Zöldség
Zöldség

Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom

Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom

Agrofórum Online

Világméretekben napjaink legdinamikusabban fejlődő agrárágazata a zöldségtermesztés, húzónövénye a paradicsom. Ma már világviszonylatban közel 180 millió tonnát állítanak elő belőle, ez a világ összes zöldségtermelésének 17%-a.

A The Daily Records tavalyi felmérése szerint jelenleg a világ legnagyobb paradicsomtermelője Kína, 56,8 millió tonnát állít elő. Kínát 18,7 millió tonnával India, 14,5 millió tonnával az Egyesült Államok követi. A világ paradicsomtermelése meglehetősen koncentrált, a 12 legnagyobb termelő ország állítja elő az összes terméktömeg közel 80%-át. Az 1 főre jutó éves globális paradicsomfogyasztás az utóbbi fél évszázadban közel háromszorosára növekedett, 1963-ban még csak 7,5 kg/év/fő volt, napjainkban pedig már a 20 kg/év/fő nagyságrendet is meghaladja.

Miközben a világ paradicsomtermelése dinamikusan növekedett az elmúlt évtizedekben, nálunk drámaian visszaesett.

A paradicsom tápértéke és gyógyhatása

A Solanaceae (Burgonyafélék) családba tartozó paradicsom géncentruma Dél-Amerikában, a mai Peru, Chile orográfiai szempontból magas fekvésűnek minősülő területein található. George Mateljan a világ legegészségesebb táplálékait ismertető könyvében (World’s Healthiest Foods) a paradicsom is megtalálható. A Deseret News Family tavalyi minősítése szerint pedig egyike a világ 10 legegészségesebb élelmiszerének, a természetes élőhelyéről kifogott (nem tenyésztett) lazac, olívaolaj, sovány marhahús, a brokkoli, a spenót, a joghurt, szója, bogyós gyümölcsök, a biológiai érettségben lévő csemegepaprika mellett.

Európába kerülése idején a paradicsomot még dísznövénynek tekintették, bogyóit nem fogyasztották, mert mérgezőnek vélték. A már zöldségféleként hasznosított növény valós értékeire is csak a közelmúltban derült fény, de ennek köszönhetően ma már a világ legegészségesebb táplálékai között tartják számon. Különleges értéket képvisel színanyaga, a likopin, amely az A-vitamin (a retinol) provitaminja, valamint markáns antioxidáns és gyulladásgátló hatású. Figyelmet érdemlő C- és K-vitamin-tartalma, valamint a benne található molibdén és a réz is. Említésre méltó továbbá fehérje-, biotin- (B7-vitamin) és diétásrost-tartalma. A paradicsom (a benne lévő biológiailag aktív vegyületeknek köszönhetően) védelmet biztosít több ráktípus, elsősorban a prosztata- és a vastagbélrák kialakulása ellen. Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Szemvédő hatású és gátolja a bőr öregedését, javítja a fogak és a csontok állapotát és segít megelőzni a vesekőképződést. Nagy előnye, hogy mind tápértéke, mind gyógyító hatása sűrítményként feldolgozva is megmarad.

Fajtatípusok

A fajták csoportosítása növekedési jellegük, genetikai státuszuk, illetve felhasználhatóságuk alapján történhet. A növekedés jellege szerint megkülönböztetünk determináltakat és folytonnövőket. A determinált fajták hajtás növekedését annak végén képződő virágfürt zárja le. A folytonos növekedésűek hajtás növekedése korlátlan, mindaddig, amíg biztosítottak a növény életfeltételei. A determinált csoporton belül egyes fajták esetében két fürt között több levél is képződhet. Ezek habitusa erőteljesebb, és több bogyót is nevelnek – ezt a típust a termesztők féldetermináltnak nevezik. Ez azonban nem tudományos, hanem gyakorlati kategória, ugyanis arról van szó, hogy lezárja-e egy virágfürt a hajtásvéget, vagy nem (félig nem záródhat le a hajtás). A folytonos növekedésű fajtákat magas légterű termesztőberendezésekben, és támrendszeres szabadföldi termesztésben, az erőteljes növekedésű determináltakat (féldetermináltakat) a szántóföldi tömegtermesztésben alkalmazzák.

