Június első két hetét a fajtabemutató dömping jellemzi. A gazdák kritikus szemmel mustrálják a repcét és a kalászos gabonákat...
Június első két hetét a fajtabemutató dömping jellemzi. A gazdák kritikus szemmel mustrálják a repcét és a kalászos gabonákat. A szakmai programot általában néhány előadás vezeti be, majd jön a kisparcellás fajtakísérletek szemléje. Mire a parcellák végére érnek a résztvevők, már messziről megérzik a bemutatók elmaradhatatlan kelléke – a minden zárszóval beszédesebb –, a pörkölt az illatát.
Szarvasi Országos Tritikále Nap
Szarvason a Szent István Egyetem Tessedik Campusán hazánkban első alkalommal került megrendezésre az Országos Tritikále Nap. A május 27-i rendezvény a Gabonakutató Nonprofit Kft. (Szeged), a Mezőmag Kft. (Szarvas), valamint a Kruppa-Mag Kft. (Kisvárda) szervezésében, illetve a Hungaro Durumrozs Kft. (Kisvárda), és a Diabet Trade Kft. (Szeged) közreműködésével valósult meg. Az egész napos konferencia fókuszában a tritikále termesztése, felhasználása és nemesítése állt, különlegesen nagy figyelmet szentelve az egészséges emberi táplálkozásban betöltött szerepének és ebben rejlő jövőbeni lehetőségeknek. A közel 80 fős rendezvényen számos pékség, agrárkutató intézet, vetőmag előállító cég és magángazdaság munkatársa jelent meg.
Az esemény levezető elnöke a SZIE Tessedik Campus dékán helyettese, Futó Zoltán volt. A vendégek érkezésükkor különböző tritikále őrleményekből készült pékipari termékeket kóstolhattak, megismerkedve e búza-rozs nemzetség-keresztezésből származó gabonafaj lisztjeiből készített kenyerekkel, pogácsákkal, péksüteményekkel. Az igen ízletes péktermékeket többek között a Szegedi Sütödék Kft., a Gabonakutató Nonprofit Kft., valamint a Hungaro Durumrozs Kft. és a Vela Pékség készítette és mutatta be az érdeklődőknek.
A rendezvény résztvevőit Bíró Tibor a SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar dékánja köszöntötte, majd átadta a szót Gazsó Jánosnak, a Mezőmag Kft. ügyvezetőjének, aki bemutatta a Szarvason működő Mezőmag Kft. tevékenységét. A kft. több mint 1200 hektáron gazdálkodik és fő profilja a kalászos gabona fajok kurrens fajtáinak vetőmag előállítása. Így elsők között van a legújabb tritikále fajták kipróbálói, szaporítói közt. Vetőmagüzeme ma már olyan kapacitással rendelkezik, hogy nemcsak a délalföldi régió farmereit, hanem a környező országokból jelentkező farmerek vetőmag igényét is ki tudja elégíteni.
A tritikálé sütőipari felhasználásának lehetőségeiről a Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József beszélt. Örvendetesnek tartotta, hogy ez a nálunk még új típusú gabonaféléből készült kenyerek, péksütemények iránti kereslet mutat némi növekedést, de a szélesebb körű piackutatáshoz nagyobb marketing-munkára lenne szükség, ami természetesen pénzigényes, azaz támogatásra szorul. Ehhez pedig központi források (is) kellenének. Lukács József igazgató, a NÉBIH elnökhelyettese ismertette a magyar és EU-s fajtaválasztékot, és hangsúlyozta a fémzárolt vetőmag használatának jelentőségét.
Bóna Lajos a Gabonakutató Kft. osztályvezetője bemutatta röviden e fiatal növényfaj keletkezését, történetét, majd beszélt a mai nemesítési célokról, irányokról, eredményekről, a kapcsolódó kihívásokról, valamint ismertette a köztermesztésben lévő és most frissen minősített szegedi fajtákat.
Ács Péterné laborvezető a „Szögedi rozsbuza” modern élelmiszeriparban betöltött fontos szerepéről és nagy lehetőségeiről adott részletes tájékoztatást. Lisztminőségi és sütőipari vizsgálataiknak egész sorával bizonyította a tritikále-készítmények létjogosultságát egészséges táplálkozásunkban. A Szögedi Rozsbuza fajták (GK Szemes, GK Rege) táplálkozásélettanilag fontos beltartalmi paraméterei (diétás rostok, ásványi anyagok, limitáló aminosavak, vitaminok, stb.) meghaladva a búza, néhol a rozs jellemző értékeit, adják élelmezési célú felhasználásuk jogosságát. Már 10-20 %-os jelenlétük a sütőipari termékekben öregedéskésleltető hatású. Alkalmazásukkal természetes enzimek juttathatók a lisztkeverékekbe. A napi rostbeviteli szükséglet akár 60 %-át is elfogyaszthatjuk rozsbuza kenyérrel, szemben a fehér kenyér elfogyasztásakor bevitt mintegy 30 %-nyi mennyiséggel.
