Növényvédelem

Az almamoly elleni biológiai védekezés lehetősége

Agrofórum Online

Az almamoly (Cydia pomonella) még mindig első számú kártevőnek számít az alma esetében a growingproduce.com szerint. Larry Gut, a Michigan Állami Egyetem entomológusa szerint a kártevő elleni stratégiában elért előrelepések ellenére a moly napjainkban is az alma növényvédelmét világszerte meghatározó kártevőnek minősül. Néhány kulcsfontosságú növényvédő szer elvesztése, a rezisztencia megjelenése, és egyes szermaradékokkal kapcsolatos aggályok miatt szükségessé vált alternatív növényvédelmi megközelítések kidolgozása.

Gut megközelítésében a legfontosabb elem a steril hím technológia. Egy hároméves kooperatív kutatás eredményeként kobalttal kezelt szaporodásképtelenné vált hímek gyümölcsösökbe történő kijuttatása kapcsán publikáltak eredményeket.

A világon jelenleg az Okanagan-völgyben elhelyezkedő British Columbia társaság állít elő hatalmas volumenben steril almamoly hímeket, akár 2 millió egyedet naponta. A technológia mintegy 20 éve figyelemre méltó sikereket hoz: 94%-kal csökkent a molypopuláció, illetve a rovarok ellen felhasznált növényvédő szerek mennyisége is 96%-kal redukálódott. A módszer ugyanakkor meglehetősen nagy költségterhet ró a hetente 800 steril moly/ha igényével, mely az egész vegetációs időszakra kiterjed (hektáronként mintegy 400 dollár, vagyis megközelítőleg 120 000 forint). Az egyik fő célkitűzés a technológia költséghatékonyságának növelése.

Gut kutatótársaival bőséges adatmennyiség birtokában olyan kérdésekre keresik a választ, miszerint milyen a leghatékonyabb (drónos vagy manuális) kijuttatás, a könnyebb hozzáférhetőség elérésének mik a módjai, illetve a teljes idényre, vagy csak néhány időpontra vonatkozó kibocsátások létjogosultságának meghatározása.

Egy négy hektáros kísérleti területen 6 feromoncsapda fogásai alapján kijelenthető, hogy a kézi kiengedés jelentősen növelte az eljárás sikerességét a drónos megoldáshoz képest. Ettől függetlenül mind a manuális, mind a drónos megoldásnak megvannak az előnyei: utóbbi számlájára a gyorsaság írható vonzó paraméterként.

A kiengedési magasság kapcsán különböző megfigyeléseket tettek: 5 méter kézi, illetve 15, 25 és 35 méter magasságú drónos kijuttatás utáni egyedeloszlást vizsgálták, mely során mind a 4 lehetőséget megfelelőnek minősítették.

Az egész idény során kijuttatott 800 steril egyed/ha hatására remekül sikerült visszaszorítani a vad molypopulációkat. Jó eredményeket sikerült elérni az első nemzedék kelése idején történő kijuttatással, azonban a második esetében ez nem volt elmondható.

A kérdés továbbra is fennáll: mekkora az a molymennyiség, amely képes biztosítani a vad populáció visszaszorítását és képes kiváltani a rovarölő szeres permetezést? A mindenki által vágyott arány a 40:1 steril hím – vad hím egyed, amely az előző kérdésre már kielégítő választ ad. Eddig még nem sikerült megközelíteni ezt a bűvös arányt (4-5-6-7 steril hím/vad hím), de a kutatói vélemények szerint a 4:1 eloszlással sikeresen kordában tartható az almamoly kártétele.

Forrás: https://www.growingproduce.com/fruits/codling-moth-control-why-mating-is-the-hardest-part/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Amikor a csapadék már a kórokozóknak kedvez

2025. november 25. 07:10

A kalászosok ilyenkor különösen érzékenyek: a nedves, párás mikroklímát több gomba is kihasználja, akár gyors fertőzéshullámot indítva.

Mindenképpen szükséges a lemosó permetezés?

2025. november 23. 05:40

A lemosó permetezés célja, hogy a fák és bokrok kérgén, rügyein, ágain megbúvó kártevők és kórokozók telelő alakjait gyérítse.

Veszélyben a repce: terjed a fómás levélfoltosság

2025. november 21. 07:10

A repce fómás levélfoltossága idén szokatlan erővel jelent meg, és komoly termésveszteséget okozhat, ha nem lépünk időben.

Rágcsálók az őszi vetésben: ne hagyja figyelmen kívül!

2025. november 19. 11:10

Természetes ragadozók, T-fa, talajművelés – de ha a populáció elszabadul, csak engedéllyel használható kémiai védekezés marad.

Inváziós kártevők: a keleti gyümölcsmoly

2019. március 19. 04:36

A karantén kártevőként számon tartott keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta BUSCK) magyarországi megjelenését az 1960-as években jelezték először. A gyümölcsültetvények egyik legveszélyesebb kártevőjének tartott faj napjainkban is komoly gondot jelenthet megfelelő növényvédelem hiányában.

Mi károsítja a menta leveleit?

2019. szeptember 10. 09:10

Sz. Renáta kérdése: Menta bokrok levelein apró, kerek, barna foltok jelentek meg, szinte mindegyik levélen. Teának nevelem, most szüreteltem volna. Mi okozhatja?

A szántóföld, mely beszél Önhöz!

2018. november 5. 11:59

LEMKEN meteorológiai állomás a növényvédelem optimális időzítéséért.

Zöldségtermesztésben néha alábecsült, máskor túlértékelt növényi tápelemek I.

2022. május 3. 05:36

Mit kell tudni a kémiai elemek növényélettani hatásáról, növénytáplálásban betöltött szerepükről?