Genetikai státuszuk szerint a fajták lehetnek szabad elvirágzásúak (konstansak) és hibridek. A felhasználás jellege szerint étkezési célú (friss fogyasztású) és konzervipari fajtákat különböztetünk meg. Az étkezési fajták között hosszú ideig pulton tartható (long shelf life, rövidítve LSL) fajták színesítik a választékot. Ezek olyan gént (géneket) tartalmaznak, amelynek hatására a bogyók beszíneződési és puhulási folyamatai időben elválnak egymástól. Ez azt eredményezi, hogy a bogyók tárolhatósága három-négyszeresre növekszik (12-15 napra), ízük azonban nem éri el a nem tárolható fajtákét. Ezért jelentek meg ismét az ún. heirloom (örökség) fajták, amelyek a termesztésből – heterogén bogyóalakjuk, méretük és tárolhatóságuk hiánya miatt – már évtizedekkel ezelőtt kiszorultak (1. kép).

1. kép A mediterrán térség jellegzetes étkezési fajta változata a salátaparadicsom

Ízük azonban kiváló, ma már ezek adják az Egyesült Államok friss paradicsom fogyasztásának közel 20%-át. A konzervipari fajtákkal szemben alapvető elvárás az intenzív piros szín (a magas likopinérték), valamint a magas szárazanyag-tartalom. Ez utóbbi a sűrítménygyártás (püré) gazdaságossága miatt fontos szempont. A magas szárazanyag-tartalmú bogyókból olcsóbban lehet sűrítményt előállítani, a konzerviparnak pedig napjainkban ez a legnagyobb tömegben előállított terméke.

Környezeti igénye

A paradicsom összességében közepes vízigényű, de azt jól hasznosító növény. Ilyen tekintetben kritikus a tömeges virágzás, bogyókötődés és bogyófejlődés időszaka, az ekkor adott öntözés különösen hatékony (2. kép).

2. kép A paradicsom víz- és nitrogénigény szempontból kritikus fázisa a tömeges zöldbogyófejlődés ideje. Vízhiány esetén tömegesen jelentkezik a levélpödrődés

Mérsékelten melegigényes, fagyérzékeny növény, 18 és 30 oC hőmérsékleti határok között termeszthető. A nálunk használt Markov-Hajev-féle kategorizálásban a 22 oC csoportban szerepel. A magvak csírázása 10 oC hőmérsékleten indul meg, de lendületes, gyors csírázásra csak 20-22 oC-on lehet számítani. Fényigénye nagy, legalább napi 12 órás, 5000 lux erősségű megvilágításra van szüksége.

Közel azonos mennyiségben igényli a nitrogént, foszfort és a káliumot. Sok nitrogénre van szüksége az intenzív lombnövekedés és a tömeges bogyófejlődés idején. Foszforigényének maximuma a tömeges virágzás, bogyókötődés idejére esik, káliumigénye az egész tenyészidőszak alatt közel egyenletes.

Optimálisak számára a legalább 1,2%-humuszt tartalmazó, középkötött, 5,6-8,2 pH-értékű talajok. Fontos tudnivaló, hogy a paradicsom talajjal takart szár részein járulékos gyökerek képződnek, ezért az esetleges megnyúlt palánták mélyebbre, ill. a talajban elfektetve is kiültethetők.

Termesztése

Napjainkra már Magyarországon is, mind termesztéstechnológiáját, mind fajtahasználatát illetően elvált egymástól az étkezési, (friss piaci) és a konzervipari feldolgozásra szánt nyersanyag előállításának gyakorlata. Ez nagy előre lépésnek számít, mert évtizedekkel korábban még egységes volt. Az augusztus 5-ig leszedett paradicsom friss exportáru alapot képezett, az azt követően leszedett pedig konzervipari feldolgozásra került. Ez azt eredményezte, hogy a betakarított paradicsom mindkét célnak megfelelt ugyan, de egyiknek sem tökéletesen. A paradicsom 14-15 permetezést magában foglaló, preventív növényvédelmet igényel. Betegségellenálló fajták használata esetén 4-6 permetezés megtakarítható.