Kruppa József, a Kruppa-Mag Kft. ügyvezetője részletesen bemutatta az első – kimondottan étkezési célra előállított – tritikálé fajtát, a Hungaro durumrozst. Ehhez kapcsolódóan Tóthné Sík Ilona, a Hungaro Durumrozs Kft. minőségügyi vezetője a Hungaro durumrozs élelmiszerek, pékáruk táplálkozásban betöltött szerepét emelte ki.
Pauk Jánosné, a Diabet Trade Kft. ügyvezetője a tritikálét, mint a diétikus rostok és ásványi elemek kitűnő forrását mutatta be.
Az előadásokat követően a tritikálét, mint újfajta alapanyagot felhasználó malmok, pékségek, állattenyésztők osztották meg tapasztalataikat e növényfajjal kapcsolatos eddigi eredményeikről. Egybehangzó volt a véleményük, hogy végtermékeik megismertetésére, a közétkeztetésbe történő bevezetésre és a piackutatásra sokkal nagyobb gondot kell fordítani.
Az első Tritikále Nap igen jó alkalom volt arra, hogy a lelkes hallgatóság behatóbban megismerkedhessen e fiatal növényfaj humán célú felhasználásával, az őrleményeiből, lisztjeiből készült ízletes pékipari termékekkel és a humán táplálkozásban betöltött fontos szerepével. A szervezők szeretnék évente vagy kétévente megismételni, hogy egy napot szenteljünk országosan ennek a növénynek.
(Bóna Lajos)
Teltházas rendezvény Szegeden
Június 2., verőfényes napsütés, 31,5 oC. Létszám: több mint háromszáz fő, úgy is mondhatjuk a törzsközönség, akik minden évben ellátogatnak a GK fajtabemutatóira.
Az igazgató köszöntője
– Mi az üzenete idén Szegednek a gazdatársadalom felé? – kérdezem Szilágyi László ügyvezető igazgatót.
– Többféle üzenetet is megfogalmaztunk, ahogy ezt a bevezető előadásomban el is mondtam.
• Minőségi búzát kell termelni, mert a jövőben csak ennek lesz piaca.
• Egységes, néhány azonos minőséget képviselő fajtából álló nagymennyiségű árualapra van szükség.
• Növelni szükséges a fémzárolt vetőmag használatot, mert a búza esetében ez kritikusan alacsony szinten van; nem éri el a 20%-ot sem.
Megtelt magtár
– Ez utóbbi kijelentésével nem mindenki ért egyet. Drágálják a vetőmagot.
– Mert nem számolnak. Az utánvetett magvakból soha nem várhatunk olyan termést, mint a minősített fémzárolt vetőmag használata esetén. /A beszélgetés további részét az Agrofórum júliusi számában olvashatják./
Potori Norbert, az AKI igazgatója a várható felvásárlási árakra vonatkozóan ugyancsak lehangoló képet vázolt fel. Egyedül a napraforgó iránt van kereslet, és az ár is termelőbarát.
A parcellák előtt
Beke Béla a szegedi fajtákról beszélt, kiemelve néhány minőségi fajtát, mint a GK Csillag és a GK Békés, továbbá GK Szemes tritikálét, és a reménykeltő GK Marost.
Petróczi István a technológiai kérdéseket boncolgatta. Érdemes megjegyezni az axiómának is tekinthető mondatát: a növényt, a tápanyagokkal építjük fel, amit a növényvédelemmel tartunk meg.
Pintér Gabriella a két új hibridrepce a GK Csenge és a GK Réka kedvező eredményeit ismertette, megemlítve, hogy a GK Gabriella fajta még ma is népszerű a termelők körében.
Terménymustra
A szántóföldi bemutatót Cseuz László vezette. Végig jártuk a búza, tritikálé és az őszi árpa parcellákat.
Tordason a nemesítőházak is ott voltak
A nemesítőházak munkatársai árgus szemmel figyelik az általuk képviselt cég fajtáinak szereplését az állami fajtakísérletekben. És azok is eljöttek, akiket nem elégítenek ki a fajtatulajdonosok által közölt információk. Mindez június 3-án volt, szintén 30 oC melegben.
