Állattenyésztés

A Tiszaföldváron elhullott sertések nem voltak afrikai sertéspestissel fertőzöttek

Magyar Idők

Még tart a vizsgálat a Tiszaföldváron tömegével elhullott állatok ügyében, az azonban már biztosra vehető, hogy nem a rettegett afrikai sertéspestis végzett a hízókkal - írja a Magyar Idők.

Nem afrikai sertéspestisben szenvedtek azok a disznók, amelyek az elmúlt héten egy tiszaföldvári telepen pusztultak el – tudta meg a Magyar Idők. A gyanú szerint a telepen állati hullák tucatjai bűzölögtek, a legnagyobb közösségi oldalon terjedő bejegyzés szerint pedig korábban több ezer elpusztult állatot ástak el ugyanitt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte: vizsgálják az esetet, amit hivatalból a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földhivatali főosztálya végez. A szakemberek a kiföldelt tetemekből mintát vettek, amelynek segítségével sikerült kizárni, hogy az afrikai sertéspestis okozta volna az állatok halálát.

Tiszaföldvár egyébként járványügyi szempontból közepes kockázatú területen található. A legközelebbi beteg vaddisznót a településtől mintegy száz kilométerre találták meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a vaddisznóállományokban a betegség évi 25–50 kilométeres terjedésével lehet számolni.

Sajtóhírek szerint a sertések a szellőzőrendszer leállása miatt pusztultak el. Az üggyel a megyei közgyűlés is foglalkozik, ugyanis döntés született arról, hogy kivizsgáltatják az esetet és a körülményeket. Ha sikerül megállapítani, hogy mi történt, s hogy a korábban elpusztult állatoktól is így szabadultak meg, vélhetően jelentős bírságra, sőt akár komolyabb szankcióra számíthat a telep tulajdonosa.

A tetemek tárolása, elszállítása és ártalmatlanítása ugyanis számos előíráshoz kötött. A Nébihtől kapott tájékoztatás szerint mind az európai uniós, mind pedig a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű mellékterméket – különösen az elhullott állatok tetemét – az üzemeltető köteles elszállíttatni, illetve az ártalmatlanításról gondoskodni.

Az elszállításig pedig – amit egyébként egy erre engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet – jól elzárható helyen és csorgás-csepegés mentes edényben vagy konténerben kell ideiglenesen tárolni a tetemeket. Alapesetben szigorúan tilos elföldelni az elpusztult állatokat, a kivételt a kisebb, ­jellemzően háztáji gazdaságok jelentik.

Esetükben évi százkilónyi jószágot – baromfi, nyúl, illetve háromhetesnél fiatalabb malac – el lehet ásni a saját területükön, erről azonban az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie. Az állatok elhullását vagy kényszervágást a hatóságoknak minden esetben jelezni kell, illetve értesíteni kell az illetékes állatorvost is.

A szóban forgó telep egyébként nagy létszámúnak számít, mivel az állomány meghaladta a száz egyedet, így a farmnak szerződéses kapcsolatban kellett állnia egy ártalmatlanítást végző üzemmel. Az ilyen típusú farmokat egyébként háromévente kötelezően ellenőrzi a járási hivatal.

A vizsgálat része az állomány és a nyilvántartás ellenőrzése, valamint az ártalmatlanítási kötelezettség vizsgálata is. A Nébih leszögezte: az élelmiszerlánc-biztonság terén napjainkban kiemelten fontossá vált az illegális tevékenység visszaszorítása. Ennek érdekében a hatóság országos hatáskörrel végez ellenőrzést, illetve folyamatosan fejleszti infra­strukturális hátterét.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Húsvéti bárányhús: hagyomány és exportkincs

2025. április 20. 08:10

Húsvétkor sok kultúrában hagyomány a bárányhús fogyasztása, Magyarországon azonban a szerepe visszafogottabb.

Véget ért a fertőzött RSZKF-telepek felszámolása

2025. április 15. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) legutóbbi két kitörésének helyszínein, Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin, befejeződött a fertőzött szarvasmarhák leölése és ártalmatlanítása.

Kártalanítás és vis maior segíti az állattartókat

2025. április 14. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás vírus miatt vis maior helyzetet hirdetett ki Nagy István agrárminiszter.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

A takarmányárak 27 százalékkal emelkedtek

2022. június 25. 05:37

A takarmányárak mellett jelentős volt az állattartók szempontjából fontos egyéb inputok árának emelkedése is.

Megjelent az afrikai sertéspestis egy szlovák házisertés-állományban is

2019. július 27. 09:33

A Magyarországra átnyúló védő- és megfigyelési körzetben házi sertések megbetegedését ez idáig nem jelentették.

Több mint 90 százalékos kapacitással működik a tavaly átadott mohácsi vágóhíd

2018. február 8. 10:16

A 21 milliárd forintból létrejött beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer.

Sertéseket tettek ellenállóbbá génszerkesztéssel Nagy-Britanniában

2018. június 21. 12:23

A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.