Nehéz tavasznak nézünk elébe, kérdés, hogy a sok eső után mikor lehet rámenni a táblákra.
Nehéz tavasznak nézünk elébe, kérdés, hogy a sok eső után mikor lehet rámenni a táblákra. A gyomirtási munkákat pedig idejében el kellene végezni, különben nem számíthatunk megfelelő termésre. A védekezéseket ráadásul nemcsak a talaj állapota hátráltathatja, hanem a gyomirtás időszakában gyakori erős „böjti szelek”, amelyek szintén akadályozzák a munkák elvégzését. Érdemes tehát átgondolni, hogy ilyen helyzetben mit lehet tenni.
Akik előnyben vannak
Az egyértelmű, hogy azok vannak előnyben, akik nagyteljesítményű géppel, vagy gépekkel végezhetik el a gyomirtást, kihasználva a rendelkezésre álló időt. A taposási károk mérséklése nagyméretű abroncsok használatával is mérsékelhető. Előnyös nyomkövető vonószerkezet alkalmazása, amely mint az 1. képen látható, lehetővé teszi, hogy a traktor és a munkagép egy nyomon járjanak, ezáltal csökkenthetők legyenek a taposási károk.
A megfelelő feltételek biztosításáról érdemes gondoskodni
Az elérhető területteljesítmény azonban nemcsak a gép nagyságától, tehát a tartálymérettől és a munkaszélességtől függ, hanem attól is, hogy mennyi a tényleges permetezésre fordított idő, és mennyi időt vesz igénybe a kiszolgálás, a permetlé-ellátás. Ha a gépből a permetlé kifogy, el kell jutnia a töltőhelyre, a tartályt tele kell tölteni, majd vissza kell jutnia arra a helyre, ahol a szórást abbahagyta. Ezért a töltőhelyet célszerű úgy megválasztani, hogy a közlekedés a lehető legkevesebb időt vegye igénybe. Ennek megkönnyítésére már olyan rendszert is kifejlesztettek, amely lehetővé teszi, hogy a kezelendő terület adatainak betáplálásával számítógép meghatározza a permetlétöltés optimális helyét annak érdekében, hogy a töltés a legkisebb úton és időráfordítással legyen megvalósítható. Fontos a permetlé keverés-töltés jó megszervezése és kellő teljesítménye is. Ehhez biztosítani kell azt, hogy a szükséges vízmennyiség idejében rendelkezésre álljon, és ha keverés nem a gépben történik, a töltésre érkező gép tankolását akkor is azonnal meg lehessen kezdeni. Fontos hogy a töltési teljesítmény olyan nagy legyen, hogy a gép megtöltése a lehető legkevesebb időt vegye igénybe.
1. kép: Nyomkövető vonószerkezet hatása
A legnagyobb lehetőség a fajlagos permetlé felhasználás, a liter/hektár érték csökkentésében van, hiszen a kiszolgálási idő nagymértékben függ attól, hogy mekkora a fajlagos permetlé-felhasználás. Minél nagyobb a területegységre kiszórt permetlémennyiség, annál gyakrabban kell a gépet megtankolni, és annál kevesebb időt tölt a gép permetszórással. Szántóföldi gyomirtásnál 100-150 liter/ha folyadék általában elegendő a hatékony permetezéshez. Az eredményes védekezéshez természetesen megfelelő kivitelű és állapotú permetezőgépre van szükség, amely képes pontosan kiadagolni a permetlevet, megfelelően elporlasztani azt, és a cseppeket a célfelületre egyenletesen eljuttatni. Sokan éppen azért használnak túl sok folyadékot, mert bizonytalanok az alkalmazott technika megbízhatóságát illetően, illetve, mert azt hiszik, hogy a hiányosságokat a nagy folyadék mennyiséggel lehet kompenzálni. Ez azonban rendszerint nem sikerül, és a védekezések eredményének elmaradásához, vagy csökkenéséhez még nagyobb költségek is járulnak. Szántóföldi permetezésnél nem ritka, hogy a napi munkaidő mindössze 40 %-ában végez a gép permetszórást, a többi idő a járulékos kiszolgálási feladatokra és várakozásra megy el. Ebben tehát nagy tartalékok vannak, jobb munkaszervezéssel lényegesen növelhető a teljesítmény, jobban kihasználható a szűkre szabott idő.
Fokozott figyelem a munkaminőségre
A munkák idejében történő elvégzése mellett természetesen nem szabad elfeledkezni a megfelelő minőség biztosításáról sem. A jelenleg alkalmazott permetezési műszaki eljárások hatásfoka meglehetősen alacsony, általában a kiszórt permet jelentős része nem jut el a célfelületre. A gazdasági és eredményességi hátrányok mellett fontos tényező, hogy a veszendőbe menő permetezőszerek feleslegesen terhelik, esetenként súlyosan károsítják a környezetet. A szél hatására a kisméretű cseppek könnyen nemcsak a szomszéd táblákon termesztett növényekben tehetnek kárt, hanem többek között élővizekbe, lakott területekre is eljuthatnak. A megfelelő minőségű védekezésre manapság a technikai lehetőségek adottak.
A permetezés eredményességét döntően befolyásolja az alkalmazott szórófejek, illetve fúvókák kialakítása. Hagyományos réses fúvókákkal végzett permetezésnél gyakori, hogy 50-900 mikron nagyságú cseppek is keletkeznek. A nagy cseppek legtöbbször legördülnek, lefolynak állománykezelésnél a célfelületről, és a permet a talajra kerül. A 100 mikronnál kisebb cseppek könnyen elsodródnak, elpárolognak, veszélyeztetve a környezetet. Ezért fontos a cseppspektrum szűkítése, homogénebb cseppek képzése.