A hallgatóság egy része
Kérdezem Lukács József elnökhelyettestől, a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának vezetőjétől.
– Az állami fajtakísérletekben valamennyi fajtajelölt mellett, amelyeket a különböző cégek, intézmények állami elismerésre bejelentettek a már államilag elismert fajták is szerepelnek
– Akkor most több száz fajtát fognak végignézni a résztvevők? Ez képtelenség!
– Említettem, hogy az államilag elismert fajták is szerepelnek az un. posztregisztrációs kísérletekben. Csak ezeket fogjuk most bemutatni, hiszen a termelőket valójában az érdekli, hogy a már regisztrált fajták – amelyekből vetőmag is van – az ország egy-egy tájegységében miként szerepelnek.
Az elnökhelyettes bevezetője
– Ezek a bemutatók vagy húsz évig tetszhalott állapotban voltak. Hogy sikerült újraéleszteni?
– Kellett egy kis külső segítség is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával összefogva már az elmúlt évben is sikerült egy-két bemutatót megszerveznünk, és a növekvő érdeklődés arra késztet bennünket, hogy eleget tegyünk a gazdák igényeinek.
A NAK képviseletében a Fejér megyei elnök Kis Norbert üdvözölte a résztvevőket, hozzászólásában szerencsésnek tartotta a két intézmény közötti együttműködést.
Poós Bernát a búza parcellák előtt
A NÉBIH tordasi fajtakísérleti állomása – amely a háború előtt a Hangya Szövetkezet gazdaképző központja volt – Fejér megyében Martonvásár szomszédságában helyezkedik el.
De ki ne ismerné, hiszen ez a hivatal központi Fajtakísérleti Állomása, amely több mint 60 éve látja el a feladatát, az egykoron nemzetközi hírű Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet /OMFI/ bázisaként.
Az állomás vezetője Szokó Attila ismertette az itt folyó tevékenységet, majd Szekrényes Gábor témavezető „Őszi káposztarepce fajtahasználat és fajtakísérletek” címmel tartott előadást. Az EU-ban 21 millió tonna repcét állítanak elő. Ebből hazánk 400-500 ezer tonnával részesül 2,2-2,5 tonna körüli termésátlaggal. Németország – csak példaként – 5 millió tonna repcemagot termel 3,8 t/ha termésátlaggal.
A hazai állapotbecslés szerint a repcevetések 52%-a jó, 32%-a közepes és 16%-a gyenge minősítést kaptak. A márciusi, áprilisi csapadékhiány május végéig kitartott, ami a repce állapotát tovább rontotta, így az idén a terméseket illetően vérmes reményeink nem lehetnek.
Szekrényes Gábor a repce fajtákat ismerteti
Itt Tordason harminc repce fajtát mutattak be. Ezek a már állami elismerésben részesített és EU listás fajták. Közülük hazai nemesítésű mindössze 5 db, amelyek a GK termékei. A repcék után Poós Bernát témavezető az államilag elismert búzafajtákat mutatta be.
Tűzött a nap, mint a veszedelem, de a múlt heti esőzéseknek köszönhetően a növények állják a „sarat”.
(Bódis László)
Őszi búza és repce fajta- és technológiai bemutató Nádudvaron
Őszi vetésű kultúrák nagy termést garantáló korszerű termesztés-technológiájának kidolgozása terén elért eredményeit mutatta be a KITE Zrt. a Nádudvar környéki földeken 2015. június 9-én megrendezett szántóföldi bemutatóján. Az áttelelő növénykultúrák termésképződésének kulcsfontosságú eleme a tenyészidőszak őszi szakasza. Az őszi kalászosok és az őszi káposztarepce őszi fejlődésének az aktív szabályozását jelenti ez az új szemléletű termesztési gyakorlat, amelynek kiemelkedően fontos tényezői a víztakarékos talajművelési és a biztonságos kelést megteremtő vetési technológiák.
