A mezőgazdaság napjainkban komoly kihívásokkal áll szemben. A világ lakosságának gyarapodása, a növekvő fogyasztás, valamint az alternatív energia- és alapanyagforrások kereslete miatt egyre fokozódik az igény a mezőgazdasági termékekre. Az agrárgazdaság és az élelmiszeripar szerepe a nemzetgazdaságok és a vidéki társadalom szempontjából sem elhanyagolható. Az éghajlat ugyanakkor változóban van, a természeti erőforrások (talaj, víz, ökoszisztémák) állapota – részben a mezőgazdaság miatt – egyre romlik. A hagyományos mezőgazdaság különböző, valós vagy vélt káros hatásai egyre erősítik a fogyasztói tudatosságot.
Mindezek okán a hagyományos gazdálkodói gyakorlat egy szükséges paradigmaváltás előtt áll. Ezeknek az összetett elvárásoknak azonban csak egy olyan, gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható mezőgazdasági modell tud megfelelni, amely garantálja a természet és a környezet megóvását, segíti a vidéki lakosság megélhetését, a vidéki munkahelyek létrejöttét, és biztosítja a lakosság biztonságos élelmiszer-ellátását is.
A Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-27 időszakra vonatkozó új támogatási rendszere éppen ezért az agrárgazdaság versenyképességének javítása és a vidéki térségek fejlesztése mellett kiemelt feladatként kezeli a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítását. Ezeket a célokat tovább erősítik az időközben az Új Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretében megjelenő, a társadalmi elvárásokra reflektáló Termőföldtől az Asztalig Stratégia és a Biodiverzitás Stratégia mezőgazdaságot érintő célkitűzései is. A KAP legfontosabb feladatai közé tartozik tehát az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás és a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodás elősegítése, a természeti erőforrásokkal – köztük a talajjal, a vízzel és a levegővel – való hatékony, fenntartható gazdálkodás, illetve a biológiai sokféleség védelme, az élőhelyek és a tájak megőrzése. Mindez nem a zöld lobbi öncélú elvárása; a mezőgazdaság szereplőinek is jól felfogott érdeke, hogy a versenyképes gazdálkodás fenntarthatóságának érdekében figyelembe vegyék a termelési feltételeket meghatározó természeti erőforrások sérülékenységét és az éghajlat kedvezőtlen változásait, továbbá tegyenek is annak érdekében, hogy ezek a folyamatok lehetőség szerint kedvezőbb irányba forduljanak.
Az Európai Bizottság ezért egy olyan többszintű, egymásra épülő zöld felépítményt alakított ki a KAP-ban, mely minden szintjén megfelelő eszközt nyújt a klímaváltozás elleni védekezés, a természeti erőforrások fenntartható használata és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. A Bizottság javaslatai és az azzal kapcsolatos uniós tárgyalási folyamatok alapján az Agrárminisztérium is megkezdte a 2023-27 közötti időszakra vonatkozó magyar KAP Stratégiai Terv kidolgozását.A tárgyalási folyamat elhúzódása miatt 2021. és 2022. ún. átmeneti évnek minősül, amikor is még nem lépnek hatályba az új ciklus szerinti szabályok alapján kialakított támogatási rendszerek, hanem a megelőző évek támogatási politikája fut tovább a támogatási konstrukciók továbbvitelével vagy újranyitásával.
Forrás: AM saját szerkesztés – a felhasznált képek a Creative Commons licence hatálya alá tartoznak
A stratégia tervezői munkájában szakmai szervezetek, kutatóintézetek és társadalmi szervezetek is részt vesznek. A tervezés során készült helyzetfeltárásra és szükségletelemzésre támaszkodva a zöld intézkedéseknek hazánkban leginkább olyan környezeti szükségleteket kell kielégíteniük, mint a szénmegkötés, az ÜHG-emisszió csökkentés, a talaj szervesanyag tartalmának védelme, a talajpotenciál megőrzése, az erózió elleni védekezés, a vízvisszatartás a talajban és a tájban, a víztestek mennyiségi és minőségi védelme, a biológiai sokféleség és a tájkép védelme, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások gyarapítása (1. ábra).
