A retek (Raphanus sativus) számos betegség kezelésére jótékony hatással van, ezért a beltartalmi értékei miatt egyre nagyobb figyelmet kelt a táplálkozás tudományában.
A retek a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt égövi területeken népszerű zöldség, amit a gyökere és olykor a puha levele miatt termesztenek. A legnagyobb növényi diverzitás a Földközi-tenger keleti részének régióiban található.
A reteknek számos kategóriája van, a levelek morfológiája eltérő, a gyökér színe, annak mérete, alakja, íze és a tenyészideje is változik. Az ősi fajták gyökere hosszúkás és kúpos. Az új fajták hengeresek, gömbölyűek vagy lapítottak.
Egy publikációban így kategorizálják a retekfajtákat nemesítés szerint: fekete spanyol retek, európai termesztett retek és az ázsiai termesztett retek alakkör. Időbeli sorrendben a fekete retek volt a legkorábban termesztett fajta, ezt követte a fehér retek az 1500-as években Európában, majd az 1700-as években a piros retek.
Európában a következő országok számítanak meghatározóknak a retek termesztésében: Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia. Magyarországon mintegy 100 hektáron hajtatnak retket. Főleg kisebb légterű, fűtetlen vagy enyhén fűtött fólia, illetve síkfólia és fátyolfólia alatt, elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében.
A reteknemesítők fő céljai a koraiság fokozása, a magasabb hozam, a forma/méret/szín/érettség egységesítése, a magas hőmérséklethez és a csapadékos körülményekhez való jobb alkalmazkodás, a hosszabb területen tarthatóság pudvásodás nélkül, az elágazódási és a repedési hajlam minimalizálása.
A biotikus tényezők közül az alternáriás betegséget és a fuzáriumos betegséget okozó kórokozók elleni tolerancia és a peronoszpóra elleni rezisztencia fontos szerepet tölt be. Ezek mellett a levéltetvekkel és más kártevőkkel szembeni ellenállóságra is nagy figyelmet fordítanak a hibridnemesítésben.
Rendellenes fejlődések okai
Az élettani fejlődési rendellenségek gyakorisága az intenzív technológiának köszönhetően javult bizonyos szempontok alapján, de még így is sok esetben találkozhatunk ilyen problémákkal a retek esetében is. Ilyen például a klimatikus tényezőknél a magas hőmérséklet, a vízhiány, a pangó víz, a fagykár tolerálása.
Az abiotikus problémák közé sorolandók a termesztéstechnológiai problémák, hibák következtében megjelenő minőségi romlás, ami szintén lehet esztétikai (szemmel látható) és beltartalmi is (szemmel nem látható). Ezek következtében a retek piacossága mennyiségileg vagy minőségileg lecsökken, komolyabb probléma esetén a zöldség nem lesz értékesíthető.
A nem megfelelő klimatikus tényezők (abiotikus stressz) gyakori problémák okai lehetnek. A retek hosszú nappalos növény. Az egészen rövid megvilágítás a generatív részek képzésének elmaradását okozza. Ilyenkor a növények nagy lombozatot fejlesztenek, megnyúlnak és a gumó visszamarad a fejlődésben.
A hosszan tartó hideg hatására magszárba szökhet a retek, alacsony hőmérsékleten a tenyészidőszak is hosszabb lesz. Így a télen vetett retek tavasszal azonnal magszárat fejleszthet. Fagykár esetén a retek bőre megrepedezik, cserepesedik a gyökérnyaki és gyökérválli részen. Komolyabb fagykár esetében a gyökér rózsássá fagy, deformálódik.
Amikor a hőmérséklet magas és a kijuttatott vízmennyiség nem elegendő, akkor a retek gumója csípősebb ízű lesz. A sűrű térállás is okozhat magszárasodást. A víztöbblet hatására a lombnövekedés fokozódik. Az egyenetlen vízellátás komolyabb gondot okoz, mert ebben az esetben a gömbölyű gumók felrepednek és a hosszúkás fajták pedig deformálódnak, torzulnak.
Sándor Viktória növényorvos
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum 2025. januári számában olvasható.
