Állattenyésztés

Baromfiágazat: égető szükség lenne az exportra

Agrofórum Online

„…Mindebből adódóan a szektor volumene is visszaesik. Lehet, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy nincs ezzel gond. Pedig van, hiszen, ha más országokban nem lesz kisebb a volumen, az a piac átrendeződését vonja maga után. Magyarul, pillanatok alatt átveszi a piacainkat az az ország, amely többet termel.” - Szabó Miklóst, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosát az ágazat helyzetéről, kilátásairól kérdeztük.

Mielőtt a jelenlegi helyzetre rátérnénk, lépjünk vissza kicsit az időben: idézzük fel, hogy milyen helyzetben találta a koronavírus-járvány a baromfiszektort.

A magyar baromfiágazat a legnagyobb hazai, alapvető hústerméket előállító ágazat, a foglalkoztatottak létszáma 50-60 ezer fő között van. A baromfiágazat több fajból áll össze, a legnagyobb a csirke, ezt a pulyka és kacsa követi, majd a liba zárja a sort. Ez a négy rész „nem mozog együtt”, valamelyikkel mindig gond van. A járvány kitörése előtt a víziszárnyas ágazat szenvedett piaci problémáktól, az elmúlt másfél évben jelentősen estek az árak.

Mi volt ennek az oka?

Röviden összefoglalva: a túltermelés. Az árakat, mint az köztudott, nem a termelési költségek határozzák meg, hanem a kereslet-kínálat törvényei. Egész Európában túlkínálat volt libából és kacsából egyaránt, összeomlottak az árak, ez pedig gazdasági problémát eredményezett az egész kontinensen, de Magyarországon különösen. 2018-ban kezdtek el lejtmenetbe kerülni az árak, 2019-ben pedig az előző évekhez képest viszonyítva is 30%-os visszaesés következett be. A megnövekedett költségek mellett ez súlyos terheket jelentett az ágazat szereplőinek, a helyzet kezeléséhez szükséges tartalékok nem voltak jelen. A pulyka és csirke ágazat kisebb ingadozásokkal, de eredményes gazdálkodást tudott ebben az időszakban folytatni. Ilyen állapotban érte a koronavírus az ágazat egészét. Kezdetben, vagyis március hónapban hihetetlen keresletet generált, ezért fordulhatott elő, hogy a hónap közepén voltak üzletek, ahol nem lehetett csirkemellfilét kapni

A korábbi bevásárlási roham hatására nem sikerült a felhalmozott készleteket kiárusítani?

A csirke és a pulyka esetében jelentősen csökkentek a készletek. A kacsánál és libánál azonban olyan készletmennyiség halmozódott fel, hogy ezt érdemben nem tudta csökkenteni.

Belföldi és külföldi kereslet visszaesése egyaránt jellemző

Felkészült az ágazat arra, ami a fokozott felvásárlás után történt?

Tudtuk, hogy a kialakult helyzetnek rövidesen meglesz a böjtje. A határok lezárásával előjöttek a szállítási problémák, áprilisra teljesen világossá vált, hogy termékeinket nehezen tudjuk értékesíteni, vagy nem olyan áron, mint eddig. Gyakorlatilag összeomlottak az árak, ekkor már a csirke és a pulyka esetében is. A belföldi fogyasztás jelentősen csökkent, hiszen igen sokan elvesztik a munkájukat, és Magyarországon sokan vannak, akik egyik hónapról a másikra élnek, nincsenek tartalékaik, nem tudnak napi rendszerességgel húst fogyasztani. Az export is leállt, hiszen nem csak idehaza esett vissza a fogyasztás. Ezentúl a szállítás is gyakorlatilag megszűnt, így ha volt is minimális megrendelés, az áru eljuttatása jelentett szinte megoldhatatlan feladatot.

A szállítási nehézségeket említette, érintette-e ez a takarmányellátást?

Alapvető problémát nem jelentett, hiszen idehaza jelentős készletekkel rendelkezünk. A piacon tapasztalt árfelhajtás nem a takarmányhiányt tükrözte, hanem egyes boltok tisztességtelen kereskedelmének volt az eredménye.

Ha már az árakról esett szó, jelenleg, illetve a közeljövőben milyen fogyasztói árakkal lehet találkozni?

Az árak közel megegyeznek azzal, vagy talán valamivel alacsonyabbak, mint amivel a fogyasztó decemberben találkozhatott vásárlása során, ez, ha egy terméket ragadok ki, azt jelenti, hogy filézett csirkemellhez már ezeregyszáz forintért hozzá juthat a fogyasztó.

Véleménye szerint, milyen segítségre lenne most leginkább szüksége az ágazatnak?

A kormányzat részéről számos intézkedés született, amely segíti a vállalkozókat. A magyar mezőgazdaság 25 milliárd forintnyi támogatásban részesült, amelyet a koronavírus okozta problémákra tud felhasználni, ebből jut a baromfiszektornak is. Az intézkedések között voltak a kedvezményes hitellehetőségek is. A gond ezzel az, hogy ha nem indul be a gazdaság, akkor a felvett hitelt – bármilyen kedvezményes is – lesznek, akik nem tudják majd visszafizetni. A legnagyobb gondokat a hazai fogyasztás visszaesése és az export szinte teljes leállása jelenti. Ez akkor fog megoldódni, ha újraindul a gazdaság, elkezdenek az emberek dolgozni, keresni, boltba és étterembe járni, egyszóval fogyasztani, idehaza és külföldön egyaránt. Hogy ez mikor fog megtörténni, azt nem tudom megmondani.

Az exportra égető szükségünk lenne, a magyar baromfiágazat jelentősen külföldre termel. Az úgynevezett „nagyvevő országaink” részben Európában, részben Távol-Keleten vannak. Az, hogy mikor áll ott vissza a hétköznapi élet, a HORECA, az még most nem kiszámítható. A vendéglátás igen lényeges terület, hiszen a termelés mintegy 25%-nak ez a célállomása. Vannak országok, pl. Japán, ahol ennél is magasabb ez az arány. Japán tekintetében így is nagy veszteséget könyvelhetünk el, hiszen számítottunk az Olimpia miatti megnövekedett keresletre.

Padlón a hízottáru termelők

A humán vírus mellett újra felbukkant, sőt jelen van hazánkban a madárinfluenza…

Hihetetlen mértékben tarol, elsősorban Dél-Magyarországon, Bács-Kiskun és Csongrád megyében, legfőképpen a liba és a kacsa ágazatot érinti, illetve némileg a pulykát és csirkét is. Állományokat, közöttük törzsállományokat is kénytelenek felszámolni a termelők, mindennek következtében kisebb vágóhidak is bezárnak, vagy szüneteltetik a működést. Az eddig is komoly gondokkal küzdő víziszárnyas ágazatot, azon belül is a hízottáru termelőket gyakorlatilag padlóra küldte a koronavírus és a madárinfluenza együttes jelenléte, hiszen a hízott kacsa- vagy libamájnak meghatározó felvevő piaca a vendéglátás lenne. Mindebből adódóan a szektor volumene is visszaesik. Lehet, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy nincs ezzel gond. Pedig van, hiszen más országokban, ha nem lesz kisebb a volumen, az a piac átrendeződését vonja maga után. Magyarul, pillanatok alatt átveszi a piacainkat az az ország, amely többet termel, például Lengyelország.

Egyetlen szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy sok vevőnk regionalizál, így csak abból a megyéből nem vásáról, ahol jelen van a madárinfluenza. Természetesen vannak olyan országok, amelyek a madárinfluenza felbukkanását követően azonnal megszüntették az importot. A szabályzás szerint, az utolsó eset után minimum hatvan napnak kell eltelnie, hogy feloldják a tilalmakat.

Az ágazat, mint szinte minden más a hazai mezőgazdaságban, munkaerőhiánnyal küzd. Várható, hogy a munkaerőpiac átrendeződése miatt megoldódik, vagy legalább mérséklődik ez a probléma?

Ha a hazatért munkaerő, illetve az elbocsátások következtében munkanélkülivé váltak számát tekintjük csak, akkor azt kell mondani, hogy igen, ez segíthet az ágazat ilyen jellegű problémáján. A kérdés csak az, hogy a hazatértek itthon akarnak-e maradni, vagy mennek vissza, ahol a majd szintén munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai országok visszavárják őket. A kormány, mint tudjuk, újra indítja a közmunka programot, ennek, mint korábban is, várhatóan szintén komoly munkaerő elszívó hatása lesz.

A Tranzit Csoport milyen lépéseket tett a járványok hatásainak csökkentése érdekében?

A madárinfluenza bennünket ezidáig nem érintett. A piaci visszaesést igyekszünk megoldani, raktárkészletünk megnőtt ugyan, de a cég tőkeereje bírja. Minden üzemünk működik, kis mértékben csökkentettük a termelést, hogy ne legyen indokolatlanul nagy a raktárkészletünk. Dolgozók elbocsátására nem került sor. Elkezdtünk azonban egy költség racionalizálási-hatékonysági programot. Minden területet felülvizsgálunk, és ahol lehetőséget látunk a rendszerben a költségmegtakarításra, ott természetesen közbelépünk. Adott esetben létszám átcsoportosítással, illetve pl. az irányítás területen előfordulhat, hogy lesz, akinek meg kell köszönnünk a munkát, de ez „békeidőben” is természetes rendje a cég működésének.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Megelőzés a kulcs: az oltás időpontja dönt

2025. július 28. 16:10

A szarvasmarhák légzőszervi betegségének visszaszorítása a borjak választás előtti elővakcinázásával jelentős előnyt jelent.

Hazánk újra madárinfluenza‑mentes – mit jelent ez a gyakorlatban?

2025. július 22. 08:10

Július 5-től hazánk hivatalosan is mentes a madárinfluenzától – ez fontos mérföldkő az állattenyésztők és az exportpiacok számára.

Fűfehérje: új fehérjeforrás a tejágazatban?

2025. július 3. 14:10

Holland innováció: fűből nyert fehérje válthatja a szóját, miközben csökkentheti a nitrogénkibocsátást és a trágya mennyiségét.

A jól választott silókukorica-hibrid a takarmányelőállítás alapja

2023. október 9. 06:40

A silókukoricából készített kukoricaszilázs magas rosttartalma és emészthetősége miatt a kérődző állatok takarmányozásának egyik fontos alapanyaga.

Penészgombák és mikotoxinok a szarvasmarha takarmányokban és az ellenük való védekezés lehetőségei

2020. április 4. 17:29

A hazai termesztésű gabonamagvak 20-30% mértékben szennyezettek az állati szervezet számára potenciális veszélyt jelentő mennyiségben valamely mikotoxinnal, melyek termeléscsökkenést, vagy nagyobb mennyiség hatására előbb tünetmentes, majd klinikai tünetekkel is járó toxikózisokat idézhetnek elő.

Az utolsó európai toronyház – sertések számára

2024. július 4. 16:10

Létezik egy toronyház Európában, amelyben 10 500 anyakocát látnak el. A tulajdonos vállalatcsoportnál évi 280 ezer malac születik.

Gyom vagy kaszáló: amit a tavaszi szálfüvekről tudni érdemes

2022. május 17. 10:18

A gyom is lehet hasznos és a kisgazdaságokban lévő kaszálónak is nagy jelentősége van.