A hazai KAP Stratégiai Terv mezőgazdaságot érintő területalapú támogatásaira vonatkozó zöld felépítménye (2. ábra) az alábbiak szerint vázolható:
- szint: a támogatásra jogosult terület fogalmának kibővítése ún. agro-ökológiai területekkel;
- szint: megemelt szintű kondicionalitás;
- szint: agro-ökológiai alapprogram (eco scheme, továbbiakban: AÖP) talaj- és vízvédelmi, illetve biodiverzitás-védelmi előírásokkal;
- szint: Natura 2000 területek kompenzációja, AKG és ÖKO támogatások, földhasználatváltás stb. elősegítése;
- Kiegészítő, az agro-ökológiai átállást segítő elemek: versenyképességi és nem termelő beruházások, tudásátadás, szaktanácsadás.
A fent felvázolt támogatási struktúrához természetesen még hozzáadódnak az ágazati támogatások egyes zöld elemei (pl. a zöldség-gyümölcs ágazat termelői szervezeteinek operatív programjain keresztül), illetve egyes, főleg az energia- és erőforrás-hatékonyságot javító, valamint a megújuló energia használatát célzó beruházások, az erdészeti intézkedések az erdőtelepítéstől kezdve az erdészeti környezetvédelmi programig, valamint az állatjólétet és a genetikai erőforrások megőrzését célzó támogatások is.
Az egyik legjelentősebb változás, mely alapvetően változtathatja meg a közvetlen agrártámogatások környezetre gyakorolt hatását, hogy már az azokra jogosult területek meghatározásánál lehetőség van a mezőgazdasági területekhez közvetlenül kapcsolódó, ökológiai szempontból értékes biotópok – pl.: mezővédő fasorok, virágos táblaszegélyek, vizes élőhelyek – figyelembevételére. Így a gazdálkodóknak nem lesz érdeke, hogy a támogatás miatt ezeket az értékes élőhelyeket felszántsák, illetve a gazdaságosan alig művelhető területeiket „kényszerűségből” művelésben tartsák, hiszen e területeik után is megkaphatják az igényelt támogatást akkor is, ha klasszikus értelemben vett termelést nem folytatnak rajtuk.
A következő környezeti szempontokat figyelembe vevő eszköz a minden területalapú támogatás alapfeltételeként szolgáló kondicionalitás, mely számos területen fogalmaz meg a környezet és az éghajlat szempontjából kedvező, a gazdálkodói gyakorlatba jól beilleszthető előírásokat. A kondicionalitás a gazdák által jól ismert, jelenleg is működő kölcsönös megfeleltetési rendszer (JFGK és HMKÁ előírások), valamint a zöldítési támogatás előírásait olvasztja egybe némileg kiegészítve azt pl. a vizes élőhelyek védelmével.
Új intézkedésként jelenik meg a 2020 utáni KAP keretei közt az ún. eco scheme rendszer, melyet hazai környezetben agro-ökológiai alapprogramnak (AÖP) neveztünk el. Ez a közvetlen területalapú támogatás – hasonlóan a már jól ismert agrár-környezeti kifizetésekhez (AKG) – olyan mezőgazdasági termelőknek nyújt támogatást, akik önként vállalnak kötelezettséget arra, hogy támogatható hektárjaikon az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös, a kondicionalitás keretein túlmutató mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaznak. Az AKG támogatással szemben ez a kötelezettségvállalás csak egy évre vonatkozik, de akár minden évben felvehető. Sőt, a tartós környezeti hatások elérése érdekében bátorítjuk is a termelőket, hogy minél többen, s lehetőleg minden évben vegyék majd igénybe ezt a támogatást. Mivel nem pályázattal, hanem igényléssel lehet majd hozzáférni, akár mind az 5 millió hektárnyi mezőgazdasági területet be fogjuk tudni fogadni. A jó gyakorlatok körének meghatározásakor olyan hatékonyan végrehajtható tevékenységeket igyekszünk kiválasztani, melyek elsősorban a szénmegkötésre, a talaj- és vízvédelemre, valamint a biodiverzitás megóvására fókuszálnak, és érdemben hozzájárulnak a környezeti célkitűzések megvalósításához.
