Zöldséghajtatásban télen és tavasszal tapasztalható rossz virágtermékenyülés és terméselrúgás jelentős veszteséget okoz a kertészetekben. Nagyobb hajtatóüzemekben, ahol jól klimatizált üvegházakban vagy 25-30 Δt Celsius-fok szinten fűtött fóliablokkok alatt termesztenek paprikát és paradicsomot, ott jól megoldott, biológiai úton, poszméhek segítségével történik a virágok megtermékenyítése, hektáronként 2-5 darab kihelyezett „méhkaptárral”.
Kisebb, néhány száz négyzetméteres fóliatelepeken, saját célra termesztett primőrök esetén kérdéses a poszméhek alkalmazásának gazdaságossága, nem is beszélve a sokszor rossz technikai feltételekről és a szakismeretek hiányáról is. A poszméhek tartása külön ismereteket igényel, más a klímaszabályozás, és a növényvédő szerek használata is külön szabályok szerint történik. Noha ezekben a kertészetekben lényegesen később ültetnek, amikor már a termesztési feltételek, mindenekelőtt a fényviszonyok jóval kedvezőbbek, mégis gyakori a megporzás hiányából adódó terméskiesés.
Mit lehet tenni? Hogyan lehet javítani a paprika, de mindenekelőtt a rosszabbul kötő paradicsom terméseredményein? – vetődik fel a kérdés.
Korai hajtatásban a rossz terméskötésnek leggyakoribb kiváltó oka a fény hiánya. A paradicsom és a paprika virágának kötődéséhez, a termések fejlődéséhez, minimálisan 8-10 órán keresztül közel 50 W/m2–es sugárzás (napi 400-500 W/m2) intenzitás szükséges, amit csak márciustól októberig kap meg a növény (1. ábra), de március elején és október végén is gyakoriak az olyan tartósan borús időszakok, amikor a napi besugárzás ennél kevesebb. Szokás a paprika és paradicsom fényigényét pillanatnyi értékkel jellemezni, például luxban kifejezni (~5 000 lux), ami meglehetősen keveset mond ilyen vonatkozásban, helyette sokkal pontosabb információt ad az említett W/m2 (J/s/m2) érték.
![](https://agroforum.hu/assets/uploads/2024/01/abra.jpg)
Fényt „csinálni” azaz pótmegvilágítást alkalmazni nagyon drága és körülményes, különösen kisebb fóliasátrakban. Megoldás a természetes fényenergia maximális kihasználása, olyan módszerek és technológiai eljárások alkalmazása, amelyek a veszteséget minimalizálják. Ezek a következők lehetnek:
- Talán a legfontosabb és leghatékonyabb megoldás a hajtatóházat borító üveg tisztántartása, idős, már rossz fényáteresztéssel bíró fóliatakarók cseréje.
- Jó és szakszerű fajtamegválasztás. Olyan fajta ültetése, amely az adott időszak fényviszonyainak megfelelően képes virágot fejleszteni, termést kötni. Erre vonatkozóan a fajtakatalógusokban a nemesítők pontos javaslatot tesznek.
- Nem szabad a növényeket besűríteni, a hajtatási időszaknak megfelelő tenyészterületet kell választani, még akkor is, ha az az ültetéskor, a tenyészidő kezdetén „helypazarlónak”, túl nagynak tűnik. (Paradicsomnál például télen 2,0-2,5 db/m2, tél végén, kora tavasszal 2,8-3,0 db/m2, március végén, április elején 4-6 db/m2 a javasolt tőszám, a paprikánál, egyszárra történő metszés esetén 5-7 db/m2.)
- Sokat segíthet a talajtakarás. Legjobbak a fehér, úgynevezett reflektív talajtakaró fóliák használata (1. kép), de szalma (2. kép), vagy homok leterítésével is tudjuk növelni a talajról visszaverődő fény mennyiségét.
- Magasabb EC érték tartása a talajban (3-3,5 mS/cm), az öntözés visszafogása. A magas EC a generatív fejlődést indukálja a vegetatívval szemben, de az ilyenkor gyakori növénymegnyúlást is mérsékli.
