Növényvédelem

Klímaváltozás vs. növényvédelem – a biológiai megoldás titkai

Agrofórum Online

Az éghajlatváltozás nemcsak a termesztési feltételeket, hanem a növényvédelem stratégiáit is átalakítja. A szélsőséges időjárási viszonyok gyengítik a növények ellenálló képességét, így azok sebezhetőbbé válnak a betegségekkel és kártevőkkel szemben.

A terméshozamok csökkenése és a vegyszerhasználat problémái miatt egyre nagyobb az érdeklődés a biológiai növényvédelmi megoldások iránt – különösen a dísznövénytermesztés terén, ahol az esztétikai szempontok is kiemelten fontosak.

Miért előnyös a biológiai növényvédelem?

A biológiai védekezés során élő szervezeteket alkalmazunk a kártevők és kórokozók visszaszorítására. A módszer nagy előnye, hogy hosszú távon hatékony lehet, mivel a károsítók nem tudnak rezisztenciát kialakítani, mint a vegyi szerekkel szemben. Emellett környezetbarát, nem hagy hátra káros anyagokat, és fenntartása sok esetben költséghatékonyabb is.

A mikroorganizmusok szerepe a növényvédelemben

A dísznövények különösen érzékenyek a külső behatásokra, ezért a biológiai védekezés kiemelt fontosságú. A mikroorganizmusok – főként baktériumok és gombák – közvetlenül képesek támadni a kórokozókat vagy serkentik a növények védekező folyamatait. Főként a fuzáriumos betegségek elleni védekezésben használatosak, ahol például a Trichoderma nemzetséghez tartozó gombák különösen hatékonynak bizonyultak.

Mely mikroorganizmusok hatékonyak?

A leggyakrabban vizsgált mikroorganizmusok közé tartoznak a nem patogén Fusarium, a Penicillium, a Pseudomonas, a Bacillus és a Streptomyces nemzetségek fajai. Ezek a növénybarát mikrobák elősegítik a gyökérnövekedést, javítják a tápanyagfelvételt és fokozzák a betegségekkel szembeni ellenállást. Egyes fajok akár 80-100%-os hatékonyságot is mutattak a dísznövények fuzáriumos fertőzéseinek visszaszorításában.

A növények egészségi állapotában nagy jelentőséget kaphatnak a biológiai növényvédő szerek

Biológiai védelem a gyakorlatban

A Trichoderma gombák nemcsak a kórokozókat támadják, hanem javítják a növények immunrendszerét is. A Bacillus thuringiensis (Bt) baktérium például a lepkefélék hernyóira hat, míg a Beauveria bassiana gomba spórái rovarokon keresztül fejtik ki hatásukat. Ezen élő szervezetek használata nem károsítja a hasznos rovarokat és megőrzi a növények vizuális értékét is.

Hogyan működik a mikrobiális védekezés?

A mikroorganizmusok többféle módon képesek védeni a növényeket. Közvetlenül parazitálják a kórokozókat (mikoparazitizmus), versenyeznek a tápanyagokért vagy serkentik a növény saját védekező reakcióit. Például a Glomus intraradices gomba fuzáriumrezisztenciát vált ki a szegfűben, míg a Fusarium oxysporum Fo47 törzs védelmet biztosít a paradicsom számára.

Felfedezések és sikertörténetek

Az 1960-as évektől kezdve egyre több kutatás vizsgálja az ún. „szupresszív talajokat”, ahol természetes módon jelen vannak antagonista mikroorganizmusok. 2010-ben a Trichoderma asperellum T34 törzse bizonyult hatékonynak a szegfű fuzáriumos hervadása ellen, és a termék ma már több országban is forgalomban van. A sikeres törzsek többsége azonban a már régóta ismert nemzetségekből származik, ami a piac diverzitásának korlátaira is rávilágít.

Integrált védekezés – a jövő útja

A biológiai növényvédelem önmagában is hatékony lehet, de kombinálva más módszerekkel – például agrotechnikai megoldásokkal vagy fizikai szűrőkkel – még eredményesebb lehet. Az integrált növényvédelmi rendszerek (IPM) célja a kártevők populációinak gazdasági szint alatt tartása, miközben csökken a környezeti terhelés.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Téli károsítók: így pusztítják a termést

2025. december 6. 07:10

A szabadban maradt állományok most a legsebezhetőbbek. A pocok, a vad és a fuzárium együtt akár teljes terméskiesést is okozhat.

A gubacsokról, 13. rész - A gubacsok belső szerkezete - levélgubacsok: a zacskógubacsok

2025. december 3. 08:10

Karomszerű, bunkós, csőszerű vagy gömbölyű zacskók: a levélgubacsok alakja sokat elárul a gubacsokozó fajról.

Figyeljünk a raktározott terményeinkre, mielőtt késő!

2025. december 1. 07:10

A raktározott termény télen sincs biztonságban. A hideg ugyan lassítja a kártevőket, de a hibás ellenőrzés akár teljes tételt tehet tönkre.

Amikor a csapadék már a kórokozóknak kedvez

2025. november 25. 07:10

A kalászosok ilyenkor különösen érzékenyek: a nedves, párás mikroklímát több gomba is kihasználja, akár gyors fertőzéshullámot indítva.

Két hét múlva kezdődhet az őszi árpa aratása

2020. június 13. 13:58

A NAK megyei elnökeinek közlése alapján jelenleg a permetezési, növényvédelmi munkák zajlanak, illetve készülnek a gazdák az aratásra.

Így takarékoskodnak a holland gazdák a vízzel

2023. április 30. 06:38

A helyi gazdálkodók most az ősi tudást innovatív technikákkal ötvözik, hogy a lehető legtovább megőrizzék az édesvizet és megakadályozzák a talaj szikesedését.

Háromnegyedével nőtt a jégesők száma: extrém időjárás veszélyezteti az európai mezőgazdaságot

2024. július 10. 14:10

A szélsőséges események száma nő, ami az élelmiszer-termelésre is hatással van. De hogyan kellene alkalmazkodni?

Felhőtérkép: melyik felhőtípus miért alakul ki, és mit jelent a légkörre nézve?

2025. november 9. 05:40

Egy tapasztalt kertész, túrázó vagy gazda a felhők formájából is megérezheti, jön-e eső, hűvös front, vagy épp napos idő.