodás népszerűsítéséért.