Körülményeink között a palántakiültetéssel történő állománybeállítás tekinthető biztonságosnak, étkezési célú termesztésben csak evvel szabad számolni. Konzervipari termesztésben 10-20%-os helybevetési arány felvállalható a rövid tenyészidejű fajták esetében. Hektáronként – a fajta növekedési erélyétől és az alkalmazott sor- és tőtávolságtól függően – 25-35 ezer növény helyezhető el, az ehhez szükséges szaporítóanyag felneveléséhez 45-55 m2 palántanevelő felület szükséges. Palántáról történő szaporítás esetén fontos tennivaló, a növények kiültetése előtt a fiatal növények edzése, fokozatos hozzászoktatása a szabadföldi körülményekhez. Ezt a tervezett kiültetés előtt 1 héttel kell megkezdeni.

A friss piaci értékesítésre irányuló termesztésben alapvető cél a minél hosszabb (július elejétől szeptember végéig tartó) szedési időszak biztosítása (3. kép).

3. kép Az étkezési paradicsom gyakran fürtösen kerül értékesítésre, mert így a zöld részek állapota jelzi a bogyók frissességét

Ehhez a magvetést legkésőbb március elején el kell végezni. hogy a palánták – az időjárás alakulásától függően – április végén, május elején kiültethetők legyenek. Hektáronként 0,25 kg vetőmagszükséglet tervezhető. Kiültetés után célszerű a sorközöket vizet áteresztő agrofóliával takarni. Erre a talaj gyorsabb felmelegedése, valamint a hatékonyabb vízgazdálkodás elősegítése érdekében van szükség. A kiültetés után 3-5 héttel elvégzett nitrogénfejtrágyázás, majd az ezt követő öntözés határozott termésnövelő hatású.

Étkezési paradicsom termesztésben érdemes támrendszert alkalmazni, hogy a bogyók ne szennyeződjenek a talajtól. Ebben az esetben azonban bizonyos fitotechnikai beavatkozásra (metszés) is szükség van. A 3 hónapos szedési időszak csak rendszeres öntözés, fejtrágyázás és növényvédelem mellett biztosítható. A paradicsom folyamatosan virágzik, köt termést és bogyót nevel. Az első kötésekből származó termések június utolsó, július első napjaira kezdenek érni. A szedést július 5-10. között lehet megkezdeni, és ettől kezdve, 3-5 naponként folytatni. A világfajták piros színűek. enyhén megnyúlt gömb alakúak, 90-110 gramm átlagtömegűek. Kivételt képez a mediterrán térségben termesztett Marmand típusú salátaparadicsom, amely tagolt felületű (gerezdes), lapított gömb alakú, átlagtömege pedig meghaladhatja a 250-350 grammot is.

A konzervipari nyersanyag termesztésben nem kell sietni az állománybeállítással, mert a konzervipar nálunk csak augusztus elejétől kezdi a paradicsomot feldolgozni. Ehhez pedig a palántákat május második felében elegendő kiültetni. A magvetést ebben az esetben március végén, április elején is el lehet végezni. Fajtatípustól függően, hektáronként 30-40 ezer palánta felnevelésére van szükség. A kiültetés általában ikersoros elrendezésben történik, a fajta növekedési erélyétől függően 120-140+35-40 cm sor-, és 35-40 cm növénytávolságra. Az ültetést nagyobb területen 4, ill. 6 elemes palántakiültető gépekkel végzik. Ezek teljesítménye 10 órás műszak alatt 2-2,5 hektár. A szedés megkezdésére július végén kerül sor, az összes termés, jó minőségben 2-3 szedéssel takarítható be. Az első szedéssel az összes termés mintegy 55-65%-a, a másodikkal 20-25%-a szedhető le. A harmadik szedés szükségessége mérlegelés kérdése.

Az állandó helyre történő vetés akkor kezdhető, amikor a talaj a déli órákban a vetés mélységében (2-4 cm) eléri a 12-14 oC hőmérsékletet. Ez nálunk sokéves átlagban április 10-20. között következik be. A szaporítóanyag-szükséglet, a vetés precizitásától függően 0,6-1,2 kg/ha. A növények a vetés után 10-15 nap múlva kelnek ki. A tőszámbeállítás 2-3 lombleveles korban esedékes. Az április közepén helybevetett paradicsom szedése augusztus közepétől kezdhető.

