A megfelelő kukorica- vagy szójavetőmag – vagy bármely más termény vetőmagjának – választása az adott területre kritikus jelentőségű a várható hozam szempontjából.
A döntést tovább nehezítik különféle állítások, amelyek lehetnek igazak és teljesen félrevezetőek is. Bölcsességek vagy csacskaságok? A szakértők elárulják.
Egyes hibridek genetikailag ellenállnak a rovaroknak.
Igaz. Egy amerikai kukoricabogárral kapcsolatos kísérletben 4506 kg/ha különbséget állapítottak meg egy kukoricabogár-ellenálló és/vagy talajba juttatott rovarölő szerrel védett hibrid esetében a nem védett hibridhez képest. Egy másik hibridnél azonban „csak” 1 tonna termésveszteséget mértek a kísérletben.
Egyes hibridek jobban tolerálják a kukoricabogár kártételét. Ezeknek a hibrideknek az azonosítása és a kukoricabogárral fertőzött földeken való alkalmazása természetes védelmet nyújthat.
A vetőmag mérete előre jelzi a várható terméshozamot.
Hamis. Egy kitelt, egészségesnek tűnő szójababvetőmag, amely készen áll arra, hogy kicsírázzon és bőséges termést hozzon, gyönyörű. Ám a méret alapján beleszeretni a vetőmagtételbe felesleges, inkább a fontosabb tulajdonságokkal érdemes foglalkozni. Kis- és nagyméretű szójavetőmaggal is lehet kiváló terméshozamot elérni. A mai vetőgépek is képesek kis és nagy vetőmagot is elvetni. A természetes ellenálló képességtől függhet leginkább a szójafajta terméspotenciálja.
Ha túl sokféle védelem jellemez egy hibridet, az csökkentheti a szója terméspotenciálját.
Igaz, de vegye figyelembe az összefüggéseket. A sokféle károsítás elleni védekezőképesség hajlamos korlátozni a várható termésmennyiséget. De ha a talaj/környezet erősen fertőzött, mégis érdemes ezeket a fajtákat vetni. Míg ahol nincsenek vagy csak részben vannak jelen a veszélyes betegségek, ott érdemes a genetikailag kevésbé védett, de csúcstermő fajtákat használni.
A precíziós vetés előnyt jelent a szója számára.
Hamis (legtöbbször). A kukoricánál valóban van jelentősége a precíziós vetésnek a későbbi állományfejlődés szempontjából. A szójánál viszont kevésbé, ha az ajánlott mennyiségű vetőmag kerül elvetésre hektáronként.
A gyomirtószer-toleráns tulajdonságok növelik a szója hozamát.
Teljesen hamis! A gyomirtó szerek permetezése soha nem növeli a terméshozamot. A gyomirtó szerek csak lehetővé teszik, hogy a növény a genetikai terméspotenciálját elérje.
Amelyik hibrid egyszer nem vált be, azt ne is használjuk többet.
Részben hamis. Igaz, egy rosszul teljesítő hibrid mindig gyanús kell hogy legyen. Mégis, a gyenge teljesítményt okozhatja egy adott hibrid és az időjárás közötti kölcsönhatás, például hirtelen lehűlés virágzás idején, ami miatt a terméskötődés csak részleges lesz. Azzal, hogy soha többé nem termesztjük ezt a hibridet, rosszat teszünk magunknak, mert vannak jó hibridek, amelyek csak rosszkor voltak rossz helyen. Mielőtt lemondanánk egy hibridről, nézzük meg a teljesítményét olyan területeken, ahol nem fordult elő ugyanaz a kedvezőtlen időjárás.
Az azonos érési csoportba tartozó hibridek egy időben érnek.
Hamis. Nincs rá szabályozás, hogy egy-egy hibrid érésideje hogyan határozható meg objektíven. A vetőmagos cégek saját belátásuk szerint határozzák meg az érettséget, például egy 100 vagy 110 napos érésidőt. Ez azonban félrevezető lehet, és előfordulhat, hogy egyforma érésidejű hibridek nem takaríthatók be egy időben. Amit viszont figyelembe lehet venni, mert egységes, az a beéréshez szükséges hőösszeg.
Előre jelezhető, hogyan reagálnak a hibridek az inputokra.
Igaz, de ellenőrzésre szorul. A vetőmagválasztás sokan arra kíváncsiak és az alapján döntenek , hogy vállalat leírása szerint a hibridek mennyire reagálnak a tápanyagokra vagy például a gombaölő szerekre. Azonban csak akkor szabad megbízni ezekben az információkban, ha az eredmények mögött széles körű és többéves vizsgálatok állnak.
