Növényvédelem

Fagykár, takácsatka, lisztharmat – A Bayer Gyümölcs Szimpóziumon jártunk

Agrofórum Online

Február 15-én, szerdán, a lajosmizsei Geréby Kúria Nádas konferenciatermében rendezték meg a Bayer Gyümölcs Szimpóziumot. A szakmai nap során szó esett többek között a hazai gyümölcstermesztés helyzetéről, a megfigyelésre alapozott takácsatka elleni védekezések új eredményeiről, valamint a Movento és a Luna termékek hatékonyságáról is.

A szimpózium elején Lovász Csaba, a Bayer Hungária Kft. marketing menedzsere köszöntötte a környékbeli gyümölcstermelőket. Mint mondta, napjainkban nagy változások figyelhetők meg az agráriumban. „Erre jó példa lehet a robotika megjelenése, Ausztráliában például már vezető nélküli szőlőkombájnokat tesztelnek. Az már most világosan látszik, hogy sok újdonsággal fogunk találkozni a jövőben” – hangsúlyozta a szakember, aki hozzátette, hogy a Bayer az ágazat fejlődésének továbbra is az egyik úttörője lesz, hiszen 100 éve az agrárium egyik olyan innovatív cége, amelyre mindig odafigyel a szakma. A változások sorában Lovász Csaba megemlítette a Bayer és a Monsanto folyamatban lévő összeolvadását, ami szintén egy különleges fordulat.

Fagykártól a kitörési pontokig

A hazai gyümölcstermesztés helyzetéről tartott előadást Dr. Bujdosó Géza, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A szakember elmondta, hogy a citrusfélék a világ legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcsei, amit a banán, az alma, majd a csemegeszőlő követ. Ráadásul a Földön előállított gyümölcsfélék mintegy 60%-át ezek adják. A sor a mangóval, a körtével, az őszibarackkal és a szilvával folytatódik, ám ezek már jóval kisebb volumenűek.

Magyarország évente nagyjából 800 ezer tonna árugyümölcsöt állít elő, de ez az évjárati hatások miatt jelentősen változhat. Eközben a gyümölcsfogyasztásunk 70-80 kg/fő/év, amihez hozzátartozik, hogy az elmúlt 40 évben a hazai előállítású termékek esetén nem láthatunk emelkedést, míg a déli gyümölcsök fogyasztása sokszorosára növekedett.

Dr. Bujdosó Géza beszélt a gyümölcsök egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről is, majd kitért arra, hogy ha valaki árugyümölcs ültetvényt szeretne létesíteni, akkor ellenőriznie kell a potenciális terület ökológiai alkalmasságát. „Sokan erre nem fektetnek elég hangsúlyt, és olyan területen létesítenek ültetvényt, amely az adott kultúrának nem kedvez, ez pedig a gazdaságosságot veszélyezteti” – hívta fel a figyelmet a szakember

Dr. Bujdosó Géza a fagykárok kapcsán néhány védekezési módszert emelt ki előadásában, például a fagygyertyák használatát vagy a meleg levegő előállítására alkalmas gépeket. „Ez utóbbi esetében nagyon fontos, hogy az ültetvény minden pontján járnia kell a gépnek” – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: egyre több magyarországi cég foglalkozik ilyen technika forgalmazásával. Szintén a fagykárok ellen vethetők be a szélgépek, amelyek a levegő keverésével akadályozzák meg, hogy annak hőmérséklete 0 oC alá csökkenjen. A szakember azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek egyike sem 100%-os megoldás.

Szintén komoly kárforrás a jégeső, amely ellen érdemes jéghálóval védekezni. A módszer ugyan nem olcsó, de bizonyos termőhelyek esetében kifejezetten ajánlatos. A friss fogyasztásra termesztett meggy, cseresznye esetében a sok eső is gondot jelenthet, itt hasznos megoldás lehet az esőfólia is.

