Növénytermesztés

Három stratégia a talaj szervesanyag-tartalmának növeléséhez

Agrofórum Online

Bár a talajegészség sokféleképpen meghatározható, az egyik legfontosabb meghatározó tulajdonság a talaj folyamatos működőképessége. A cél az, hogy a következő generáció jobb termőföldön, magasabb hozamokkal, kevesebb ráfordítással gazdálkodjon, mint elődei.

A talajban lévő szerves anyag mennyiségét számos tényező befolyásolhatja. Ezek közé tartozik az éghajlat, a talajtípus vagy a talajképző tényezők, a termesztési előzmények, sőt, regionálisan vagy szántóföldek között még az egyes mérési gyakorlatok is. Hogyan lehet a talaj szervesanyag-tartalmát növelni és fenntartani, hogy hozzájáruljon egy fenntartható, termelékeny rendszerhez?

Egy szakértő három, a gyakorlatban működő stratégiát javasol.

1. Csökkentett talajművelés

A talajművelés oxidáció révén elpusztíthatja a talajban található szerves anyagot, mert lehetővé teszi a baktériumok és más mikrobák számára, hogy a szenet felhasználva gyorsan lebontsák a szerves maradványokat. Ez idővel szervesanyag-veszteséget eredményez.  

A csökkentett talajművelés lelassítja a szerves maradványok lebomlását, és segít fenntartani a szervesanyag-szintet. A csökkentett talajművelés vagy annak teljes elhagyása egyik további előnye, hogy csökkenti az eróziót. A talaj felső rétege ugyanis szerves anyagokban és tápanyagokban gazdag. Ha több növénymaradék van a felszínen, az védelmet nyújt az erodálódás ellen, és segít fenntartani a talaj szervesanyag-szintjét.  

Aki még nem használja, annak érdemes próbát tenni akár egy kisebb területen, hogy lássa, a talajművelés (részleges) elhagyásának milyen hatásai vannak. Fontos, hogy a kísérlet mellé célt is tűzzünk ki, és mérjük az eredményeket.  

Ha a szerves anyag mennyiségét kívánjuk növelni, néhány évente mintát kell venni azokról a földekről, amelyeken változtatásokat hajtottunk végre, és értékelni a változásokat.

2. Növénymaradványok és vetésforgó

Egy másik stratégia, amely hozzájárul a magasabb szervesanyag-tartalomhoz, ha a vetésforgóba takarónövényeket vagy nagy biomasszát termelő növényeket illesztünk.  

A takarónövények alkalmazása hasonló eredményeket hoz, mint a talajművelés csökkentése, mivel csökken az erózió, és a tápanyagokban gazdag talaj, valamint a szerves anyag a helyén marad.  

A takarónövények egyik előnye, hogy nagy biomasszát előállító növényeket is választhatunk. A növénymaradvány szenet tartalmaz, ami végigmegy a szénkörforgásban, és idővel segít fenntartani vagy növelni a szervesanyag-szintet.

A termelési szezonon kívüli időszakban termesztett takarónövények képesek felvenni a talajban a fő szántóföldi növényből esetleg megmaradt tápanyagokat. A takarónövények a talajban élő mikrobák számára is táplálékot biztosíthatnak, ahelyett, hogy a mikrobák a szervesanyag-tartalékokat használnák fel.

A takarónövények hatékonyabbá teszik a rendszert, különösen a mozgó tápanyagok esetében, amelyek a talajból kimosódhatnak, és a következő szezonra elveszhetnek. Ha a takarónövény felveszi a tápanyagokat, azok a mikrobák által aktívan használt zónában maradnak, és a következő növény felhasználhatja őket.  

3. Tápanyagpótlás előre tervezve

A fejlett tápanyagpótlás a növények egészséges növekedéséhez és az egészséges talajhoz szükséges tápanyagok pontos ismeretének és a talajkezelésnek a kombinációja, hogy fenntartható termelési rendszert hozzunk létre a jövő generációi számára.  

Ennek egyik első lépése a talajvizsgálat a terméshozamot korlátozó tényezők azonosítása és korrigálása érdekében. Ez elősegíti a nagy biomasszát termelő növények erőteljesebb növekedését, és a talajba visszajuttatható, amint ezeket a korlátozó tényezőket azonosítottuk és javítottuk.

Ebben a stratégiában az innovatív technológiák felhasználása az alapvető, terméskorlátozó tápanyagok kijuttatására segíthet a termelékenyebb, fenntarthatóbb termesztési rendszer létrehozásában.  

A talaj egészsége folyamatosan javulhat, és az a fontos, hogy az idő múlásával nyomon kövessük a változásokat. Ne biztos, hogy egy év után a változás kimutatható mértékű. Ezért a változásokat több éven keresztül kell vizsgálni, hogy lássuk a talajegészségre gyakorolt hatást, mert minden a talaj hosszú távú működőképességére vezethető vissza.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megvannak a legrosszabb magyar kukorica-termésátlagok, erre már nincsenek szavak

2025. október 24. 09:10

Már pár hete is rossz hírek érkeztek az idei békési kukoricatermésről, de a véglegesnek tekinthető eredmény még katasztrofálisabb lett.

Újabb csapás az aszály után, ez a kártevő már tényleg nem hiányzott a magyar földekről

2025. október 20. 09:10

Viszonylag ritkán mutat akkora aktivitást egy kártevő, mint amilyet most tapasztalnak tőle Magyarország délkeleti csücskében. A példátlan aszály után már csak ez hiányzott Békésben.

Mesteri tervet eszeltek ki a kínaiak, hét év után álltak bosszút

2025. október 19. 16:10

Elképesztő céltudatossággal érte el Kína, hogy sikerült függetlenítenie magát egy fontos mezőgazdasági területen az USA-tól. A játszma végjátéka éppen a szemünk előtt zajlik.

Ijesztő állatok pusztítanak a silókukoricában, a vadkárok háromnegyedét ezek okozzák

2025. október 18. 13:10

Veszélyes vadak tanyáznak ilyenkor a mezőgazdasági táblákon Erdélyben, ahol a kombájnok nem akármilyen ragadozókat ugratnak ki a növények közül.

Szármaradványokban rejlő értékek, a tarlóbontás jelentősége

2019. június 17. 06:19

A magyarországi mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma együttes éves mennyisége 1520 millió tonna, amelynek csak töredéke humifikálódik évente, sokszor az erőműi felhasználás, vagy a szántóföldről való lehordás miatt. Pedig e cellulóztartalamú biomassza feltáródása, humifikálódása a szántóföldi növények számára folyamatos, kiegyenlített tápelem- és tápanyag-ellátást biztosíthatna. Amennyiben ezek az anyagok a növény szármaradványaiból mobilizálódnak, a talaj ilyen jellegű anyagvesztesége csökken.

Ültetvények tápanyagellátásának gyakorlati szempontjai

2020. február 9. 04:37

Milyen fő szempontokat kell néznünk az ültetvények tápanyagellátásának tervezése során? Cikkünkben erre a kérdésre szeretnénk választ adni.

Kankalint vettem, de nem maradt meg. Mi lehet az oka?

2023. május 29. 13:36

Sokan nem tudják, de a kankalinok között rengeteg az egyéves faj, ami miatt a hazai teleket nem fogják bírni a kiültetés után.

Miért ritka a lombja a japánfűznek?

2023. május 15. 04:36

Van a kertemben két japánfűz, évente többször is visszametszem, de nem igazán tömörödnek, nem szépülnek. Mit kezdhetek velük, hogy olyanok legyenek, mint máshol?