Zöldség

Magszárba megy a karalábé

Agrofórum Online

A korai szabadföldi és hajtatott karalábé termesztésben előfordul a gumóképzés előtti magszárfejlesztés. Amennyiben fiatal korban (pl. palánta fejlettségben) megfázik a növény, azaz több napon keresztül 7-8 0C alatti hőmérséklet éri, jarovizálódik. Ilyen tekintetben a fajták között jelentős különbség van, a korai termesztésre nemesített és hajtatott fajták kevésbé hajlamosak magszárképzésre.

Későn adott nagy mennyiségű víz és nitrogéntrágya hatása

A jelenség a karalábénál gyakoribb, de a többi káposztafélénél is (fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol) előfordul. (A kínai kel esetében a hosszú megvilágítás, azaz a hosszú nappalok okozzák a magszárképződést, ezért késő tavasszal már nem javasolt nálunk a kinai kel termesztése.)

Tápanyagigénye kisebb, mint a fejes és kelkáposztáé. Az úgynevezett fajlagos tápanyagigénye, ami azt jelenti, hogy 1 tonna termés megneveléséhez hány kg nitrogénre (N), foszforra (P2O5) és káliumra (K2O) van szükség, a következő:
korai és középkorai fajták esetében:
5,0 kg nitrogén
4,0 kg foszfor
8,0 kg kálium

kései, tárolási fajtáknál:
5,5 kg nitrogén
4,4 kg foszfor
8,5 kg kálium

A foszfor 80-90%-át miden esetben alaptrágyaként kell adni, a maradékot a palántázás alkalmával. A nitrogén megosztását (indító- és fejtrágya) még a koraiak esetében is javasoljuk, egy-egy alkalommal 50 kg/ha-nál nagyobb adagot ne szórjunk ki. Fejtrágyázás szempontjából kritikus a 3-4 cm-nél nagyobb gumóátmérő, ugyanis ezt követően fokozott mértékben hajlamos a repedésre, gyakrabban, de kisebb adagokat használjunk, egyenletesebben öntözzünk! A hosszabb tenyészidejű fajtáknál a káliumot is célszerű az alábbiak szerint megosztani:
alaptrágya: teljes igény 50%-a
indítótrágya: 25%
fejtrágya: 25%

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kihívások a gyökérpetrezselyem termesztésében

2025. október 6. 16:10

Az elmúlt években megfigyelhető hazánkban, hogy a gyökérpetrezselyem termőfelülete 1700 hektárról 1200 hektárra esett vissza. A termésmennyiség tekintetében azonban ez a tendencia nem figyelhető meg, amely arra enged következtetni, hogy a termelés hatékonysága növekszik.

Ne késlekedjen: most van a fokhagyma ideje!

2025. október 4. 11:10

Az októberi fokhagymaültetés biztosítja a bőséges termést – mutatjuk a helyes duggatás lépéseit!

Meddig maradhat kint a paprika? Mentse meg időben!

2025. szeptember 21. 11:10

Az őszi hidegek közeledtével a paprika minősége és terméshozama is veszélybe kerül. Íme, mire érdemes figyelnie a szüret időzítésénél.

5 tárolási hiba, amitől a burgonya gyorsan megromlik

2025. szeptember 17. 11:10

Eláruljuk, hogyan tárolja helyesen a burgonyát, hogy ne csírázzon, ne zöldüljön és hónapokig friss maradjon!

A nitrogénpótlás mértékének irányelvei szőlőültetvényekben

2018. október 14. 02:34

A nitrogén fontos a szőlőben. A szőlőültetvényekben ezért helyesen kell megállapítani a nitrogénpótlás mértékét. A számításhoz számos tényezőre kell figyelni: talajtani sajátosságok, a tőkék növekedési ereje, a talajápolás módja, az évjárat hatásai.

Anyagcsere-folyamatok, vízháztartás, fotoszintézis – Növénykondicionálók a TIMAC AGRO ajánlásával

2023. április 4. 13:14

Az elmúlt években óriási növekedésnek indult a növények anyagcsere-folyamatait támogató, biostimulátor-tartalmú, növénykondicionáló termékek használata. Ennek a folyamatnak valószínű kedvezni fog az idén induló Agrár-Ökológiai Program.

A kukorica trágyázásáról

2018. december 31. 09:36

Más európai országokhoz képest itthon a kukorica alultrágyázott növénynek számít. A tápelemfelvételi dinamika függvényében szükséges alap- starter- és levéltrágyázással kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze az írás.

A talaj káliumtartalma - aszályos évjáratokban megnő a káliumellátottság jelentősége

2022. január 10. 05:36

A megfelelő káliumellátottság javítja a nitrogénreakciót, gazdaságosabb lesz a nitrogén felhasználás. Aszályos évjáratokban pedig különösen megnő a felvehető kálium mennyiségének jelentősége.