A repcét már augusztus végén el kell vetni
Az őszi káposztarepce sikeres termesztésének kulcsa a jó talaj-előkészítés, vetés és kelesztés. Nem elegendő az időben elvégzett vetés, hanem a növényeknek minél előbb ki is kell kelniük, mivel a repcének még a tél beállta előtt (!) el kell érnie a 8-10 leveles tőlevélrózsás állapotot, az 5 mm-t meghaladó gyökérnyak átmérőt, továbbá a gyökérzetnek 30 cm-nél mélyebbre kell hatolnia. Mindez tavasszal előfeltétele a megfelelő víz és tápanyagfelvételnek, ami a mi körülményeink között „létkérdése” a repcének. Ennek érdekében a repcét már augusztus végén el kell vetni, mégpedig nyirkos magágyba. A tarlóhántást sekélyen, csupán 5 cm mélységben szabad elvégezni. Ehhez a művelethez a rövid tárcsa a megfelelő eszköz. A tarlóhántást követően az alapművelésig a tarlót nem szabad művelni, ha szükséges, akkor a területet kémiai védekezéssel kell gyommentesen tartani. Az alapműveléshez a KITE Zrt. a Rabe Carry Bret szántóföldi nehéz kultivátort és a Gaspardo közpémély lazítót ajánlja, amelyek forgatás nélkül lazításos elven működő, korszerű talajművelő eszközök. Magágy készítésre pedig a Köckerling Allrounder szántóföldi kultivátort javasolják a szakemberek. A vetésre több lehetőség is rendelkezésre áll. A hagyományos gabona, vagy dupla gabona sortávra történő vetés esetén a John Deere 740A sűrűsoros vetőgép biztonságos maglehelyezést és kelést garantál. Kifejezetten száraz körülmények között azonban a talaj előkészítésére az Orthman sávos alapművelő gépet célszerű alkalmazni. A sávos alapművelő eszközzel lazított és elmunkált sávba a vetést a John Deere 1750 szemenkénti vetőgépekkel 76 cm-es sortávolságra célszerű elvégezni. Fontos, hogy a talajművelés és a vetés között eltelt idő rövid legyen, hogy a magágy ne száradjon ki. A John Deere vetőgépek robosztus kialakítása lehetővé teszi, hogy a csoroszlyák elé felszerelhető a magágykészítő egység. Ennek sávtisztító része eltávolítja a száraz talajszemcséket, szártörmelékeket a felszínről, a hullámos csoroszlya pedig kialakítja a finom magágy szerkezetű talajt, így megvalósítható a nyirkos magárokba történő maglehelyezés egyenletes mélységben. A robbanásszerű egyöntetű kelés így válik biztosítottá. A KITE Zrt. a magas repcehozam elérése érdekében nagy termőképességű és termésstabilitású Dribbler, Arkaso, ES Mercure, Arazzo, Diffusion, SY Saveo hibridek használatát javasolja. Hagyományos vetéshez 35-45 csiraképes mag/m2, szemenkénti vetéshez 76 cm-es sortávolság esetén négyzetméterenként 23-25 csíraképes vetőmag elvetése a megfelelő.
Őszi búzából a 8-10 t/ha termés ma már valóság
Őszi búzában a nagy termőképességű fajták és hibridek termesztéstechnológiája számos ponton eltér a hazai, konvencionális búzatermesztési gyakorlattól, ezért nem elegendő az eddig alkalmazott technológia egy-egy elemét megváltoztatni, hanem egy teljesen új, más szemléletű technológiát igényel az, ha valóban el akarunk mozdulni az eddigi termésszintekről. Az őszi kalászosok esetében a tenyészidőszak őszi szakasza éppen olyan kritikus a termésképződés szempontjából, mint az őszi káposztarepcénél. Már a területválasztás is fontos: belvizekre hajlamos, vagy korán felszáradó területek nem alkalmasak. Az elővetemények közül –az önmaga utáni vetésen kívül kerülni kell az őszi betakarítású növényeket azon táblák esetében, ahol kifejezetten nagy hozamok elérésére törekszünk. A nagy termőképességű őszi búza talajművelésének és vetésének biztosítani kell, hogy az elvetett mag gyorsan és egyöntetűen keljen, valamint egyöntetű, homogén és jól bokrosodott növényállomány menjen a télbe. Ehhez olyan talajművelő eszközöket szükséges választani, amelyek igazodnak az elővetemény tarlómaradványának mennyiségéhez és a talaj nedvességkészletéhez. A vetés előkészítéséhez az alapművelésnek minimum 20 centiméter mélyen kell megtörténnie.