A vidékfejlesztési támogatások közül az egyik legnagyobb hozzáadott környezeti értékkel a már több mint tíz éve futó agrár-környezetgazdálkodási program (AKG), különösen annak az Magas Természeti Értékű Területekre (MTÉT) vonatkozó előíráscsoportjai bírnak. Éppen ezért mindenképpen szükséges továbbvinni ezt a támogatási formát; természetesen egy alapos, a szakmai szempontokat és az időközben fellépő szükségleteket (pl.: élőhelyek védelme és fejlesztése, talajvédelem, vízmegtartás, növényvédőszer-használat csökkentése stb.) is figyelembe vevő felülvizsgálatot követően. Az AKG alapelvei nem változnak, továbbra is önkéntesen, több évre vállalt kötelezettségek után pályázható támogatás a felmerülő többletköltségek és elmaradt bevételek ellentételezésére, mely kötelezettségek az éghajlat és a környezet szempontjából előnyösek és túlmutatnak a korábban tárgyalt kondicionalitáson.
Forrás: AM saját szerkesztés – a felhasznált képek a Creative Commons licence hatálya alá tartoznak
Az ökológiai gazdálkodás támogatásának a Biodiverzitás Stratégia és a Termőföldtől az Asztalig Stratégia célkitűzéseinek tükrében kiemelt jelentőséggel kell bírnia a KAP Stratégiai Tervben, így továbbra is támogatni fogjuk az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, valamint az ökológiai gazdálkodás folytatását is.
A Natura 2000 területek kompenzációs támogatása hazánkban jelenleg gyepterületek, illetve erdők esetében elérhető a védettségből adódó területhasználati kötelezettségek ellentételezéseként. Ezeknek a kifizetéseknek a továbbvitele mindenképpen indokolt, de vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy mily módon terjeszthető ki ez a fajta kompenzáció egyéb Natura 2000 védettség alatt álló mezőgazdasági területekre is, pl. a szántóterületekre.
Az agro-ökológiai átállás egyik legfontosabb, az előző támogatási eszközöket kiegészítő, de azoknál nem kisebb jelentőségő eleme a környezeti és éghajlatvédelmi célkitűzések megvalósítását segítő ún. nem termelő beruházások támogatása. Ennek keretében többek közt olyan, a földhasználatváltást, a tájképi elemek létrehozását vagy a vízvédelmet szolgáló tevékenységek támogathatók, mint a gyeptelepítés, vad- és méhlegelők kialakítása, mezővédő erdősávok, vízvédelmi sávok létrehozása stb. Az eddig kevésbé népszerű támogatás vonzerejét reményeink szerint növelni fogja a támogatható terület fogalmának kibővítése: így nem kell tartani a beruházással érintett terület alaptámogatási jogosultságának elvesztésétől. Az így létrehozott elemek fenntartását az agro-ökológiai alapprogram (AÖP) és az AKG program is biztosítja.
Az erdészeti ágazat támogatásai szintén részét képezik a KAP zöld rendszerének. Tovább folytatódhat az erdőtelepítések, valamint egyes erdészeti beruházások támogatása, melyek a versenyképesség növelése mellett az erdők klíma- és környezeti teljesítményének javítására is kiterjednek. A beruházásokon túl természetesen az erdők fenntartható használatát elősegítő, többéves erdő-környezetvédelmi támogatás folytatására is van lehetőség.
Mindezek a támogatási lehetőségek persze mit sem érnek, ha az uralkodó szemlélet nem változik, és az ehhez szükséges tudás nem gyarapszik. Éppen ezért kiemelt hangsúlyt fogunk fektetni a gazdálkodók környezeti és klímavédelmi célú szemléletformálásra, képzésére, illetve az agrár-környezeti szakterületre fókuszáló szaktanácsadás kialakítására és fejlesztésére.
*
A KAP legújabb reformja – még ha nem is minden elemében ígér egyszerű végrehajthatóságot – olyan lehetőségeket ad a kezünkbe, melyek jelentős mértékben elmozdíthatják az Unió és hazánk mezőgazdaságát az agro-ökológiai átállás irányába. Az, hogy ez a zöldülés haragos lesz-e vagy gyümölcsöző, sok mindenkin múlik. Múlik a gazdálkodókon és az ágazat gazdasági szereplőin: hogy belássák, a mezőgazdaság hosszú távon is fenntartható gazdaságossága kizárólag a természeti erőforrások és az ökoszisztémák védelmének figyelembevételével biztosítható. De múlik a fogyasztón is: hogy hajlandó legyen ezt a hozzáadott értéket ellentételezni, illetve a fogyasztását tudatosabbá tenni. És múlik persze az állami szereplőkön is: hogy a gazdálkodókat és a fogyasztókat is segítsék ebben a folyamatban a megfelelő szabályozási és támogatási rendszer kidolgozásával.