- A klimatikus tényezők összehangolása, azaz a fényviszonyoknak megfelelő, alacsonyabb hőmérséklet tartása (1. táblázat).
![](https://agroforum.hu/assets/uploads/2024/01/folias-talajtakaras.png)
![](https://agroforum.hu/assets/uploads/2024/01/szalmas-talajtakaras-1090x1600.png)
1. táblázat: A paprika és a paradicsom hőigényének változása a fényviszonyoktól függően lombleveles korban.
Növény | Nappal | Éjjel | |
Napos időben | Borús időben | ||
Paprika | 22-25 oC | 20-22 oC | 18-20 oC |
Paradicsom | 20-24 oC | 18-20 oC | 16-18 oC |
A rossz terméskötődésnek oka lehet a tápanyaghiány, illetve egyes tápelemek túladagolása. Palántanevelő földek esetében fontos a közeg (tápkocka, cserépföld) optimális foszfortartalmának beállítása (3-5 kg/m3 szuperfoszfát kiegészítés). A foszfor a generatív szervek szöveti differenciálódását, kifejlődését és működését indukálja, hiánya késlelteti a virágzást.
A gyakorlatban ritkán jelentkező bórhiány is oka lehet a rossz terméskötődésnek. A bór a pollen csírázását befolyásolja, hiányában a virágpor nem fejleszt megfelelő csíratömlőt. Főleg magas pH mellett, meszes talajon, meszes tőzegből készült tápkockáknál fordul elő bórhiány. Bóraxos lombtrágyázással a hiány jelentkezése megelőzhető, illetve a betegség orvosolható.
A nitrogén és a víz együttes túladagolása a lombozat nem kívánatos intenzív növekedését eredményezheti (3. kép), aminek következménye lehet a virágzás késése, a virágok elrúgása. Ilyen esetben a víz visszafogásával, az öntözés átmeneti szüneteltetésével megemelhetjük a talajban az EC értéket, fokozva ezzel a generatív jelleget.
![](https://agroforum.hu/assets/uploads/2024/01/paradicsom-1006x1600.png)
![](https://agroforum.hu/assets/uploads/2024/01/paradicsom1-1035x1600.png)
A száraz levegő, de a magas páratartalom is ronthatja a terméskötést. A paradicsom és a paprika számára ideális a 75-85%-os páratartalom, amit télen és kora tavasszal, amikor a szabadban is 90% körüli a levegő nedvessége, nehéz tartani. Szárazabb levegőben nem alakul ki a bibén szekrétum, ami a pollent a bibéhez „ragasztja”. Erősen párás körülmények között a pollen megszívja magát, nehéz lesz, nem repül, a növények rázogatása (vibrátorozás) sem képes ilyen esetben a kellő hatást kifejteni, a virágot ledobja a növény, vagy ha köt, üreges lesz a bogyó (4. kép).
![](https://agroforum.hu/assets/uploads/2024/01/paradicsom-rossz-termes.jpg)
Hidegben (12-14 oC alatt) és nagy melegben (30-32 oC), mely szélsőséges értékek a későbbi ültetések esetén is előfordulhatnak a fóliák alatt, szintén rossz a terméskötődés. Fényszegény és napos időben más a paprika és a paradicsom számára az optimális léghőmérséklet, ennek tartására törekedni kell (1. táblázat).
Korábban széles körben javasolt hormonhatású, terméskötést elősegítő szerek (pl. alfa-naftil-ecetsav-etilészter származékok) használatát a minőséget rontó számos mellékhatásuk miatt már nem forgalmazzák. Helyettük kisebb gazdaságokba ajánlják a fentiekben említett termesztéstechnológiai eljárásokat és a klímaszabályozás pontos betartását, a rendkívül egyszerű és olcsó, környezetet kímélő módszernek, a paradicsomot és paprikát tartó huzalok heti kétszeri-háromszori rendszeres rázogatását, ütögetését, a fürtkocsányok vibrátorozását. Természetesen nagyobb felületen, üvegházakban és nagy légterű, jól fűthető fóliák alatt a poszméhek telepítése a megoldás.
(Kiemelt kép: ivabalk/Pixabay)