Ehhez a művelethez a KITE Zrt. kínálatából a Rabe Carry Bret és a Köckerling Vector lazító ajánlott. A Köckerling Allrounder szántóföldi kutivátorral végezhető magágykészítés révén pedig biztosítható a szeptember végi, október eleji vetés még nyirkos magágyban is. Fontos a vetésidő is: a hibrid búzákat szept. 15-20 között, a fajtákat szept. 20 és okt. 6-a között kell elvetni. Alaptrágyaként 30-50 kg/ha N-t, 80-100 kg/ha P2O5-öt, 70-100 kg/ha K-t ki kell kijuttatni, starterként pedig még foszfort. Tavasszal a nitrogén fejtrágyázást olyan időpontokban kell elvégezni, hogy a növények fejlődése nem torpanjon meg. Új elem az őszi növényvédelem, különös tekintettel a mezei pocok, a vírus vektorok (levéltetvek, kabócák) elleni védelemre, az őszi gyomirtásra és a regulátor használatra. A KITE Zrt. kínálatában található nagy termőképességű malmi takarmány minőséget adó fajták (Amerigo, Mv Lucilla, Lennox, Cellule) és hibridek, valamint a prémium minőséget biztosító fajták (Lukullus, Lupus) genetikailag rendelkeznek azon tulajdonságokkal, melyek szükségesek a kívánt termés eléréséhez. A csökkentett vetőmag norma (hibridek 80-100 kg/ha, fajták 180-200 kg/ha) különösen indokolttá teszi az említett őszi gyomirtást. A KITE Zrt. ajánlatában szereplő egyéb kalászosok fajták, triticale esetén a Tulus, őszi árpa esetén pedig az Antonella és a Scarpia kiemelkedő termesztési tulajdonságai lehetővé teszik az intenzív technológiába illesztésüket.
(Demes György)
Medárd után két nappal Martonvásáron
Medárd napján ugyan nem esett az eső, de annak másnapján viszont igen. Itt Martonvásáron 17 mm. A bemutató napján május 10-dikén szerencsére kisütött a nap, és a teremben tartott tájékoztatók után kicsit sárosan ugyan, de meg tudtuk nézni a fajtabemutatót.
Bedő Zoltánnak – aki megnyitotta a rendezvényt – ugyanazt a kérdést tettem fel, mint Szegeden.
Akadémikus úr! Mi a mostani rendezvény és bemutató üzenete a gazdák számára?
A bemutatónak és a hozzákapcsolódó rendezvénynek az az üzenete, hogy a martonvásári növénynemesítők mindent megtesznek azért, hogy a termékeikkel olyan választékot biztosítsanak a termelők számára – amelyekkel a különböző termesztési körülmények között – a felhasználási célnak megfelelő kalászosok álljanak rendelkezésre.Az elmúlt évi kedvező terméseredmények együtt jártak a kórtani problémákkal is.
Ez így van és erre bármikor számítani lehet, ezért a martonvásári nemesítési programokban meghatározó a minőség mellett a kórtani állapot javítása.Mondana erre néhány példát?
Kilenc új búzafajtánkat minősítették az elmúlt három évben, és ezek nagyon jól szerepeltek a minőség mellett a kórtani rezisztenciát tekintve is. Némelyikük az elmúlt évi sárgarozsda járványban is megfelelő ellenálló képességet mutatott. Ezek mindegyike kiváló termőképességű és A vagy A2, esetleg B1 minőséget képvisel.
Semmiképpen nem kívánunk a takarmánybúza irányába nemesítési munkát folytatni, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a nemzetközi piacokon is csak úgy tudunk talpon maradni, ha minőségi búzát produkálunk.Ez egybecseng a szegediek álláspontjával.
Azt hiszem ez természetes, hiszen mindkét intézmény akkor tud versenyképesen a piacon maradni, ha minőségi búzát állít elő.Azért a mennyiség és minőség közötti negatív korrelációról Ön is többször, több helyen is említést tett. Miként lehet az arany középutat megtalálni?
A nemesítő feladata, hogy megtalálja az említett arany középutat, ami azt jelenti, hogy addig kell (lehet) a termőképességet növelni, amíg az nem megy a minőség rovására.Akadémikus úr! Van itt a búza piacon egy nagy ellentmondás: A nemesítők sorra produkálják az új fajtákat, a kereskedő pedig azt mondja: nekem csak néhány jó fajta kell – a kanadai búzatermesztést szokták példaként említeni –, de abból egyöntetű, nagy mennyiségű árualap.
Ezt az ellentmondást nem a nemesítők tudják feloldani. Abban egyezik a véleményünk, hogy nem kell ennyi búzafajta.Akkor Önök miért állítanak elő újabb fajtákat?
