Mielőtt a jelenlegi helyzetre rátérnénk, lépjünk vissza kicsit az időben: idézzük fel, hogy milyen helyzetben találta a koronavírus-járvány a baromfiszektort.

A magyar baromfiágazat a legnagyobb hazai, alapvető hústerméket előállító ágazat, a foglalkoztatottak létszáma 50-60 ezer fő között van. A baromfiágazat több fajból áll össze, a legnagyobb a csirke, ezt a pulyka és kacsa követi, majd a liba zárja a sort. Ez a négy rész „nem mozog együtt”, valamelyikkel mindig gond van. A járvány kitörése előtt a víziszárnyas ágazat szenvedett piaci problémáktól, az elmúlt másfél évben jelentősen estek az árak.

Mi volt ennek az oka?

Röviden összefoglalva: a túltermelés. Az árakat, mint az köztudott, nem a termelési költségek határozzák meg, hanem a kereslet-kínálat törvényei. Egész Európában túlkínálat volt libából és kacsából egyaránt, összeomlottak az árak, ez pedig gazdasági problémát eredményezett az egész kontinensen, de Magyarországon különösen. 2018-ban kezdtek el lejtmenetbe kerülni az árak, 2019-ben pedig az előző évekhez képest viszonyítva is 30%-os visszaesés következett be. A megnövekedett költségek mellett ez súlyos terheket jelentett az ágazat szereplőinek, a helyzet kezeléséhez szükséges tartalékok nem voltak jelen. A pulyka és csirke ágazat kisebb ingadozásokkal, de eredményes gazdálkodást tudott ebben az időszakban folytatni. Ilyen állapotban érte a koronavírus az ágazat egészét. Kezdetben, vagyis március hónapban hihetetlen keresletet generált, ezért fordulhatott elő, hogy a hónap közepén voltak üzletek, ahol nem lehetett csirkemellfilét kapni

A korábbi bevásárlási roham hatására nem sikerült a felhalmozott készleteket kiárusítani?

A csirke és a pulyka esetében jelentősen csökkentek a készletek. A kacsánál és libánál azonban olyan készletmennyiség halmozódott fel, hogy ezt érdemben nem tudta csökkenteni.

Belföldi és külföldi kereslet visszaesése egyaránt jellemző

Felkészült az ágazat arra, ami a fokozott felvásárlás után történt?

Tudtuk, hogy a kialakult helyzetnek rövidesen meglesz a böjtje. A határok lezárásával előjöttek a szállítási problémák, áprilisra teljesen világossá vált, hogy termékeinket nehezen tudjuk értékesíteni, vagy nem olyan áron, mint eddig. Gyakorlatilag összeomlottak az árak, ekkor már a csirke és a pulyka esetében is. A belföldi fogyasztás jelentősen csökkent, hiszen igen sokan elvesztik a munkájukat, és Magyarországon sokan vannak, akik egyik hónapról a másikra élnek, nincsenek tartalékaik, nem tudnak napi rendszerességgel húst fogyasztani. Az export is leállt, hiszen nem csak idehaza esett vissza a fogyasztás. Ezentúl a szállítás is gyakorlatilag megszűnt, így ha volt is minimális megrendelés, az áru eljuttatása jelentett szinte megoldhatatlan feladatot.

A szállítási nehézségeket említette, érintette-e ez a takarmányellátást?

Alapvető problémát nem jelentett, hiszen idehaza jelentős készletekkel rendelkezünk. A piacon tapasztalt árfelhajtás nem a takarmányhiányt tükrözte, hanem egyes boltok tisztességtelen kereskedelmének volt az eredménye.

Ha már az árakról esett szó, jelenleg, illetve a közeljövőben milyen fogyasztói árakkal lehet találkozni?

Az árak közel megegyeznek azzal, vagy talán valamivel alacsonyabbak, mint amivel a fogyasztó decemberben találkozhatott vásárlása során, ez, ha egy terméket ragadok ki, azt jelenti, hogy filézett csirkemellhez már ezeregyszáz forintért hozzá juthat a fogyasztó.

Véleménye szerint, milyen segítségre lenne most leginkább szüksége az ágazatnak?

