Bár a január általában csendesebb időszak az állattartó ágazatok piacán, az idei év januárjáról ez csak részben mondható el. A világpolitikai folyamatok, a kibontakozó vámháború és a fogyasztás visszaesése számos ponton nehezítik vagy befolyásolják az állattartó ágazatok tevékenységét és idei évi kilátásait.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a januári piaci áttekintésében a legfontosabb hatásokat mutatja be.
Sertéságazat
Az év eleji gyengélkedés után a malacárak már emelkedni kezdtek, a vágósertések árai pedig stabilizálódnak. Mindkét esetben a szokásos év eleji ármozgások láthatóak. Az árak az elmúlt 5 év átlaga felett, de az elmúlt évi árak alatt alakulnak (január végi összehasonlításban az átlagos malacárak több, mint 18%-kal, a vágósertések uniós átlagára majdnem 10 százalékkal marad el a 2024 évitől).
A német piacon irányadó ZMP ár 2025. 3-6. hetében 1,72 EUR/hasított kg. A hazai termelésből származó vágósertés termelői ára élősúlyban 2025 5. és 6. hetében 558 Ft/kg körül alakult (E kategória, élősúlyra visszaszámolt), ami 7%-kal marad el az egy évvel ezelőtti ártól. A sertéshúsok feldolgozói árai és a kereskedelmi fogyasztói árai szintén elmaradnak az egy évvel ezelőttitől.
A malacár növekedése első lépcsőben Dániában indult el, amit másnap már a németek is követtek. A vágósertések árai várhatóan március elején indulhatnak növekedésnek.
Vámháború
A politikai helyzet egyre nagyobb hatással lehet a sertéságazat kilátásaira. Észak-Amerikában a Trump-adminisztráció 25%-os adót vetett ki a Mexikóból és Kanadából származó árukra. Mexikó és Kanada válaszintézkedései pedig a sertéságazatra lehetnek torzító hatással: Mexikó az Egyesült Államok egyik legnagyobb sertéshús-exportpiaca, a kanadai állattartók pedig fontos élősertés-beszállítók.
A Trump-adminisztráció által bejelentett adó a mexikói árukra azt veszélyezteti, hogy Mexikó ellenlépésként megadóztatja az amerikai húsexportot. Trump ugyan 30 napra elhalasztotta az adó bevezetését, a spanyol húsipar már keresi a lehetőséget, hogy átvegye az amerikai sertéshús helyét a mexikói piacon.
Árküszöb, bojkott
Szerbiában a Sertéstenyésztők Szövetsége úgy döntött, hogy a sertések minimális ára nem csökkenhet 190 dinár (1,62 euró) alá élősúly kilogrammonként. A vágóhidak komoly nyomást gyakorolnak a gazdákra, mivel nincs hozzáférésük külföldi piacokhoz, az ASP jelenléte erősen korlátozza a szerb ágazat lehetőségeit.
Érdekesség, hogy a Balkán egy részén bojkottot hirdettek az élelmiszer-fogyasztók körében: a mozgalom Horvátországban kezdődött, főként a Lidl és Kaufland láncokat célozva, de más országokra és kiskereskedelmi láncokra is kiterjedt.
A helyi hírek szerint a pénteki eladásokra összpontosító mozgalom 40-50%-os forgalomcsökkenést eredményezett. Egyes láncok válaszul önkéntes árcsökkentést vezettek be, de néhány termék esetében a kormányzati árplafon alkalmazása is felmerült.
Ez az eszköz a Covid-időszakban is előfordult, és bár a fogyasztók rövid ideig kedvezően ítélték meg, az iparág katasztrofálisnak ítélte meg a következményeket. Az ilyen intézkedések nem oldják meg a probléma gyökerét, amelyet a kiskereskedelmi láncok túlzott haszonkulcsának tartanak.
Export-import
Romániában – ahonnan az ASP miatt nem lehet kiszállítani a sertéseket, ellenben számos európai ország próbál oda értékesíteni – úgy tűnik, kissé bedugult a piac, erősen kínálati helyzet van, ami miatt Magyarországon is a kínálati pozíció erősödött, lelassult a sertések átvétele, a keresleti oldal a gyengébb fogyasztás miatt nem tud a kínálattal együtt növekedni.
Csökken a kínai import: Európától Dél-Amerikán át Ausztráliáig tucatjával maradnak hoppon a húsbeszállítók Kínában. A kínai vámhatóság 2024-ben jelentősen megnövelte a visszautasítások számát a húsimportban.
A visszautasított szállítmányok száma több mint háromszorosára nőtt az előző évekhez képest. Ez a különbség joggal vet fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy valódi problémák voltak/vannak-e a hússzállítmányokkal, vagy az elutasítások a kínai sertéságazat támogatására irányuló stratégiai intézkedések.
Ez a forgatókönyv azért is lehetséges, mert az elmúlt évben Kína sem tagadta, hogy – például az Európai Unióval szemben – azért folyamodik adminisztratív eszközökhöz, mert az EU az olcsó kínai elektromos autókkal szemben lép fel. A kínai vámhatóság honlapjának havi jelentései szerint tavaly összesen 778 marha-, sertés-, csirke, bárány- és szarvashús-szállítmányt küldtek vissza a határon. Más jelentések szerint csak november-decemberben meghaladta az 1000-et ez a szám – míg korábban sosem volt több 300-nál.
Kifogások
A kifogások közt szabálytalan címkézés, élelmiszer-előírásoknak való nem megfelelés, eltérés a rakomány és a papírok közt, állatbetegségekre utaló nyomok, piacra jutási engedélyek hiánya és hasonlók szerepelnek.
A legtöbb visszautasított tétel a marha- és sertéshúsnál merült fel. A csirkehús visszautasítása kisebb mértékben, 86-ról 112-re nőtt, a bárányhús-elutasítások száma pedig, bár kevesebb, tavaly folyamatosan 43-ra emelkedett.
Az elutasítások nagy száma ellenére az elutasított szállítmányok össztömege egyelőre nem nagy, 5633 tonna volt, ami a 2024-es kínai húsimportnak (6,7 millió t) csupán 0,08%-a. Az indokolatlanul szigorú kínai magatartást ugyanakkor jelzésértékűnek tekintik Ausztráliában, Dániában, Brazíliában, Új-Zélandon és az USA-ban is.
