Elképesztő ütemben fejlődik az orosz mezőgazdaság, az utóbbi öt évben több mint 20 százalékkal nőtt az ágazat termelése. Mára Oroszország a világ vezető gabonaexportőrévé vált, és a legjobb úton halad afelé, hogy más területeken is meghatározóvá váljon a világpiacon. Paradox módon a Moszkva elleni nyugati büntetőintézkedések kifejezetten jó hatással voltak az agrárium fejlődésére.
Sok negatívum mellett (például a rubel árfolyamának gyengülése) több pozitív változást is hoztak az Oroszország ellen bevezetett szankciók, ezek közül az egyik leglátványosabb az orosz agrárium helyzetének javulása, és a mezőgazdaság önellátóvá váláshoz közeledés.
Az orosz mezőgazdasági termékek exportjának értéke tavaly meghaladta a 20 milliárd dollárt, ami húsz év alatt több mint 18-szoros növekedést jelentett, és túlszárnyalta a fegyverkivitel értékét is.
– Ezt nevezem áttörésnek – jelentette ki nemrég Vlagyimir Putyin elnök is, amikor orosz gazdákkal találkozott. Különösen a búzatermelés szárnyal: 2016-ban Oroszország már az első volt a búzaexportot tekintve a világon, amire az 1917-es októberi forradalom óta nem volt példa – írja az Economist brit hetilap. Az utóbbi 15 évben 4 százalékról 16 százalékra nőtt az orosz részesedés a világon megtermelt búzából.
Téli búzát vetnek a krasznodari régióban. Forrás: AFP/Sputnik/Vitaliy Timkiv
Becslések szerint Oroszország idén várhatóan 36,6 millió tonna búzát adhat el külföldre, ennél többet csak az Egyesült Államok volt képest exportálni, még az 1992-93-as időszakban.
Nem véletlen, hogy Alekszandr Tkacsov agrárminiszter egyszer úgy nyilatkozott, a búza a mi második olajunk. De más téren is jól állnak: a gabona mellett a burgonya és a cukorrépa termesztése bővül a leginkább, miközben a sertés- és csirkehús esetében az importot teljes egészében sikerült kiváltani a hazai termeléssel. Az intenzív zöldségtermesztés volumene 2016-ban 30 százalékkal múlta felül az előző évit.
A mezőgazdaság felvirágzását számos külső és belső tényező segítette elő. Oroszország több szempontból is kifejezetten kedvező természeti adottságokkal rendelkezik: változatosak az éghajlati viszonyok, a világ legtermékenyebb fekete földjének java része is ott található, és a statisztikák szerint a globálisan művelt összes földterület 10 százaléka jut rá.
Nem véletlen, hogy a cári időszakban még kifejezetten jelentős agrárexportőrnek számított az ország. A kommunista hatalomátvétel után azonban annyira visszaesett a mezőgazdasági termelés, hogy a harmincas évek elején éhínség dúlt, és hosszú ideig gabonából és élelmiszerből is importra szorult.
A Szovjetunió összeomlása után nagy utat kellett bejárnia az agráriumnak ahhoz, hogy a kollektivizmustól eljuthasson a kapitalizmusig. A gazdáknak újra meg kellett tanulniuk hatékonyan művelni földjeiket, ezért sokszor Európába utaztak, hogy tanulmányozzák a jó módszereket.
Baromfitenyésztés Kologrivban: ebben az ágazatban óriási fejlődést ért el Oroszország az utóbbi években, de a hatékonyságban még van hová fejlődni. FORRÁS: AFP/SPUTNIK/VLADIMIR VYATKIN
Az átalakulásban nagy szerepet játszott az is, hogy az orosz agrárvállalatok többsége magánkézben van, amelyek versengenek egymással, és az évtizedek alatt rengeteg pénzt fektettek gépekbe, alapanyagokba, földbe. Jól jött persze az is, hogy az orosz vezetés is jelentős állami támogatásban részesítette a mezőgazdaságot. A 2000-es évektől kezdve az orosz agrárium a nemzetgazdaság egyik kiemelt fontosságú ágazatának számít.
Kevesen hitték volna akkoriban, de a következő nagy ugrást kifejezetten a Moszkva elleni nyugati szankciók 2014-es bevezetése tette lehetővé: válaszul ugyanis az orosz vezetés betiltotta a nyugati országokból érkező importot, így a hazai termelők versenytárs nélkül maradtak.
A rubel 2014-es leértékelése ugyancsak jót tett a mezőgazdasági export felfutásának. Az orosz gazdák ma már Afrikában és a Közel-Keleten nyomulnak, jelentős részesedést kihasítva a helyi piacokból. Ezekben a régiókban – részben nyomott áraikkal – fel tudják venni a versenyt az amerikai riválisokkal.
De az orosz gabonakereskedők olyan távoli országokat is megcéloznak, mint Indonézia és Mexikó. A jövő is biztatónak tűnik: ahogy gyarapszik a világ népessége, úgy nő az élelmiszer-fogyasztás is, például az orosz agrártermékek egyik legnagyobb felvevőjének számító Törökországban, de Kína is fontos célpont.
Érdekes módon a klímaváltozással együtt járó felmelegedés kifejezetten jól jön az orosz gazdáknak: a magasabb hőmérséklet, az innovatívabb növénytermesztési technológiák és az új hibridfajták révén megnyúlik a mezőgazdasági szezon, jobbak a termések, a hozamok, valamint egyre nagyobb a megművelhető földterület.
Ez utóbbi terén még bőven vannak tartalékok, hiszen több millió hektárnyi föld hever parlagon, amelyekhez a Szovjetunió összeomlása óta nem nyúltak hozzá.
Oroszország a világ első búzaexportőrévé vált 2017-re. FORRÁS: AFP/SPUTNIK/ALEKSANDR KONDRATUK
Amennyiben az orosz mezőgazdaság is rálépne a digitalizáció útjára – ebben még hátrányt szenved – még nagyobbra nőhetne a termelékenység. A továbblépéshez azonban már fejleszteni kellene az infrastruktúrát is: lassan például odajutnak a termelők, hogy alig tudják elraktározni a rekord-gabonatermést.
A termékeny földek jó része is messze esik a kikötőktől, ezért ki kell építeni a megfelelő szállítási, közlekedési infrastruktúrát. A problémák ellenére az orosz mezőgazdaság rácáfolt minden korábbi várakozásra, így nemcsak nyereséges, hanem garantálja az élelmiszer-ellátás biztonságát, és aktívan hozzájárul az exporthoz.
