Az éghajlatváltozás már most drasztikusan átalakítja a hazai burgonyatermesztést. A melegedő nyarak, a csökkenő csapadék és az újonnan megjelenő kártevők miatt egyre kevesebb terület alkalmas e fontos élelmiszernövény termesztésére.
Az ELTE és a MATE kutatói szerint a következő évtizedekben a magyar krumpli akár teljesen eltűnhet a hazai földekről – hacsak nem sikerül hatékonyan mérsékelni a kibocsátásokat és alkalmazkodni az új körülményekhez.
Forróbb nyarak, fogyó termés
A burgonya érzékeny növény: hűvösebb, csapadékosabb klímát igényel, amit a magyarországi nyarak már alig tudnak biztosítani. Hazánk a termesztés éghajlati határán fekszik, így a hőmérséklet-emelkedés különösen erősen sújtja a növényt. Az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszékének vizsgálata szerint, a júliusi hőmérséklet a legfontosabb tényező a burgonya sikeres fejlődése szempontjából.
A hőség miatti termeszthetőségi mutató szerint 10-ből hány év volt kifejezetten kedvezőtlen a burgonyának? (Forrás: ELTE Meteorológiai Tanszék)
Az elmúlt két évtizedben a melegebb évek száma jelentősen megnőtt, ami drasztikusan csökkentette a terméshozamokat. Míg a 2000-es évek elején még közel 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, addig mára alig 200 ezer tonna maradt. Ez a mennyiség már csak a hazai fogyasztás felét fedezi, a többit importból – főként Németországból, Hollandiából és Franciaországból – pótoljuk.
Új kártevők is súlyosbítják a helyzetet
A felmelegedés nemcsak a növény fiziológiai tűrőképességét teszi próbára, hanem új, melegebb klímához alkalmazkodott kártevőket is hoz magával. Ilyen például a burgonyamoly, amely 2015-ben jelent meg hazánkban, és mára stabilan megtelepedett. Ez a faj különösen veszélyes, mert a gumóban él, és a tárolt termést is képes tönkretenni.
A kutatások szerint a kártevők terjedése és a hőstressz hatása együtt tovább szűkíti azokat a területeket, ahol a burgonya egyáltalán életképes. A legnagyobb visszaesést az Észak-Alföld és Közép-Magyarország szenvedte el, míg a termesztés súlypontja mára a Dél-Alföldre – főként Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre – tolódott át. Ugyanakkor itt is csak öntözéssel és hűtőöntözéses technológiával tartható fenn a termelés.
A zöld forgatókönyv mentheti meg a magyar krumplit
A kutatók három lehetséges jövőképet vizsgáltak.
- A zöld forgatókönyv azonnali, jelentős kibocsátáscsökkentéssel számol, és még esélyt ad a burgonyatermesztés részleges megőrzésére.
- A realista forgatókönyv szerint, ha csak 2040 körül kezdődnek komolyabb intézkedések, a termőterület drasztikusan lecsökken.
- A pesszimista forgatókönyv – vagyis ha a jelenlegi trendek folytatódnak – már néhány évtizeden belül a burgonya teljes eltűnését vetíti előre Magyarországon.
A szakemberek szerint csak környezetbarát kibocsátáscsökkentés, adaptív fajtaválasztás, valamint kártevő- és klímatűrő termesztéstechnológia fejlesztésével tartható fenn a burgonya helye a magyar agráriumban. Ellenkező esetben a hazai tányérról is eltűnhet a magyar krumpli – és az import válhat az egyetlen elérhető forrássá.
Kiemelt kép: Pixabay.