A kormányzat részéről számos intézkedés született, amely segíti a vállalkozókat. A magyar mezőgazdaság 25 milliárd forintnyi támogatásban részesült, amelyet a koronavírus okozta problémákra tud felhasználni, ebből jut a baromfiszektornak is. Az intézkedések között voltak a kedvezményes hitellehetőségek is. A gond ezzel az, hogy ha nem indul be a gazdaság, akkor a felvett hitelt – bármilyen kedvezményes is – lesznek, akik nem tudják majd visszafizetni. A legnagyobb gondokat a hazai fogyasztás visszaesése és az export szinte teljes leállása jelenti. Ez akkor fog megoldódni, ha újraindul a gazdaság, elkezdenek az emberek dolgozni, keresni, boltba és étterembe járni, egyszóval fogyasztani, idehaza és külföldön egyaránt. Hogy ez mikor fog megtörténni, azt nem tudom megmondani.

Az exportra égető szükségünk lenne, a magyar baromfiágazat jelentősen külföldre termel. Az úgynevezett „nagyvevő országaink” részben Európában, részben Távol-Keleten vannak. Az, hogy mikor áll ott vissza a hétköznapi élet, a HORECA, az még most nem kiszámítható. A vendéglátás igen lényeges terület, hiszen a termelés mintegy 25%-nak ez a célállomása. Vannak országok, pl. Japán, ahol ennél is magasabb ez az arány. Japán tekintetében így is nagy veszteséget könyvelhetünk el, hiszen számítottunk az Olimpia miatti megnövekedett keresletre.

Padlón a hízottáru termelők

A humán vírus mellett újra felbukkant, sőt jelen van hazánkban a madárinfluenza…

Hihetetlen mértékben tarol, elsősorban Dél-Magyarországon, Bács-Kiskun és Csongrád megyében, legfőképpen a liba és a kacsa ágazatot érinti, illetve némileg a pulykát és csirkét is. Állományokat, közöttük törzsállományokat is kénytelenek felszámolni a termelők, mindennek következtében kisebb vágóhidak is bezárnak, vagy szüneteltetik a működést. Az eddig is komoly gondokkal küzdő víziszárnyas ágazatot, azon belül is a hízottáru termelőket gyakorlatilag padlóra küldte a koronavírus és a madárinfluenza együttes jelenléte, hiszen a hízott kacsa- vagy libamájnak meghatározó felvevő piaca a vendéglátás lenne. Mindebből adódóan a szektor volumene is visszaesik. Lehet, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy nincs ezzel gond. Pedig van, hiszen más országokban, ha nem lesz kisebb a volumen, az a piac átrendeződését vonja maga után. Magyarul, pillanatok alatt átveszi a piacainkat az az ország, amely többet termel, például Lengyelország.

Egyetlen szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy sok vevőnk regionalizál, így csak abból a megyéből nem vásáról, ahol jelen van a madárinfluenza. Természetesen vannak olyan országok, amelyek a madárinfluenza felbukkanását követően azonnal megszüntették az importot. A szabályzás szerint, az utolsó eset után minimum hatvan napnak kell eltelnie, hogy feloldják a tilalmakat.

Az ágazat, mint szinte minden más a hazai mezőgazdaságban, munkaerőhiánnyal küzd. Várható, hogy a munkaerőpiac átrendeződése miatt megoldódik, vagy legalább mérséklődik ez a probléma?

Ha a hazatért munkaerő, illetve az elbocsátások következtében munkanélkülivé váltak számát tekintjük csak, akkor azt kell mondani, hogy igen, ez segíthet az ágazat ilyen jellegű problémáján. A kérdés csak az, hogy a hazatértek itthon akarnak-e maradni, vagy mennek vissza, ahol a majd szintén munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai országok visszavárják őket. A kormány, mint tudjuk, újra indítja a közmunka programot, ennek, mint korábban is, várhatóan szintén komoly munkaerő elszívó hatása lesz.

A Tranzit Csoport milyen lépéseket tett a járványok hatásainak csökkentése érdekében?

A madárinfluenza bennünket ezidáig nem érintett. A piaci visszaesést igyekszünk megoldani, raktárkészletünk megnőtt ugyan, de a cég tőkeereje bírja. Minden üzemünk működik, kis mértékben csökkentettük a termelést, hogy ne legyen indokolatlanul nagy a raktárkészletünk. Dolgozók elbocsátására nem került sor. Elkezdtünk azonban egy költség racionalizálási-hatékonysági programot. Minden területet felülvizsgálunk, és ahol lehetőséget látunk a rendszerben a költségmegtakarításra, ott természetesen közbelépünk. Adott esetben létszám átcsoportosítással, illetve pl. az irányítás területen előfordulhat, hogy lesz, akinek meg kell köszönnünk a munkát, de ez „békeidőben” is természetes rendje a cég működésének.