Idáig arról beszéltünk, hogy milyen kritériumoknak kell, hogy a fajtáink megfeleljenek. Mi választékot kínálunk, mint ahogy a világon mindenütt a növénynemesítők. Az már nem a mi dolgunk, hogy ebből a piac mit választ.Burkoltan az ajánlati fajtalistára céloz?
Pontosan.Azért ezt valamilyen szinten a GOSZ-VSzT posztregisztrációs kísérletek megoldják.
Ez elismerésre méltó, de én arra céloztam, hogy Nyugat-Európában az Agrárkamarák vállalják fel ebben a koordinációs szerepet és adják ki az ajánlati fajtalistát. A termelőknek eszébe se jut, hogy ne onnan válasszanak fajtát, és ezt a kereskedők is meghatározó információnak tartják.Ha jól értem kibővítené a kísérletek körét és feladatot adna az Agrárkamarának.
Eszembe sem jut, de jó lenne felismerni ezt a jelenleg még nem kellően koordinált helyzetet.A termesztés egyik alapvető problémája, hogy kritikán aluli a fémzárolt vetőmag használata. Miként lehetne ezen javítani?
Sajnos ez a hajó elment…Ezt hogy érti?
Amikor a területalapú támogatások kapcsán megszületett az EU szabályozás, a fémzárolt vetőmag használata nem került be a támogatás igénybevételének kritériumai közé.Bízzunk benne, hogy előbb-utóbb a szakmai igényesség beláttatja a gazdákkal, és a termék nyomon követhetősége is kikényszerítheti, hogy a szemlélet a minőségi termesztés irányába fordul, amelynek alapja a vetőmag, vagyis az állam által ellenőrzött, és minősített fémzárolt vetőmag.
A bevezetőt követően Pótsa Zsófia a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára a búzapiac helyzetéről beszélt. (A világ átmenő búza készleteiről már Szegeden is hallottunk Potori Norbert előadásában, ezért azt nem ismételjük). A várható termésátlag valamennyi becslés szerint sem éri el a 4 t/ha-os szintet (vagy éppen ott állapodik meg). Az összes termés 4,3-4,5 millió tonna lehet. Nálunk is nagy az átmenő készlet; 80 ezer tonna, amelynek árcsökkentő hatása lehet. Az árak tekintetében itt sem hallottunk pozitív elmozdulásról. Várhatóan 50 ezer Ft/tonna alatt maradnak a felvásárlási árak.
Vancsura József a GOSZ elnöke a versenyről beszélt és ennek kapcsán az integrációról, amely a jövőben a talpon maradás feltétele lesz. Ehhez összefogás kell, együttgondolkodás és szakmai felkészültség. Ennek része az újabb fajtákkal, technológiákkal való megismerkedés is.
Láng László osztályvezető a világ búzatermesztését elemezte. Kitért arra a nemzetközi búzakutatási programra is, amiben Magyarország is részt kíván majd venni.
A martonvásári fajtaajánlatot ismertetve, négy csoportba sorolta a búzafajtákat.
Prémium minőségűek. Ezen belül (és a további három csoport esetén is) négy kategóriát különböztetett meg: újak: mint az Mv Pántlika; a felfutók: Mv Karizma és Mv Menüett; kifutók: Mv Ködmön, Mv Mazurka.
A jó malmi minőségűek képezik a derékhadat. Négy új fajta mellett megemlítette a felfutókat, majd az elterjedteket: Mv. Toborzó, Mv Tallér, Mv Marsall és az Mv Lucilla. A harmadik csoport a nagy sikértartalmú fajták: felfutó az Mv Apród; és az elterjedtek szinte országszerte ismertek: Mv Békes, Mv Csárdás, Mv Magdaléna, Mv Kolompos.
A speciális minőségűeket két fajta reprezentálja: az Mv Kokárda és az Mv Lepény, amelyek lisztjét édesipari célra, vagyis elsősorban kekszgyártásra használják.
A búzafajták ismertetésén túl kitért a többi kalászos gabonával végzett nemesítői munkára is.
Árendás Tamás a múltba is tekintett és előre is szaladt az időben, amikor a martonvásári kukorica nemesítés eredményeiről beszélt.
A szántóföldi bemutatót az előző este és éjszaka hullott csapadék ellenére meg lehetett tartani, bár a talaj azért eléggé vendégmarasztaló volt.
A búzafajtákat Bedő Zoltán akadémikus mutatta be. A búzaparcellák után nem maradtak ki a sorból az őszi árpa, a tritikalé, a rozs, durumbúza, az őszi zab, a tönkölybúza az alakor búza és a tönkebúza fajták sem.
(Bódis László)
