A felmérés közel 15 ezer gyümölcstermesztő gazdaság több mint 37 ezer ültetvényére terjedt ki.
Köszönhetően a gazdálkodók együttműködésének és határidőre történő pontos adatszolgáltatásának, a gyümölcsösültetvény-összeírás első eredményeit rekordidő alatt, másfél hónappal az összeírás befejezését követően publikálta a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatgyűjtés kilenc gyümölcsfajt érintett, és a felmért terület 53%-án a gazdálkodók almát és meggyet termesztettek. Az ültetvények használói között a fiatal (40 év alatti) gazdálkodók aránya 21%-ot, az időseké (legalább 65 éves) pedig 23%-ot tett ki.
A KSH 2018. február 14. és április 16. között az Európai Parlament és a Tanács rendeletének1 megfelelően hajtott végre gyümölcsösültetvény-összeírást. Az összeírás során azokat az alma-, bodza-, cseresznye-, dió-, kajszi-, körte-, meggy-, őszibarack-, illetve szilvaültetvény használókat írták össze, akik a 2500 m2 területnagyságot elérő árutermelő ültetvényükre 2017-ben támogatást igényeltek. A teljes körű összeírás információval szolgál a hazai gyümölcsös ágazat szakmai szereplői, döntéshozói, gazdálkodói számára az árutermelő gyümölcsös területek fő jellemzőiről, gazdasági potenciáljáról.
Az összeírás végeredményeként 73 ezer hektárnyi gyümölcsös területről rendelkezünk szerkezeti adatokkal. Az előzetes eredmények alapján a gazdálkodók az összeírásban érintett terület 34%-án almát, 19%-án meggyet, 10%-án diót, 9-9%-án bodzát és szilvát termesztettek, ezek után következett a kajszi, az őszibarack, a cseresznye és a körte. A következő öt évben a tervezett kivágásra és telepítésre vonatkozó információk alapján a meggy és a dió területében várható jelentős növekedés. A legnagyobb területen alma- és meggyfákat terveznek ültetni a gazdálkodók. Az őszibarack az egyetlen gyümölcsfaj, amelyik esetében nagyobb területet vágnának ki a közeljövőben, mint amekkorát telepítenének.
A felmért gyümölcsfajok közül a bodzaültetvények a legfiatalabbak, területük majdnem kétharmadát 2010 után telepítették. Ezzel szemben a 2000 előtt telepített területek aránya az alma- és a körteültetvények esetén a legnagyobb (30, illetve 31%).
A gazdaságok irányítói között országos átlagban a fiatal (40 év alatti) gazdálkodók aránya 21%-ot tett ki, míg az időseké (legalább 65 éveseké) 23%-ot. A fiatalok részaránya Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb (36,2%), Csongrád megyében pedig a legalacsonyabb (12%). Az utóbbi megye esetén, a legalább 65 éves gyümölcstermesztő gazdálkodók hányada (30%) a legmagasabb a megyei rangsorban. Országos szinten a gazdálkodók 47%-a rendelkezett közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel. Ennél alacsonyabb átlagos értéke a Heves, a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei gazdálkodóknak volt. Kiugróan magas, 71%-os, a legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya Komárom-Esztergom megyében. Felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel Hajdú-Bihar megyében rendelkeztek arányaiban a legtöbben, minden harmadik irányítónak volt ilyen végzettsége.
Az adatszolgáltatás során most először volt rá lehetőség, hogy a válaszadók a kérdőíveken megjelöljék, hogy szeretnének-e tájékoztatást kapni az összeírás eredményéről. Több mint 7600-an éltek is ezzel a lehetőséggel, nekik a megadott e-mail címeken, közvetlenül küldi ki a KSH az összeírásból származó eredményeket, megköszönve az együttműködésüket és a hiteles adatszolgáltatást. A további, részletes adatokat a következő hónapokban folyamatosan publikálja a KSH.
Gyümölcsösültetvény-összeírás előzetes adatai: Budapest és Pest megye
