Zöldség
Zöldség

Zöldségnövényeken előforduló levélsárgulás okai és gyógyítása, VII. rész – Vas, mangán és cink által kiváltott klorózis

Zöldségnövényeken előforduló levélsárgulás okai és gyógyítása, VII. rész – Vas, mangán és cink által kiváltott klorózis

Agrofórum Online

A vas, a cink és a mangán három fontos növényi tápelem, élettani funkcióik, valamint a hiánytüneteik megjelenési formája, illetve helye sok vonatkozásban hasonló vagy teljesen megegyezik.

A vas mint növényi tápelem átmenet a makro- és mikroelemek között, hatását tekintve inkább a mikroelemek csoportjába sorolható, viszont a növényben mérhető mennyisége alapján a makroelemekhez áll közelebb. Ugyanakkor a cink és a mangán mennyiségét és fiziológiai hatásait tekintve jellegzetesen növényi mikroelemnek számítanak.

Vas-, cink- és mangánhiány okozta klorózis tünetek

A három tápelem hiánytünetei, a kiváltó tényezők és azok megszüntetése több vonatkozásban hasonló vagy azonos.

A vas a növényen belül legnagyobb mennyiségben a levelekben, a színtestek közelében fordul elő, a magnéziumhoz hasonlóan fontos alkotó elem a szintestek (klorofill) képzésében. A növényben elsősorban akropetálisan (gyökértől a hajtás irányába) vándorol, bazipetális mozgása – ellentétben a nitrogénnel, foszforral vagy a káliummal – minimális.

Ebből adódóan a hiányával járó klorotikus tünetek is a legfiatalabb részeken, a hajtásokon, fiatal leveleken jelentkeznek. Először a levélerek közötti szövetrészek halványodnak ki, majd az újonnan fejlődő hajtásokon egyre világosabb (sárgább, fehérebb) szint mutatnak.

A hiány előrehaladtával nemcsak az érközötti mező, fokozatosan a vékony erek is kifakulnak, és a tünetek lassan áthúzódnak a középtáji levelekre. Akut hiány esetén a fiatal leveleken, a főerek mentén nagyobb nekrotikus, elhalt szövetek, foltok is kialakulnak (1. kép).

1. kép: Kezdeti (balra) és akut (jobbra) vashiány tünetek paprikán és paradicsom hajtáson

A mangán-hiánytünetek, a vashiányhoz hasonlóan, a fiatal leveleken jelennek meg először, klorózis formájában. Az ér közötti szövetek sárgulása, az apró nekrotikus foltok képződése hasonlít a vashiányhoz, ezzel gyakran összetéveszthető, különösen kezdeti stádiumban.

Amíg a vashiányt főleg a fiatal, az új hajtások színelváltozása jelzi, addig a mangánét idővel a középső, sőt az idősebb leveleké is. A két elem hiánytünetei között az is különbség, hogy a vashiány okozta klorózis mindig erőteljesebb, mint a mangánhiányé (a vashiánynál idővel az egész levél elsárgul).

Deformált, apró levelek

A cinkhiányra jellemző tünet is a fiatal leveleken alakul ki először. A levelek aprók maradnak, a levélerek közötti szövetek fehéres-zöld színűvé változnak. Számos növényfajon a levelek is deformálódnak. Néhány zöldségfélén – például a paradicsomon – apró, nekrotikus, barna foltok is képződnek a levélen, a száron és a levélnyélen.

A cinkhiány, pusztán a sárgulás tünete alapján, nem állapítható meg egyértelműen. Maga a klorózis nem lokalizálódik az alsó vagy a fiatal levelekre, és az első tünetek megjelenési helye is növényfajonként kismértékben változó.

Viszonylag egyértelművé teszi a cinkhiányt az aprólevelűség és a rozettás jelleg, az utóbbi tünet inkább a gyümölcsfákon, kevésbé a lágy szárú zöldségféléken figyelhető meg.

A hajtásvégeken tapasztalható klorózis hasonlósága miatt a három tápelem közül a klorózist kiváltó, még gyakorlott szemmel is nehezen állapítható meg, arról nem is beszélve, hogy nem egyszer együtt okozói a levélsárgulásnak.

A növény fejlődésében betöltött szerepük

A vas több szerves és szervetlen vegyület fontos alkotója, funkciói két fontos területre terjednek ki:

  • az enzimrendszerek aktiválása és
  • a redox rendszerek töltésátvitele.

A mangán szerepe igen sokoldalú, szabályozza az enzimek működését, a szénhidrát és a fehérje anyagcseréjét. Hiánya ennek megfelelően súlyos zavarokat idéz elő a növekedésben, a belső élettani folyamatokban, hajtatásban ritkán, a szabadföldi zöldségtermesztésben gyakrabban találkozhatunk vele.

A cink élettani hatása hasonlít a mangánéhoz. A zöldségnövények csak igen kis mennyiségben veszik fel a talajból, ám jelenléte a tökéletes élettevékenységhez nélkülözhetetlen.

Segíti a megtermékenyülést, közvetve szolgálja a növényvédelmet, mérsékli a napégésből adódó károkat, kedvezőtlen körülmények között elősegíti a tápanyagok és a víz felvételét.

Hiánya következtében – hasonlóan a rézhez és a bórhoz – a növényből kiáramló anyagok a levélre csalogatják kártevőket, és azoknak egyben táplálékául is szolgálnak. Így elmondható, hogy a cinktrágyázás egyben a kártevők elleni védekezést is szolgálja.