Közelmúltunk nagy kísérlete volt a konzervipari paradicsom, egy időpontban géppel történő betakaríthatóságának megoldása. A gépi szedést arra az időpontra időzítették, amikor a bogyók 70-80%-a már érettnek látszott (piros volt). Ekkor azonban a piros bogyók 6-8%-a már túlérett, 10-15%-a még nem teljesen érett. Ez azt jelenti, hogy egy 60 t/ha potenciális termés több mint egyharmada eleve nem hasznosítható, ami igen, annak jelentős része nem megfelelő minőségű. (A konzervipar számára elfogadható arány kb. 55%, azaz példánkban a 60 t/ha potenciális termésből mintegy 33 t/ha.)

A géppel betakarított, egyszerre nagy tömegben beérkező nyersanyag fogadására a konzerviparnak nincs kapacitása. A szedést pedig jelentősen megterheli a szedőgépek amortizációs költsége. Nem véletlen, hogy a többségében sűrítménygyártás céljait szolgáló világtermelés több mint 60%-át (110 millió tonnát) a kézi szedéshez szükséges munkaerővel rendelkező 6-7 ország (Kína, India, Egyiptom, Irán, Törökország) állítja elő.

Tudni kell, hogy a sűrítmény ma már zömmel további feldolgozásra kerülő félkész termék, illetve kommersz tömegáru. A nagy európai termelők (Olaszország, Spanyolország) arra törekszenek, hogy kiváló minőségű nyersanyagból prémium kategóriájú sűrítményt, illetve nagy értékű, speciális készítményeket állítsanak elő. Amennyiben a paradicsomalapú konzervszükségleteinket nem importból, hanem saját előállításból akarjuk fedezni, és azok versenyképességét biztosítani szeretnénk a világpiacon is, nekünk is ezt kell tenni. Ennek azonban feltétele a kiváló minőségű nyersanyag rendelkezésre állása, és a jövedelmezőséget biztosító termelési színvonal elérése (legalább a hektáronkénti 40-50 tonnás termésátlagok általánossá válása.).

Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Hodossi Sándor: Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom (2018. 11. 110. old.) című írása alapján.

Itt a sütőtökszezon

2019. december 12. 08:18

Az idei sütőtökszezon az előző évhez képest később kezdődött. Ez nagyrészt az enyhe, hosszúra nyúló ősznek is köszönhető, hiszen ahogy a régi magyar mondás is tartja „a tök akkor szedhető, ha megcsípte a dér”.

Cink, mint nélkülözhetetlen növényi tápanyag

2019. november 18. 04:37

A cinkhiány jelensége nem mondható nagyon gyakorinak és általánosnak a növénytermesztésben, de egyes fajok, növénycsoportok esetében rendszeresen megfigyelhető.

Minden évben nagy a kereslet a korai burgonya iránt!

2019. november 12. 04:36

Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

Mitől lyukas a paradicsom?

2018. szeptember 17. 09:27

Betelepített méhek és ragadozó rovarok segítségével termelik a magyar paradicsomot

2019. március 11. 07:36

A technológia alapja a talaj nélküli, hidropónikus termesztés, a tápanyag-ellátást a öntözőrendszerrel oldják meg, a fűtést pedig termálvízzel.

Zöldség Videó

Növényvédelmi előrejelzés: a hőség a kártevőknek kedvez

2018. augusztus 8. 06:21

A sok évre visszatekintő meteorológiai statisztikák alapján a július a legmelegebb hónap. Erre cáfolt rá az augusztus első dekádjára jellemző hőséghullám. A nappali legmagasabb hőmérséklet az utóbbi napokban 30 0C- alatt ritkán járt, az éjszaka pedig nem csökkent 20 0C alá. A hőséget csak ritkán enyhítették záporok, zivatarok.

Cukkinis-padlizsános lecsó házi kolbásszal

2019. július 25. 04:33

Számomra nincs is nagyobb öröm, mint mikor a saját termesztésű zöldségeimből alkothatok valami igazán színes ételt!