Traktorok, mezőgazdasági munkagépek, sok látogató, és a Szentlőrinci Gazdanapok elengedhetetlen hozzávalói, a helyi, térségi termékek. Ahogy az már megszokott, a Baranya megyei agrárkiállítás – amelyen az Agrofórum is részt vett - ezúttal is nagy teret adott a környék termelői számára.
*
Szentlőrinci chili a multik polcain
A szentlőrinci Chilion még a nagy hazai „chilibumm” előtt kezdte meg a működését, az idei gazdanapokon pedig a Baranya Megyei Vállalkozó Központ Kiállítási Nagydíját is elnyerték. „Mint helyi kistermelők, évről évre innovatív termékfejlesztéseket hajtanak végre, igyekeznek követni az európai trendeket, mindeközben figyelembe veszik a baranyai és magyar ízvilágot. Egészen egyedi termékük a mangóval ízesített chili, amely méltán érdemel elismerést” – olvasható a döntés indoklásában.
„Hét éve őstermelőként kezdtük, aztán megalapítottuk a Chilion Magyarország Kft.-t, aminek köszönhetően már a multik világa felé kacsintgathatunk. A termékeink megtalálhatók az Auchan áruházakban, jelenleg pedig folynak a tárgyalások a SPAR-ral. Mi ebben látjuk a jövőt” – mondta el az Agrofórum helyszínen készített videójában Hornyák István.
A cégtulajdonos hozzátette, hogy az üzlettársak, ismerősök, barátok először nagyon féltették őt a multiktól, de egyelőre lát benne fantáziát, és jók a tapasztalatai. Ráadásul így sokkal szélesebb körben elérhetők a Chilion termékek, bár ez nem jelenti azt, hogy a kisebb viszonteladó partnereikkel ne foglalkoznának, vagy ne járnának piacokra, rendezvényekre, hiszen azok ugyanolyan fontosak, mint korábban.
A Chilion készítmények alapanyagainak jelentős részét maguknak termelik meg, az induláskor még csak 200 négyzetméteren, ma viszont már 4 hektáron gazdálkodnak. „Itt termesztjük fólia alatt, 5000 négyzetméteren a chilit, de a többi alapanyagot is igyekszünk mi előállítani. Természetesen a mangó esetében erre nincsen lehetőségünk, de azt kft.-ként már fel tudjuk vásárolni, és úgy dolgozzuk fel” – tudtuk meg Hornyák Istvántól a Szentlőrinci Gazdanapokon.
A székelyek szeretik, a baranyaiaknak is ízlik
Almáskeresztúrin készül az az ecetes gomba, aminek komoly sikere volt a Szentlőrinci Gazdanapokon. Bár most még főleg csak csiperke kerül a befőttes üvegekbe, a jövőben más fajokkal, akár erdei gombákkal is bővülhet a Figura termékkínálat.
„Pincében, zsákon termesztem a gombát, és egyfajta értéknövelés után próbálom meg piacra juttatni úgy, hogy konzerválom. A friss gomba ugyanis igényes, kényes, azt vagy azonnal adja el az ember, vagy megy az enyészetbe. Ezzel a ritka tartósítási eljárással viszont megnyújthatom az értékesítési időt” – magyarázta az Agrofórumnak Figura Attila őstermelő.
Bár itthon tényleg kuriózum az esetes gomba, mint savanyúság, a környező országokban, például Lengyelországban vagy éppen Székelyföldön van hagyománya. A kistermelő ráadásul nemcsak sima ecetes vízbe teszi a saját maga által megtermelt gombát, hanem különböző fűszerekkel is ízesíti a levet.
„A gombát leszedem, megmosom, válogatom, majd ötperces hőkezelés után sokkolom, végül egy ízesített felöntőlével felöntöm, és gőzöléssel csírátlanítom. A tárkonyt, a fokhagymát, a chilit a saját kertemben állítom elő, van egy saját babérbokrom is, a kakukkfüvet, valamint a sót és az ecetet a boltban veszem meg” – mondta el Figura Attila, aki Szentlőrincre már új grafikával mutatta be ecetes gombáját, ami nagy népszerűségnek örvendett a mézek, kecskesajtok, szörpök és más környékbeli áruk között. „Hiszek benne, hogy van létjogosultsága a mai világban a rendes kézműves terméknek” – hangoztatta az őstermelő.
Magyar árpa, import komló
Ha helyi termék és agrárkiállítás akkor természetesen nem hiányozhatnak a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő térségi, kézműves sörök. Az 1993 óta működő magyarhertelendi Kapucinus Sörfőzde tizenhatféle sört kínálnak a vásárlóknak.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy lehetőség szerint magyar alapanyagból tudjunk dolgozni, ami csak áttételes módon valósulhat meg. A magyar árpatermelőktől ugyanis egy francia vállalat vásárolja fel a terményt, amiből egy dunaújvárosi leányvállalatánál készít malátát” – mondta el az Agrofórumnak Késmárky Attila, aki hozzátette, hogy ez az általános gyakorlat a magyar sörgyáraknál, legyenek azok kicsik vagy nagyok.
A Kapucinus Sörfőzde tulajdonosa azt is elmondta, hogy bár az igény meglenne a hazai komlóra, olyan gyakorlatilag nincsen, hiszen csak nagyon kis mennyiségben állítják elő Magyarországon. Pedig az ára kifejezetten magas, így megérné foglalkozni vele.
„Nagyon fontos, hogy a receptúráinkhoz mindig ugyanazt a sztenderd minőséget tudjuk megvásárolni, ezért a többi alapanyagot jellemzően olyan országokból szerezzük be, amelyek nagy tradícióval rendelkeznek a sörfőzés terén”. Ilyen többek között Németország, Ausztria, Csehország, de az IPA és APA sörök növekvő népszerűsége miatt a komló egy része igencsak messziről, egészen az Egyesült Államokból érkezik Magyarhertelendre.
A Kapucinus Sörfőzdénél fontos elv, hogy a termékeiket jellemzően kis, családi vállalkozások forgalmazzák, hiszen ők valóban ismerik ezeket a kézműves söröket, amivel ellentétben egy nagy áruház csak kirakja a polcra az üvegeket, így a vásárlók tanács és ajánlás nélkül maradnak.
Hozzáadott érték, egyedi termék
Az tehát jól látszik, hogy ahány helyi terméket előállító vállalkozás van, a siker kulcsát annyiféleképpen látják. Egy valami azonban biztos: ha van is mit javítani a lokálpatrióta hozzáálláson Magyarországon, a kézműves termékek egyre népszerűbbek hazánkban is. Érdemes tehát kicsiben is elgondolkodni azon, hogy ne csak alapanyagot állítsunk elő a hátsókertben, de a hozzáadott értékkel valami egyedit teremtsünk a helyi piacokra.
A rendkívül sikeres XXVI. Szentlőrinci Gazdanapok Nagydíját egyébként a Pécsi Agroker Kft., az Élelmiszeripari Nagydíjat a Szigetvári-Hús Kft., a Mezőgép Kiállítási Nagydíjat a Tomelilla Kft., a Mezőgazdasági Nagydíjat a Helyből Finomat Szövetkezeti Együttműködés, a Kistermelői Nagydíjat a Hobbi Kert, Bódis János és Horgas Tímea kistermelői családi gazdasága, a vállalkozói központ Kiállítási Nagydíját pedig a Chilion Magyarország Kft. kapta meg.
Traktorok, helyi termékek és gazdászcsemeték – Képek a Szentlőrinci Gazdanapokról