A szakember előadásában felsorolta a hazai gyümölcstermesztés fejlesztésének lehetőségeit is. Fontos lenne az öntözésre alkalmas vízbázis kialakítása, de ki lehetne használni, hogy hazánkban a termálvíz könnyen elérhető, ahogy rendelkezdésre állna a biomassza alapú energia is. Ugyancsak előnyös, hogy Magyarországon alacsony a természeti környezet szennyezettsége, és közel vannak az exportpiacok, hiszen logisztikai szempontból előnyös a fekvésünk.

A kitöréshez korszerű művelési rendszerekre, helyes faj- és fajtaszerkezet megválasztására, és nem utolsó sorban termésbiztonságot fokozó beruházásokra, valamint a posztharveszt tevékenységek (pl. csomagolás) fejlesztésekre lenne szükség.

A téli fagyok után ápolni kell a gyökérzetet

A rendezvény második előadója Pecznyik Béla, a Malagrow Kft. szaktanácsadója volt. Mint kiderült, a cég a közelmúltban a Decco olasz gyár termékeinek egyedüli hazai forgalmazója lett.

A szakember az idei tél időjárásáról is beszélt. Kiemelte, hogy a térségben komoly károk keletkeztek, Kiskőrös környékén például két éjszaka is jegyeztek -24 oC-ot, ebben az extrém hidegben pedig a szőlőültetvények súlyosan károsodtak, a gyökerek sérültek. Ennek következménye az lesz, hogy tavasszal a virágzáshoz, terméskötéshez a növény nem tud elég tápanyagot felvenni a talajból. A gyökérzet regenerációjához intenzív körülmények között a Malagrow Kft. a Radifarm terméket ajánlja, méghozzá 5 liter/ha dózisban, ami mellé érdemes kijuttatni a Master 13.40.13 műtrágyát is.

Pecznyik Béla a cég új forgalmazott termékét, az Actiwave „egyedülálló hatású biostimulátort” is bemutatta, amely csökkenti a tápanyag kimosódását, miközben növeli annak felvételét és szállítását a növényen belül. A termék a levédetett összetételű Caidrine hatóanyagból, alginsavból és betainból tevődik össze.

A szaktanácsadó a Benefit PZ termékükről is beszélt, majd rátért a napsütés káros hatásaira, amely tavaly is komoly problémát okozott több termelőnél. A Malagrow Kft. a Decco Shield terméket ajánlja a megelőzéshez. A készítmény bevonatot képez a gyümölcsön, ami visszaveri a káros sugarak egy részét, és csökkenti a gyümölcshús hőmérsékletét. Az ajánlott dózis 5-10 liter/hektár, és bár kiválóan tapad, nagyobb eső esetén újra kell permetezni a növényeket.

Középpontban a takácsatka

„A megfigyelésre alapozott takácsatka elleni védekezések új eredményei”. Ezzel a címmel tartott szakmai előadást Dr. Szabó Árpád, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának egyetemi adjunktusa. Mint mondta, nem ez a gyümölcstermesztők legnagyobb problémája, hiszen ott van például a varasodás, de egy-egy almaültetvényben komoly károkat tud okozni a takácsatka. Kártétele esetén korai lombveszés figyelhető meg, aminek következménye a gyenge rügydifferenciálódás, illetve a termésmennyiség csökkenése.

A szakember elmondta, hogy a takácsatka esetében problémát jelent, hogy a károsító a gyomokon is jól elszaporodik, ráadásul igen gyorsan, aminek következtében hamar kialakulhat a rezisztencia.

A szakember előadásában kiemelte a növényvédő szerek tojásölő képességének fontosságát. Mint azt kifejtette, a takácsatkák nagyjából fele mindig tojás alakban van jelen az ültetvényünkben, mindössze 10-20 %-át láthatjuk kifejlett alakban. Ebből az a tanulság, hogy a védekezést nem a kárkép alapján kellene elvégezni, mert ha azt már észleljük, akkor 50-100 atka van levelenként az almán. Ilyenkor pedig valós veszély a rezisztencia kialakulása. Akkor kell permetezni, amikor az elszaporodás kezdetén vagyunk, vagyis amikor 5 egyed található egy levélen. Fontos, hogy ebben már benne vannak a tojások is. Szükség lenne arra, hogy kéthetente levélmintát vegyünk, amit mikroszkóp alatt meg kell vizsgálni. Ez nem egy olcsó megoldás, de a segítségével adott esetben akár egy teljes kezelést is megspórolhatunk, ami elég komoly összeg.

