Állattenyésztés
Állattenyésztés

A Tiszaföldváron elhullott sertések nem voltak afrikai sertéspestissel fertőzöttek

A Tiszaföldváron elhullott sertések nem voltak afrikai sertéspestissel fertőzöttek

Magyar Idők

Még tart a vizsgálat a Tiszaföldváron tömegével elhullott állatok ügyében, az azonban már biztosra vehető, hogy nem a rettegett afrikai sertéspestis végzett a hízókkal - írja a Magyar Idők.

Nem afrikai sertéspestisben szenvedtek azok a disznók, amelyek az elmúlt héten egy tiszaföldvári telepen pusztultak el – tudta meg a Magyar Idők. A gyanú szerint a telepen állati hullák tucatjai bűzölögtek, a legnagyobb közösségi oldalon terjedő bejegyzés szerint pedig korábban több ezer elpusztult állatot ástak el ugyanitt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte: vizsgálják az esetet, amit hivatalból a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földhivatali főosztálya végez. A szakemberek a kiföldelt tetemekből mintát vettek, amelynek segítségével sikerült kizárni, hogy az afrikai sertéspestis okozta volna az állatok halálát.

Tiszaföldvár egyébként járványügyi szempontból közepes kockázatú területen található. A legközelebbi beteg vaddisznót a településtől mintegy száz kilométerre találták meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a vaddisznóállományokban a betegség évi 25–50 kilométeres terjedésével lehet számolni.

Sajtóhírek szerint a sertések a szellőzőrendszer leállása miatt pusztultak el. Az üggyel a megyei közgyűlés is foglalkozik, ugyanis döntés született arról, hogy kivizsgáltatják az esetet és a körülményeket. Ha sikerül megállapítani, hogy mi történt, s hogy a korábban elpusztult állatoktól is így szabadultak meg, vélhetően jelentős bírságra, sőt akár komolyabb szankcióra számíthat a telep tulajdonosa.

A tetemek tárolása, elszállítása és ártalmatlanítása ugyanis számos előíráshoz kötött. A Nébihtől kapott tájékoztatás szerint mind az európai uniós, mind pedig a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű mellékterméket – különösen az elhullott állatok tetemét – az üzemeltető köteles elszállíttatni, illetve az ártalmatlanításról gondoskodni.

Az elszállításig pedig – amit egyébként egy erre engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet – jól elzárható helyen és csorgás-csepegés mentes edényben vagy konténerben kell ideiglenesen tárolni a tetemeket. Alapesetben szigorúan tilos elföldelni az elpusztult állatokat, a kivételt a kisebb, ­jellemzően háztáji gazdaságok jelentik.

Esetükben évi százkilónyi jószágot – baromfi, nyúl, illetve háromhetesnél fiatalabb malac – el lehet ásni a saját területükön, erről azonban az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie. Az állatok elhullását vagy kényszervágást a hatóságoknak minden esetben jelezni kell, illetve értesíteni kell az illetékes állatorvost is.

A szóban forgó telep egyébként nagy létszámúnak számít, mivel az állomány meghaladta a száz egyedet, így a farmnak szerződéses kapcsolatban kellett állnia egy ártalmatlanítást végző üzemmel. Az ilyen típusú farmokat egyébként háromévente kötelezően ellenőrzi a járási hivatal.

A vizsgálat része az állomány és a nyilvántartás ellenőrzése, valamint az ártalmatlanítási kötelezettség vizsgálata is. A Nébih leszögezte: az élelmiszerlánc-biztonság terén napjainkban kiemelten fontossá vált az illegális tevékenység visszaszorítása. Ennek érdekében a hatóság országos hatáskörrel végez ellenőrzést, illetve folyamatosan fejleszti infra­strukturális hátterét.

Csehország nem bízik a lengyel marhahúsban

Minden Csehországba beérkező lengyel marhahús ezentúl kizárólag csak a cseh laboratóriumi vizsgálatok után kerülhet forgalomba.

Franciaország is kerítést építene

Megkezdődött egy 1,5 méter magas vadkerítés építése a francia-belga határ mentén az Ardennek erdejében, miután két, sertésvészben elpusztult vaddisznót találtak Belgiumban.

12 tonna fertőzött lengyel húst vontak ki Szlovéniában

Lengyel részről nincs hivatalos jelentés, a szlovén vizsgálatok kimutatták, hogy a bevont húskészítményekben ketoprofént találtak, ami egy nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek közé tartozó propionsav-származék.

A Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul, de járványtól nem kell tartani

A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban.

Hazánkban még nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát

Egy év alatt több mint 10 ezer sertés (házisertés és vaddisznó) vizsgálatát végezték el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett.

2018. február 6. 08:00

Hazánk eredményes lehet az afrikai sertéspestis elleni védekezésben

Az uniótól a közvetlen járványvédelmi intézkedésekhez várható támogatás a vészhelyzeti alapból: a vaddisznó test és tetem kártalanítására 75 százalékban, míg a vizsgálatok költségére 100 százalékban igényelhető forrás.

2018. július 4. 15:20

A sertéspestis miatt Oroszország ideiglenesen kitiltotta a magyar sertéshúst

Az ASP egy nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszerhulladékban hónapokig fertőzőképes lehet.

2018. május 8. 10:49

Már Japánban is van mangalicatenyésztő egyesület

A történelmi jelentőségű eredmény a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) kezdeményezésének, és az azt követő többéves kitartó munkának tudható be, amelynek célja a fajta eredeti jellegének megőrzése.

2018. március 9. 07:56