Növénytermesztés

Szántás után tényleg mindig esik az eső?

Agrofórum Online

Egy amerikai mondás szerint az „eke”, tehát a szántás meghozza az esőt. Kutatók annak jártak utána, van-e ennek igazságtartalma – az eredmény a magyar gazdáknak is érdekes lehet.

Mi okozza az esőt? Sokszor viccelődünk azon, hogy elég lemosni az autót vagy megpucolni az ablakot, és rögtön a nyakunkba szakad az áldás, de valójában mindannyian tudjuk, hogy nincs más kapcsolat közöttük, csak a véletlen.

Azt az állítást, hogy a szántást követően eső várható, a 19. században Amerikában találták ki annak érdekében, hogy az Óz a csodák csodájából is ismert Nagy Síkságra (Great Plains) csábítsák a betelepülőket. Egészen konkrétan azt állították, hogy a száraz-félszáraz éghajlatú vidék megművelésével növekszik a csapadék előfordulásának gyakorisága, és párásabbá válik a levegő. Azóta több kutatás is megcáfolta ezt az állítást, bár nagyon eltértek egymástól az időjárási modellekből számított eredmények és a gyakorlati megfigyelések.

Az arizonai egyetem PhD-hallgatója és konzulense is foglalkozott a témával, mivel feltűnt nekik, hogy még a szaklapokban is eltérő eredmények olvashatók. Bárki számára elérhető adatokkal dolgoztak, amelyeket atmoszférakutató obszervatóriumok gyűjtöttek össze Oklahoma és Kansas államokban 2002 és 2011 júniusa és szeptembere között. Azokat az adatokat vizsgálták, amelyek a reggel mért talajnedvesség és a délutáni csapadék közötti összefüggéseket mutatták.

Három összetevőre van szükség az esőhöz: a talajból, növényekből és atmoszférából származó nedvességre; a levegő feláramlására a talajszintről a hűvösebb légkörbe, amire száraz talaj esetén nagyobb az esély; továbbá magas páratartalmú levegő érkezésére.

A kutatók azt találták, hogy a vizsgált időszakban a reggeli talajnedvesség valóban hatással volt a délutáni esőre a Nagy Síkságon, azonban a hatás függött az atmoszférától.

Ha a széllel mérsékelt mennyiségű nedvesség érkezik a térségbe, akkor szárazabb talaj esetén nagyobb az esély az esőre. Ha viszont nagyobb mennyiségű vízgőz érkezik légmozgással, akkor a nedvesebb talaj segíti inkább elő a délutáni esőt.

Ennek oka, hogy szárazabb talaj esetén erősebb a feláramlás, ha ehhez rendelkezésre áll némi nedvesség, annak az eredménye eső lesz. Ha pedig sok a nedvesség az érkező levegőben, az nedvesebb talaj, tehát a gyengébb feláramlás is esőt okoz.

Végeredményben tehát az éghajlati tényezők, de az emberi tevékenység is szignifikáns hatással van arra, hogy mennyi csapadék hullik. A tudósok szerint eredményeik jó alapot adhatnak akár az egész bolygóra kiterjedő hasonló kutatásra. Részben az érkező csapadék mennyisége is szabályozhatóvá válhat, ami az egyre szárazabbá váló hazai klímán különösen fontos lenne. 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Furcsa anyag került a vetőgépbe Veszprém vármegyében, ezt juttatták a talajba

2025. október 5. 13:10

Ritka látványt örökített meg egy magyarországi gépforgalmazó, a direktvetőgépét a búzavetőmag mellett igen hasznos szervestrágya-pellettel töltötte fel. De mire jó ez?

35 ezer forintos kukoricaárakkal riogatják egymást a magyar gazdák, de az alacsony hozam inkább a baj

2025. október 4. 09:10

Az Alföld lassan alkalmatlanná válik kukoricatermesztésre, amit az egymás után sorjázó aszályos évek hatására egyre több magyar gazda lát be.

Csak a fele repce érkezik – mi történik az EU-ban?

2025. szeptember 15. 13:10

Az EU repceimportja 2025/26 első két hónapjában csaknem megfeleződött. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a folytatásban?

Melyik őszi búza fajtát érdemes választani? Itt a friss eredmény

2025. szeptember 9. 10:10

A GOSZ–VSZT–NAK 18. alkalommal megszervezett őszi búza fajtakísérletei objektív adatokkal támogatják a gazdálkodókat a fajtaválasztásban

A szántás mellett igen kevés érvet sorakoztathatunk fel – interjú Dr. Gyuricza Csabával

2023. október 13. 14:10

Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora lapunk számára adott interjújában feltárta meglátásait, többek között a jelenleg uralkodó talajművelési gyakorlat kapcsán.

Repcevetést megelőző talajmunkák – Forgatás nélküli talajművelés, magágykészítés

2019. július 26. 04:36

A korábbi évtizedek tévhitei szerint elegendő 5-7 évente lazítani a talajt. Napjainkban már tudjuk, akár évente is szükséges lehet a lazító használata – észszerűen alkalmazva. A lazítókat korábban elmunkáló elem nélkül üzemeltették, így a nyitva hagyott, rögös felszínen keresztül elpárolgott a talajnedvesség.

Területi Szántóverseny és Veterán Gép- és Gépésztalálkozó - Jászkisér 2019.08.17.

2019. augusztus 25. 04:36

Az idei verseny a szokásos ünnepélyes felvonulással, majd üdvözlő beszédekkel és ekeáldással kezdődött. A szántóverseny kiegészítéseként a nagyszámú látogató közönség számára különböző programokat szerveztek.

Moro Aratri az ekespecialista - Olaszország eke szegmensének piacvezetője az Agroázis kínálatában

2019. október 21. 08:42

A Moro Aratri gyárat 1957 november 5-én a Moro család alapította, amelyből kifejlődött a jelenlegi Moro Aratri, ami mára egy modern vállalkozás, amely tudást, műszaki ismereteket és célirányos ipari technológiákat alkalmaz a mezőgazdaság érdekében.