Hajtatásban, de a szabadföldi zöldségtermesztésben is - részben a monokultúrás termesztésnek tulajdoníthatóan – nagymértékben elfertőződtek a talajok. Néhány hatásos talajfertőtlenítő szer kivonásával kritikussá vált több növény termesztése. A problémára a talajnélküli termesztés mellett megoldást kínál az oltott palánták ültetése, amit jelenleg már hat zöldségfélénél alkalmaznak (görög- és sárgadinnye, uborka, paradicsom, paprika, tojásgyümölcs). Míg egyes fajok esetében az oltott palánták aránya meghaladja a 80 százalékot (pl. paradicsom), másoknál (pl. paprika és padlizsán) alig éri el az 1-2%-ot.
Milyen előnyökkel jár az oltott palánták használata? Csak ott érdemes használatukkal próbálkozni, ahol elfertőződött a talaj, esetleg más kedvező hatása is van? Miért van az, hogy egyes fajoknál bevált az oltás, míg más fajoknál alig alkalmazzák?
Az említett fajok kifejezetten melegigényesek, optimális (!) növekedésükhöz nemcsak 18-25 oC levegőhőmérsékletet, de meleg, 18-22 oC-os talajt is igényelnek. Az oltvány palánták hideg- és hőtűrőképessége jobb, ebből adódóan korábban ültethetők, a kora tavasszal tapasztalható hideg talaj esetében nem kell kedvezőtlen stresszhatással számolni. A korábbi ültetésből adódó előny jól megmutatkozik a dinnyefélék korábbi szedésénél.
Több faj esetében terméstöbbletben és termésminőségben is mérhető az agresszívebb növekedésű alany gyökérzetének hatása abból adódóan, hogy az ilyen palántáknak intenzívebben hasznosították a talaj víz- és tápanyagkészletét.
Jelentős mértékben hátráltatja a technológia elterjedését a palánta magas költsége, ami fajtól, fajtától és a szaporítás időpontjától függően 150-250 Ft is lehet, kétszerese-háromszorosa az oltatlan palántáénak. Ennek oka az oltással járó nagy kézimunkaerő-igény, és a jelentős többlet vetőmag és palánta felhasználás, ami a palántanevelés során a nem elhanyagolható kiesésből adódik.
(Terbe István – Agrofórum Online)