A kutató néhány új kísérleti eredményről is beszámolt. A vizsgálat eredményei azt bizonyították, hogy az acequinocil taglózó, kiemelkedően jó hatékonyságú a mozgó alakok ellen, miközben a tojásokra is komoly hatással van. Ugyanakkor csak kontakt hatást figyeltek meg, transzlaminaritást már nem. Emiatt aztán kiváló permetlé-fedettség szükséges a hatékony védekezéshez. A spirodiklofen a hazai ismeretektől eltérően jelentős transzlamináris hatást mutatott, és 100%-os tojásmortalitást eredményezett, és jól irtotta a lárvákat és a nimfákat, ám a kifejlett alakokat már nem pusztította el. A spirotetramát erős, 95%-os tojásölő hatást mutatott, ráadásul kiváló transzlamináris viselkedés mellett. A mozgó alakok közül a spirodiklofenhez hasonlóan a fiatal mozgó alakokat pusztította el, de a kifejlett, felnőtt egyedekre nem volt hatással.

A jelen és jövő terméke a Movento

A 2013-ban engedélyezett Movento hazai fejlesztésének irányáról és felhasználásának új lehetőségeiről Hegyi Tamás, a Bayer Hungária Kft. fejlesztési menedzsere beszélt. A széles hatásspektrumú és hosszú hatástartamú készítmény szívó kártevők ellen hatásos, kiváló környezet- és ökotoxikológiai tulajdonságokkal rendelkezik, és különlegessége a kétirányú szisztémikus aktivitás.

Hegyi Tamás több gyakorlati tapasztalatról is beszámolt a készítmény kapcsán. Elmondta többek között, hogy a körte levélbolha esetében már késő, ha a virágzás után permetezünk. Az a termelő, aki így tesz, nagyjából 1,5 hónap hátrányba kerül, miközben a kártevő elleni védekezés során kulcsfontosságú az első generáció megritkítása.

A kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy a Movento nagyon hatékony a hamvas szilvalevéltetű és a cseresznye-levéltetű ellen is. „Az eperfa pajzstetű őszibarackban kemény dió, de eddig rendkívül jó eredményeink vannak. Azt vallom, hogy csodaszerek nem léteznek, de a Movento nagyon hatékony készítmény lesz ellenük” – mondta el Hegyi Tamás, aki előadásában kitért arra is, hogy a szer szilvában eredményes a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésben is. Szintén fontos tapasztalat, hogy a termék a kagylós pajzstetű ellen tavasszal még kitűnően működik, később, például júliusban már jelentősen romlik a hatásfok, így idejében kell permetezni.

A Movento nemcsak a csonthéjasokban kapott engedélyt, hanem a bogyósokban is használható lesz. A szamóca esetén a tripszek, kabócák, levéltetvek ellen is eredményesen bevethető. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: bogyósok esetében jelenleg csak érés utáni permetezés engedélyezett.

Bár a Bayer nem kérte, a termelők igényeit figyelembe véve a hatóság egyes hajtatott kultúrákba is kiadta az engedélyezési okiratot. „A palántanevelőben szokták lepermetezni vele az állományt, és azért is ennyire kedvelt, mert a hasznos élő szervezetekre nincsen hatással” – fogalmazott Hegyi Tamás, aki hozzátette, hogy a Movento 2017-től dísznövényekben is alkalmazható, de ebben az esetben néhány kultúrában, például muskátliban, semmiképp sem ajánlják.

Egyre népszerűbb a Luna termékcsalád

Gáspár Gergely, a Bayer Hungária Kft. kertészeti képviselője a 2016-os év gyümölcsvédelmi tapasztalatairól beszélt a megjelent termelőknek. „2016 a szívókártevők éve volt, almában a levéltetvek, pajzstetvek, vértetvek okoztak komoly károkat” – fogalmazott a szakember, aki kiemelte a gyümölcsmoníliát is, amire nagyon oda kellett figyelni a tavaly.

