Kevés kivételtől eltekintve vesztegzárra vannak ítélve a húsmarha-, valamint a juh- és kecsketartók, miután a kéknyelv betegség terjedése miatt tilos az élőállat-szállítás.
Kevés kivételtől eltekintve vesztegzárra vannak ítélve a húsmarha-, valamint a juh- és kecsketartók, miután a kéknyelv betegség terjedése miatt tilos az élőállat-szállítás ma már az ország nagy részéről. Az elrendelt zárlat a kitörési pontok közelében működő gazdaságokat akkor is érinti, ha az ottani állatok egészségesek. Rövidtávon a fagy, hosszabb távon a szintén költséges vakcinázás lehet a megoldás
Országszerte komoly problémát okoz a szarvasmarhák, juhok és kecskék eladása a terjedő kéknyelv-betegség miatt. A gond leginkább a marhatartókat érinti, mivel a bárányexport tavasszal zajlik (Agrofórum Online megjegyzés: a húsvéti mellett számottevő az augusztusi (Ferragusto) és a decemberi (karácsony) bárányhús-fogyasztás is Olaszországban, így több juhtenyésztő ebben az időszakban is számított a felvásárlásra!). Az ország déli területein, Csongrád és Békés megyében már októberben több településen is megjelent a kór.
A terjedése miatt mára komoly gondban vannak az állattartó telepek szinte az egész országban, jellemzően az Alföldön és Észak-Magyarországon, de a Dunántúl déli részéről is jelentettek megbetegedést. A szúnyogok által terjesztett kéknyelv-vírus kizárólag a kérődző állatok – szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők – fogékonyak, az emberek egészségére ártalmatlan. A betegség ugyanakkor komoly gazdasági kárt okoz azzal, hogy az érintett körzetekben teljesen korlátozza az élőállat-szállítást, ráadásul a hatóságok részéről is fokozottabb ellenőrzést kíván.
A betegség legutóbb Görögországból indult, ma már azonban Romániában, Bulgáriában is jelen van, valamint – bár hivatalos adatok ezt nem erősítették meg – Szerbiában is felbukkant.
A betegség felbukkanása esetén a kitörési hely 20 kilométeres sugarú körzetében teljes zárlatot rendelnek el a hatóságok, ezen felül azonban van egy 100 kilométeres sugarú védő- és egy 15 kilométeres sugarú megfigyelési körzet is. Az egyes körzetekből tilos enyhébb súlyosságúba szállítani állatot továbbhizlalásra vagy tenyésztésre. A vágás, és a hús kiszállítása megengedett, ez ugyanis nem fertőz. Mivel azonban már novemberben az ország közepén fekvő Lajosmizséből is jelentettek esetet, a megfigyelési körzet mára országos problémát okoz.
„Tény, hogy a körzetek átmérője meglehetősen nagy, ezért ma már a megfigyelési körzet szinte egész Magyarországot befedi, a nyugati és északkeleti határszéleket leszámítva” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Németh Antal. A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke lapunknak elmondta: emiatt valóban leszűkült a szállítások és általában az export mozgástere. Külföldre vagy nem lehet szállítani élőállatot, vagy pedig hosszas procedúrák, így például karanténozás és vérvizsgálat után adható el a jószág.
Az elnök szerint külön probléma az is, hogy a jövő egyelőre bizonytalan. „A betegséget terjesztő törpeszúnyogot egy hosszabb ideig tartó, komoly fagy tudná megállítani, erre azonban a mostani előrejelzések szerint nincs túl nagy esély az elkövetkező hetekben.
„Az éjszakai lehűlés segítené leginkább a helyzet megoldását, de a jelenlegi csapdázások kimutatták, hogy már most sem találtak terjesztő szúnyogot” – nyilatkozta lapunknak Jancsó István. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöke hozzátette: a várakozási idő miatt azonban az érintett területeken már biztosan nem lesz érdemi változás idén, kedvező esetben is csak januárban indulhatnak újra a szállítások. A termelők egy jelentős része nincs is berendezkedve a borjúk továbbhizlalására, hiszen erre sem helye, sem takarmánya nincs. A kényszerhelyzetben természetesen vásárolható takarmány, de ez további – nem tervezett – költségeket jelent az állattartóknak.
A megoldás a vakcinázás lehet, a tavaszi szúnyograjzásig elvileg az összes állatot be lehet oltani. Ez azonban országosan nagyon komoly kiadással járna, és egyelőre információink szerint tárgyalások folynak arról, hogy mely országból lehet beszerezni ilyen típusú, nagy mennyiségű oltóanyagot.
Több tízezer állat vesztegzár alatt
Idén becslések szerint közel 50 ezer növendék bikaborjú született az országban a húsáért tenyésztett fajták közül, ezek azok, amelyeket továbbhizlalásra és tenyésztésre elsősorban vásárolnak külföldön. Ezek kisebb részét a Dunántúlról már eladták, jellemzően Horvátországba. Bár pontos összesítés még nincs, így is valószínű, hogy több tízezer állat vár a sorsára országszerte, amelyeket a kór, és az egyébként szükséges hatósági intézkedések miatt nem lehet értékesíteni. Azon túl, hogy így a termelők nem jutnak pénzükhöz, és az export is áll, nagy probléma, hogy addig az állatok kinőhetnek abból a korból, amikor növendékként jó áron lehet őket értékesíteni.
(Világgazdaság)
