Az intelligens mezőgazdasági piac gyorsan fejlődik, mivel a növénytermesztés egyre automatizáltabbá válik, és ennek szerves részét képezi az érzékelő- és adatvezérelt technológia.
Bár a szenzorok precíziós gazdálkodásban való alkalmazásának gyorsan növekvő trendje nem új jelenség, két különálló hajtóerő áll mögötte. Elsősorban a technológia fejlődik, hogy az adatok integrációja és összekapcsolhatósága révén új, fejlett módon kombinálja az információkat, ami a valós idejű betekintésnek köszönhetően lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy optimális kontrollt gyakoroljanak a terményeik felett. Másodszor, az energiaköltségek meredek emelkedése arra kényszeríti a gazdákat és a termesztőket, hogy a beltéri gazdálkodásban – a vertikális termesztéstől és a konténerektől kezdve az üvegházakig – az intelligens, hatékony és környezetbarát technológiák bevezetésére összpontosítsanak.
Ma, amikor egyre több beltéri termesztő látja az ellenőrzött növénytermesztésre gyakorolt pozitív hatását, az intelligens gazdálkodás piaca az előrejelzések szerint 2029-re 56,96 milliárd USD értékű lesz, és az időszak végéig 18,5%-os CAGR-rel növekszik. Az LST öt okot vesz górcső alá, hogy miért lesz a szenzortechnológia vonzó egyre több beltéri termesztő számára 2023-ban és azt követően.
1. Nagyobb hatékonyság
A szenzortechnológia használatával a termesztők az adatokra támaszkodva tervezhetik és optimalizálhatják a termelést, így pontosabban irányíthatják a környezeti feltételeket, és csak azt használják fel, amire szükségük van. Azáltal, hogy a beltéri termesztési környezet minden egyes részével – az energiafelhasználástól kezdve a páratartalmon át az erőforrásokig – kapcsolatban részletes betekintést nyerhetnek, a termesztők minden egyes elemet optimalizálhatnak a hulladék mennyiségének és a költségek csökkentése érdekében, miközben fenntarthatóbb mezőgazdasági módszereket alkalmazhatnak.
Már csak az energia szempontjából is – ami az emelkedő költségek miatt most fontosabb szempont, mint valaha – a világítás elhelyezésének és használatának gondos kezelése révén jelentős összegeket lehet lefaragni a költségekből.
2. Jobb termesztési eredmények
A növények minőségével és egészségével kapcsolatos mélyreható betekintést nyerve segíthet a beltéri gazdálkodóknak abban, hogy a rendellenességeket vagy problémákat időben észrevegyék, valamint segíthet minimalizálni a hőmérséklet-ingadozásokkal vagy a talaj tápanyagveszteségével kapcsolatos kockázatokat, amelyek korábban esetleg észrevétlenek maradtak, amíg túl késő nem lett. Az üvegház így egy olyan tökéletesítési ciklusba kerül, amely lehetővé teszi a termesztők számára, hogy folyamatosan, valós időben, hatékonyan kezeljék a levegő és a gyökérzóna változóit.
3. Tökéletesített termesztési körülmények
A szenzoradatok segítségével a CEA termesztők a termesztési változók széles skáláját képesek egyetlen eszközön egyensúlyba hozni. Az érzékelők folyamatosan mérik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a levegőminőséget és más hasonló tényezőket és elemzési értékeket. Az intelligens rendszerek ezt követően ezeket az adatokat olyan könnyen érthető meglátásokká alakítják át, amelyek segítségével a beltéri termesztők folyamatosan tökéletes termesztési környezetet teremthetnek. Ez a klímavezérléstől kezdve egészen a tápanyagok apró részletéig minden lehetőséget kipipál.
Ez a három különböző pont ugyanúgy összekapcsolódik, mint az intelligens termesztési környezetet informáló érzékelők és adatok. Minden egyes változó és tényező olyan információkkal látja el a termesztőket, amelyek segítségével folyamatosan finomíthatják és optimalizálhatják helyüket. Az adatok valós időben elemezhetők, és a megfelelő rendszerekkel a megfelelő algoritmusok és elemzőeszközök mellett összesíthetők, hogy a környezetet idővel intelligensen fejleszthessék. A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia felhasználható az adatok időbeli értékelésére, és összefüggő képet nyújthat a növekvő tér fejlődéséről és optimalizálásáról, valamint esetlegesen megjósolhatja, hogy a jövőben mire lehet számítani, tehát a beltéri környezet és a belső rendszerek sokkal inkább proaktívak, mintsem reaktívak lennének.
4. Csökkentett munkaerő-költség
Egy robusztus érzékelőmegoldás lehetővé teszi a termesztés távoli, 24/7-es felügyeletét, csökkentve a műveletek fizikai felügyeletéhez szükséges emberek számát, ami mérsékli a munkaerőköltségeket, és így megakadályozza a magasabb üzemeltetési kiadásokat.
Egy intelligens érzékelővel a vállalkozások tulajdonosai kevesebbet költenek munkaerőre, és olyan órákat takarítanak meg, amelyeket egyébként a vertikális termesztés vagy az üvegházak irányításának számos változójának kézi felügyeletére fordítanának. Az automatizálás nem csak a munkaerőköltségeket csökkenti, de ami még jobb, az maguknak a termelőknek is nagyobb hatékonyságot eredményez, így több idejük marad az üzlet bővítésére vagy más elfoglaltságokra.
5. Optimalizált páranyomás-hiány (VPD)
A VPD egyike annak a számos paraméternek, amelyet a növények optimális hőmérsékleti és relatív páratartalmi viszonyainak feltárására és megvalósítására használnak a nagyobb növényteljesítmény elérése érdekében. Dióhéjban a VPD a transzspirációs, azaz lényegében a növényből elpárolgó víz mérőszáma.
A szenzortechnológia alkalmazása ezen a területen lehetővé teszi a termelők számára, hogy a VPD-t állandóan a megfelelő szinten tartsák, mivel információt nyújt arról, hogy a növények mennyi levegőt és vizet képesek feldolgozni. Ez a megfigyelés időt és energiát takarít meg, miközben nagyfokú precizitást biztosít, mivel értékes adatokat szolgáltat a növénytermesztési feltételek automatikus beállításához, hogy mindig optimális termelékenységet biztosítson.
Forrás: https://www.agritechtomorrow.com/story/2023/03/5-reasons-to-embrace-sensor-technology-in-2023/14431/