Mozgásuk és viselkedésük a talajban

A vas a földkéregben jelentős mennyiségben előforduló fém, sorrendben a negyedik, a termőtalajok vastartalma is magas, talajtípustól függően 0,5-5% között változik, de a jól oldható vastartalom ennél lényegesen alacsonyabb.

Szabadföldi zöldségtermesztésben 100-250 ppm-t tartunk megfelelőnek, 50-100 ppm alatt már várható a klorózis tüneteinek jelentkezése.

Általánosságban elmondható, hogy a talajokban a növények által felvehető vas mennyiségét elsősorban a kémhatás és az oxidációs-redukciós viszonyok (talaj levegőzöttsége) határozzák meg.

Savanyú kémhatás esetén a talaj vasvegyületei jobban oldódnak, a pH emelkedésével (lúgosabb közegben) az oldékonyság csökken. Levegőtlen talajban a vas a növények által nehezebben felvehető vas III (Fe3+) ionná alakul át, míg az oxidációs viszonyok javulásával a könnyebben felvehető vas II ionnak (Fe2+) képződése az intenzívebb.

A zöldségfélék a cinket és a mangánt – ellentétben a vassal – csak igen kis mennyiségben veszik fel a talajból. A talajok mangán- és cinktartalma általában elegendő a növény egészséges fejlődéséhez, hogy mégis előfordulnak a hiányra visszavezethető tünetek, az inkább a közvetett okoknak tulajdoníthatók:

  • magas talaj pH,
  • savas talajon helytelenül végzett meszezés,
  • 5% feletti talaj-mésztartalom,
  • foszfortúltrágyázásból adódó ionantagonizmus,
  • magas, nehezen bomló szerves anyagok (pl. tőzegek) használata során és
  • rossz szerkezetű, rögös talajokból adódóan.

Vas-, cink- és mangánhiány megelőzése és megszüntetése

A hiánytünetek eredményes gyógyításához pontosan kell ismerni a kiváltó elemet! Rossz diagnózissal fokozható a klorózis, tekintettel arra, hogy a három tápelem egymáshoz viszonyított nagyfokú aránytalansága is oka lehet a hiánybetegségnek.

Mivel szimptómáik nagyon hasonlóak, a beavatkozás előtt célszerű a lombanalízist végeztetni.  Erősen meszes, 5% CaCO3 tartalmat jelentősen meghaladó talajokon termesztett zöldségfélék esetében a mangán és a cink, de mindenekelőtt a vashiányt nagyon nehéz megszüntetni, igazán hatásos és gyors megoldás nincs.

Erősen meszes lúgos talajokon, talajjavítást megelőzően nem tanácsos a zöldségfélék termesztése.

Egyéb okokból adódó, enyhébb klorózist műtrágyák helyes megválasztásával, levéltrágyázással mérsékelni, sőt megszüntetni is lehet. Így lúgos talajokon savas kémhatású műtrágyák használata segíthet /pl. ammónium szulfát (20-21% N), vagy ammóniumnitrát (34% N)/.

Tenyészidőben jelentkező klorózis gyógyítására vagy megelőzésére számításba jönnek a lombtrágyák. Így a régóta alkalmazott olcsó vas-, mangán és cinkszulfát mellett jó hatás érhető el a sajátos szerkezetű kelátokkal, komplexekkel, amelyek vízoldhatóságuknak és stabilitásuknak köszönhetően talaj- és lombtrágyázásra is alkalmasak.

Szulfát sók esetén, a növényfajtól függően 0,3-0,5% a javasolt töménység. A lombtrágyázás többszöri megismétlése hatásosabb, mint a permetlé koncentrációjának növelése.

A talaj levegőtlenségéből adódó klorózis megszüntetése (túlöntözés, talajtömörödés stb.) a talaj lazításával (kapálás, kultivátorozás), illetve a csapadék (belvizek) elvezetésével gyorsabb és hatásosabb, mint a lombtrágyázás. Ez nem jelenti azt, hogy a lazítást követő lombtrágya nem segíti a növény további gyorsabb gyógyulását.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Termesszünk ősszel kínai kelt!

2024. július 2. 10:10

A kínai kell tenyészideje igen rövid és a felszedést megelőzően a hideget is jól bírja, így másodvetésre kifejezetten alkalmas.

Karácsonyra újburgonya? A tarlóburgonya termesztése

2024. június 28. 08:40

A burgonya másodvetésben történő termesztésének sok előnye van, viszont csak öntözött területeken érdemes belevágni.

Hiába a jó vöröshagymafajta és az öntözés, ha nincs tápanyag

2024. június 25. 10:10

Aktuális az áttelelő vöröshagyma talaj-előkészítése és trágyázása. A megfelelő technológia használata a nagy termés alapja.

Jelentős drágulást okoz a csapadék az uborkánál

2024. június 10. 14:40

A több mint 30%-os emelkedéssel a nagybani árak jelenleg 4-5 PLN/kg (360-455 Ft/kg) között mozognak, és a drágulás még aligha ért véget.

A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlásának sajátosságai

2018. május 7. 14:24

Magyarországon sokan termelnek csonthéjas gyümölcsöt, azon belül pedig meggyet és cseresznyét, különböző termesztés-technológiák szerint.

Az alma tápanyag-utánpótlása

2018. május 20. 13:00

Legkedveltebb gyümölcsünk tápanyag-utánpótlása nemcsak a növény egészsége miatt fontos, így érhetünk el megfelelő fizikai tulajdonságokat a gyümölcsnél, jó ízt és eltarthatóságot is.