Ezt a célt szolgálják az elsodródást csökkentő fúvókák, amelyeknél a fúvóka testben elhelyezett szűkítő betét megváltoztatja az áramlási viszonyokat és ennek eredményeként a kisméretű cseppek kiküszöbölhetők. A kisméretű cseppek kiküszöbölésének további lehetőségét teremtették meg a ma már közismert injektoros fúvókák. Az áramló permetlé a fúvókatest két oldalán elhelyezett furatokon át levegőt szív be, amely elkeveredik a folyadékkal. Ennek eredményeként nagyméretű cseppek képződnek, amelyek belsejében légbuborékok vannak. A cseppek így az elsodródás veszélye nélkül jutnak el a kívánt felületre, majd ott felütközve a légbuborékok hatására szétpattannak. Így a célfelületet végül megfelelő számú és méretű csepp borítja. A hagyományos, az elsodródást csökkentő és az injektoros fúvókák cseppeloszlását összehasonlításban mutatja be a 1. ábra. Látható, hogy míg az elsodródásra hajlamos 100 mikronnál kisebb átmérőjű cseppek aránya a hagyományos fúvókánál (TP 110 04VP) közel 30 %, az elsodródást mérséklő fúvókánál (DG110 04VS) 14 %, addig az injektoros fúvókáknál (AI 110 04VS) 5 % alatt van. Az injektoros fúvókák alkalmazását megkönnyíti, hogy a szórófejekbe csereszabatosan beépíthetők. Használatuk, viszonylag kis költséggel jelentős korszerűsítést jelenthet, lehetővé válik a talajviszonyok és a szeles időszakok miatt szűkre szabott tavaszi permetezési időszak jobb kihasználása.
1. ábra: Különböző rendszerű fúvókák cseppeloszlása
Légszállításos permetezés az elsodródás ellen
Az elsodródás megakadályozására természetesen más megoldás is kínálkozik. Ilyen a cseppek légárammal történő irányítása, a közismert légszállításos permetezés. A szórófejek felett elhelyezett tömlőből, vagy légszekrényből axiálventillátor által keltett légáram lép ki megfelelően kialakított réseken, vagy lyukakon át, és a cseppeket a célfelületre továbbítja. A légzsákos vagy légszekrényes permetezőgépekkel általában 6-7 m/s szélsebességig lehet minimális elsodródás mellett jó minőségben védekezni. Egyes korszerű gépeken már a szórófejek előtt, illetve mögött is légáramot alakítanak ki, és így a kedvező hatásokat növelni lehet.
Szabályozható cseppméretű fúvókák
Ma már kaphatók olyan permetezőgépek is, amelyek a szélviszonyoknak megfelelően képesek a cseppméret megváltoztatására, és ilyen módon az elsodródás mérséklésére. A permetezőgépen kanalas szélsebességmérőt helyeznek el. Innen az információ számítógépbe kerül, amely a mért adatok alapján meghatározza az elsodródás elkerülésére alkalmas cseppméretet, és ennek alapján ad parancsot a szabályozható cseppméretű fúvókák üzemi paramétereinek beállítására.
Fontos a pontos sávcsatlakozás
Szántóföldi gyomirtásnál alapvető fontosságú a pontos sávcsatlakozás biztosítása is. Csak így kerülhetők el a kezeletlen és a kétszer kezelt területekből adódó károk. Korábban általában habjelző berendezések segítségével, vagy művelő nyomos technológia alkalmazásával igyekeztek biztosítani a megfelelő csatlakoztatást. Erre a célra ma már a GPS rendszerre alapozott eszközök is alkalmazhatók, amelyek révén a traktor vezetője a műholdakról kapott jelek segítségével, kielégítő pontossággal tarthatja a megfelelő irányt. Nagyobb költséggel már automatikus kormányzásra is lehetőség nyílik.
Precíziós permetezés
Szántóföldi védekezéseknél a legjelentősebb idő- és anyagmegtakarítás a precíziós permetezéssel érhető el. A jelenleg alkalmazott technológiáknál a teljes felületkezelésben részesül akkor is, ha csak a tábla egyes részein jelentkezik fertőzés. Ha csak azokon a területeken permetezünk, ahol arra ténylegesen szükség van, akkor lényegesen kevesebb vegyszerrel és gyorsabban érhető el a szükséges eredmény. A helyspecifikus kezelésnek több lehetséges megoldása van. Biztató kísérletek folynak például olyan gépekkel, amelyeken a gyomok felismerésére, sőt megkülönböztetésére alkalmas érzékelőket helyeznek el. Az így meghatározott területeken közvetlenül elvégezhető a fertőzött területek permetezése. A kezelendő területek felderítése, és rögzítése történhet GPS helymeghatározás segítségével. Ez végezhető például a tábla bejárásával, és a gyomos területek behatárolásával. Az így készített térkép betáplálható a permetszórást vezérlő számítógépbe. Lehetőség van az igénynek megfelelően a szórás ki- vagy bekapcsolására a teljes felületen, vagy az egyes keretszakaszokon. Vannak olyan gépek, amelyeken az egyes szórófejek külön-külön működtethetők.
Remélhető, hogy a vegyszeres gyomirtásra rendelkezésre álló várhatóan rövid időszakokban megfelelő előtekintéssel és gondossággal eredményesen elvégezhetők lesznek a védekezések. Ehhez már most is, de előbb-utóbb feltétlenül elkerülhetetlen lesz az új korszerű műszaki megoldások alkalmazása.
Dr. Dimitrievits György
VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő
