A koppenhágai mezőgazdasági minisztérium célja, hogy a sertéstenyésztőket visszatartsa az eljárás elvégzésétől.
A megemelt adóból származó bevételt a farokrágás kockázatát csökkentő gyakorlatok népszerűsítésére kívánják fordítani. Ezek közé tartoznak az olyan intézkedések, mint a nagyobb hely és a szalmához való hozzáférés biztosítása az állatok számára.
Még Dániában is rutineljárásnak számít
A dán mezőgazdasági miniszter, Jacob Jensen kifejtette, hogy a rutinszerű farokkurtítás problémája mélyen gyökerezik az ágazatban. Bár a rutinszerű kurtítás Dániában tilos, a sertések mintegy 95 százalékát érinti ez az eljárás. A farokkurtítás csak különleges feltételek mellett engedélyezett, például ha bizonyított, hogy az állatok rágják egymás farkát.
Az Európai Bizottság már engedélyezte Dánia nemzeti szabályozását. Az új adórendszer célja, hogy egyértelmű pénzügyi ösztönzőket biztosítson a farokkurtítás visszaszorítására és ezáltal a sertések által egymásnak okozott sérülések csökkentésére. Ez a kezdeményezés a dán állatjóléti megállapodás, az „Együtt az állatokért” része, amelynek célja az állatjólét megerősítése az országban.
Nem csoda, hogy egy olyan fejlett állatvédelemmel rendelkező országban, mint Dánia, a farokkurtítást betiltották. Ez ugyanis a kifejezetten intelligens és változatos elfoglaltságra vágyó sertések számára pótcselekvés. Magyarországon kiadványában a Nébih hívja fel rá a figyelmet, hogy a farokrágás valójában a stresszre adott válaszreakció. Ha a stressztényezőket száműzzük, akkor nagy eséllyel a farokrágás is visszaszorul az állományban.
Mi váltja ki és mi oldja a stresszt?
A kiadvány a következő kulcsfaktorokra hívja fel a figyelmet, amelyek nem megfelelő rendelkezésre állása stresszt és ezzel farokrágást vált ki:
- Környezetgazdagító anyagok: ezekkel az állatok veleszületett ösztöneiket és kíváncsiságukat tudják kiélni, így nem unatkoznak.
- Hőkomfort, hőminőség és fény: optimális környezeti feltételekre van szükség a stresszmentes környezethez.
- Egészség és fittség: az egészséges sertés jól érzi magát, a beteg viszont stresszes.
- Versengés: elegendő hely és táplálék esetén nyugodtak az állatok, nincsenek köztük konfliktusok.
- Étrend: megfelelő minőségű és konzisztenciájú táplálékot és tiszta ivóvizet kell adni.
- Karámkörnyezet és biztonság: a sertés tiszta állat, ha lehetősége van rá, máshol táplálkozik, pihen és ürít. Ezt biztosítani kell számára.
A farokkurtítás tehát az Európai Unióban kényszerintézkedésnek számít, amely megfelelő körülmények biztosításával elkerülhető. A stresszmentes, egészséges sertés pedig a javuló teljesítményével jutalmazza a tenyésztőjét.
Fotó: Pixabay
