A Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ (ATK), a Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete, a DAB Mezőgazdasági Bizottsága és a Hajdúsági Gabona Zrt. kalászos gabona- és repcetermesztés témakörben 2015. május 26-án szakmai tanácskozást és gyakorlati bemutatót tartott.

A fenti címmel rendezett tanácskozáson bevezető előadást Dr. Gyuricza Csaba, az MTA doktora, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást az agrártámogatások új rendszeréről. Az egységes kérelem keretében igényelhető támogatások sorában részletesen bemutatta az alaptámogatások rendszerét, benne az egységes területalapú támogatás (SAPS), a zöldítés, a fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás, és a termeléshez kötött támogatás (állatalapú és növénytermesztéshez kötött) rendszerét, valamint az új, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerét.

Dr. Lakatos Zoltán a Hajdú Gabona Zrt. Országos Gabonaszövetség elnök-vezérigazgatója a gabonavertikum helyzete és jövője címmel megtartott előadásában a világ és az EU 28 búzamérlegének bemutatása után a hazai búza vetésterület és termelés alakulását elemezte 2003 és 2014 között. Az adatok szerint a búza vetésterülete ezen idő alatt közel 1,0 millió ha körül alakult, a termés mennyisége között azonban mégis nagyok a különbségek (min. 2.941 ezer tonna/2003, max. 5.631 ezer tonna/2008). Az utóbbi két évben az évenként megtermelt búza mennyisége mintegy 5,0 millió tonna körül stabilizálódni látszik, amelyből a hazai felhasználás mintegy 2,5 millió tonnát tesz ki, a megmaradó 2,5 millió tonna pedig exportra fordítható. Búzatermesztésünk színvonalának emelését segítő tényezők közül az előadó többek között a gazdaságos üzem- és táblaméretet, a megfelelő fajtaválasztékot és a fémzárolt vetőmag használatát, a szakemberképzés erősítését, az együttműködő gazdasági és társadalmi környezet fontosságát, a komparatív előnyök kihasználást emelte ki azzal a fontos kiegészítéssel, hogy – kiváló adottságaink jobb kihasználásával – a hazai búzatermesztés akár a világ élvonalába is kerülhetne.

Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, intézetigazgató az „Agrotechnikai fejlesztések búza és repce termesztésében az agrártámogatások tükrében” című előadásában többek között szólt a vetésszerkezetet befolyásoló fontosabb tényezőkről (ökológiai, piaci feltételek, termesztési hagyományok, műszaki, ökonómiai és agrotechnikai szempontok), valamit a Magyarországon sajnálatosan leszűkült vetésszerkezet által okozott problémákról. Sajnálatosnak Kedvezőtlennek tartotta, hogy míg 60-as években Magyarországon elért búza, repce termésátlagok más európai országokhoz képest (Lengyelország, Franciaország, Németország) csak kevésbé különböztek egymástól, addig a 2010-es évekre lemaradásunk – különösen a fejlett nyugati agrár-országokhoz viszonyítva – nőtt. (pl. búza esetén Mo 4656 kg/ha/2013, addig Fro 7254 kg/ha/2013, illetve No 7998 kg/ha/2013).

Az új agrártámogatások növénytermesztésre gyakorolt hatását – az árutermelő gazdaságok hátrányosabb helyzetbe kerülése mellett – többek között a környezetvédelemben való fenntarthatóság elősegítésében, a klímaváltozáshoz és a termőhelyhez való jobb alkalmazkodásban, a változatosabb vetésszerkezetben, a hüvelyes növények területi növekedésében és az ipari zöldségnövények kedvezőbb feltételek közötti termeszthetőségében jelölte meg. (Az előadások teljes terjedelemben az Agrofórum júliusi számában olvashatók.)

A tanácskozás a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ (ATK) látóképi kísérleti telepén sorra kerülő gyakorlati bemutatóval folytatódott, ahol kísérleti parcellák mellett a növényvédő cégek képviselői mutatták be növényvédelmi technológiai vizsgálati eredményeiket.

(Demes Gabriella – Dr. Demes György – Agrofórum Online)