Bár a talajegészség sokféleképpen meghatározható, az egyik legfontosabb meghatározó tulajdonság a talaj folyamatos működőképessége. A cél az, hogy a következő generáció jobb termőföldön, magasabb hozamokkal, kevesebb ráfordítással gazdálkodjon, mint elődei.
A talajban lévő szerves anyag mennyiségét számos tényező befolyásolhatja. Ezek közé tartozik az éghajlat, a talajtípus vagy a talajképző tényezők, a termesztési előzmények, sőt, regionálisan vagy szántóföldek között még az egyes mérési gyakorlatok is. Hogyan lehet a talaj szervesanyag-tartalmát növelni és fenntartani, hogy hozzájáruljon egy fenntartható, termelékeny rendszerhez?
Egy szakértő három, a gyakorlatban működő stratégiát javasol.
1. Csökkentett talajművelés
A talajművelés oxidáció révén elpusztíthatja a talajban található szerves anyagot, mert lehetővé teszi a baktériumok és más mikrobák számára, hogy a szenet felhasználva gyorsan lebontsák a szerves maradványokat. Ez idővel szervesanyag-veszteséget eredményez.
A csökkentett talajművelés lelassítja a szerves maradványok lebomlását, és segít fenntartani a szervesanyag-szintet. A csökkentett talajművelés vagy annak teljes elhagyása egyik további előnye, hogy csökkenti az eróziót. A talaj felső rétege ugyanis szerves anyagokban és tápanyagokban gazdag. Ha több növénymaradék van a felszínen, az védelmet nyújt az erodálódás ellen, és segít fenntartani a talaj szervesanyag-szintjét.
Aki még nem használja, annak érdemes próbát tenni akár egy kisebb területen, hogy lássa, a talajművelés (részleges) elhagyásának milyen hatásai vannak. Fontos, hogy a kísérlet mellé célt is tűzzünk ki, és mérjük az eredményeket.
Ha a szerves anyag mennyiségét kívánjuk növelni, néhány évente mintát kell venni azokról a földekről, amelyeken változtatásokat hajtottunk végre, és értékelni a változásokat.
2. Növénymaradványok és vetésforgó
Egy másik stratégia, amely hozzájárul a magasabb szervesanyag-tartalomhoz, ha a vetésforgóba takarónövényeket vagy nagy biomasszát termelő növényeket illesztünk.
A takarónövények alkalmazása hasonló eredményeket hoz, mint a talajművelés csökkentése, mivel csökken az erózió, és a tápanyagokban gazdag talaj, valamint a szerves anyag a helyén marad.
A takarónövények egyik előnye, hogy nagy biomasszát előállító növényeket is választhatunk. A növénymaradvány szenet tartalmaz, ami végigmegy a szénkörforgásban, és idővel segít fenntartani vagy növelni a szervesanyag-szintet.
A termelési szezonon kívüli időszakban termesztett takarónövények képesek felvenni a talajban a fő szántóföldi növényből esetleg megmaradt tápanyagokat. A takarónövények a talajban élő mikrobák számára is táplálékot biztosíthatnak, ahelyett, hogy a mikrobák a szervesanyag-tartalékokat használnák fel.
A takarónövények hatékonyabbá teszik a rendszert, különösen a mozgó tápanyagok esetében, amelyek a talajból kimosódhatnak, és a következő szezonra elveszhetnek. Ha a takarónövény felveszi a tápanyagokat, azok a mikrobák által aktívan használt zónában maradnak, és a következő növény felhasználhatja őket.
3. Tápanyagpótlás előre tervezve
A fejlett tápanyagpótlás a növények egészséges növekedéséhez és az egészséges talajhoz szükséges tápanyagok pontos ismeretének és a talajkezelésnek a kombinációja, hogy fenntartható termelési rendszert hozzunk létre a jövő generációi számára.
Ennek egyik első lépése a talajvizsgálat a terméshozamot korlátozó tényezők azonosítása és korrigálása érdekében. Ez elősegíti a nagy biomasszát termelő növények erőteljesebb növekedését, és a talajba visszajuttatható, amint ezeket a korlátozó tényezőket azonosítottuk és javítottuk.
Ebben a stratégiában az innovatív technológiák felhasználása az alapvető, terméskorlátozó tápanyagok kijuttatására segíthet a termelékenyebb, fenntarthatóbb termesztési rendszer létrehozásában.
A talaj egészsége folyamatosan javulhat, és az a fontos, hogy az idő múlásával nyomon kövessük a változásokat. Ne biztos, hogy egy év után a változás kimutatható mértékű. Ezért a változásokat több éven keresztül kell vizsgálni, hogy lássuk a talajegészségre gyakorolt hatást, mert minden a talaj hosszú távú működőképességére vezethető vissza.
Fotó: Pixabay