Mindezek mellett 2016 a lisztharmat éve is volt, amely ellen az egyik vezető készítmény a Bayer Luna Experience növényvédő szere. A termék egyik hatóanyaga a fluopiram, amely 2014 óta van jelen a magyar piacon. Valódi szisztémikus hatása miatt különbözik a többi SDHI hatóanyagtól.

„Egy induló varasodás fertőzést is meg lehet vele fogni, tehát a kritikus időszakban egyszerre tudunk védekezni a lisztharmat és a varasodás ellen is” – mondta el Gáspár Gergely.

„Almában nagyon megszerették a gazdálkodók, de egyre többen használják csonthéjasokban is. Ennek pedig az az oka, hogy egy stabil anyagról beszélünk, ami sokféle gyümölcsben sokféle károsító ellen használható – akár megelőző, és egyes gombák esetén akár gyógyító kezelésre is.”

Gáspár Gergely előadásában röviden a LUNA Privilege termékről is beszélt, amelynek nagy szerepe van a lappangó fertőzések elleni védelemben. Kimagasló a hatékonysága a cseresznye és a meggy monília elleni megvédésében, mindemellett pedig élettani hatásai is van: nő a gyümölcsök pulton tarthatósága, a cseresznyénél pedig például tovább marad zöld a szár.

A kertészeti képviselő előadása végén a CapSeal rendszert is bemutatta a termelőknek, amely a Bayer 2016-ban bevezetett 3. generációs zárjegye. A hologramos matrica mellett ezeken egy QR-kód is található, aminek segítségével (egy egyszerűen okos telefonra tölthető alkalmazás használatával) ellenőrizhető, hogy a megvásárolt szer tényleg eredeti-e. A QR-kód minden flakonon különböző lesz, így ha azt sokszorosítják, hamar ki fog derülni.

(Gribek Dániel – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Trichoderma készítmények a növényápolásban

2024. november 21. 09:40

Részei a talaj (és a rizoszféra) természetes mikroközösségeinek, a szerves anyagok és tápanyagok széles körét képesek hasznosítani.

Napraforgóhibridek fehérpenésszel szembeni rezisztenciájának vizsgálata

2024. november 20. 10:10

A Sclerotinia sclerotiorum gombaképletei jellemzően kétféleképpen fertőzhetik a gazdanövényt, szártő-, szárközép- és tányérinfekciót okozva.

A repce szervesanyag-összetételének jelentősége

2024. november 13. 16:10

A repce eredményes magyarországi termesztése megköveteli a gyomirtást, a kórokozók elleni őszi és tavaszi védelmet.

Évente 3 millió tonna növényvédő szert juttatunk ki a földekre

2024. november 13. 11:10

A művelhető területek mintegy 75 százalékát lefedő gabonafélékben történik a legnagyobb felhasználás, bár arányait tekintve az e kultúrákban használt növényvédő szerek összesített mennyisége csupán a felhasználás 31 százaléka.

Az elemi kén, ami vigyáz a növényekre!

2023. március 20. 12:41

A ként ma már minden növénynél nagy mennyiségben pótolni kell. A levegő, az egyre kevesebb csapadék kénmentes, a műtrágyákkal pedig alig pótolunk pár kilogramm ként hektáronként.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei

2019. november 13. 13:47

A drótféreg és cserebogár pajor fertőzöttséggel a jelenlegi helyzetben hosszabb távon, így 2020- évben is fokozottan számolni kell, ezért minden eszközt fel kell használni az imágó- és lárvakártételek csökkentése érdekében.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: erős a levéltetű invázió, rajzanak a bagolylepkék

2022. május 31. 08:57

A kártevők közül is néhány most kezdte meg rajzását, és a levéltetű invázió tovább tart.

A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista

2019. november 16. 11:05

A mandula leggyakoribb betegsége a ventúriás varasodás, amely elleni védekezés a mandula vegyszeres növényvédelmének gerincét alkotja. A szerzők emellett kitérnek a moníliára, a tirosztrómás betegségre, és egy újonnan megjelent betegség, a mandula fomopsziszos vesszőelhalásának kórokozóját is bemutatják.