Növényvédelem

A gyepi hangya meglepő, hangsúlyos kártétele őszi káposztarepcében

Agrofórum Online

A Somogy megyei Inke területének határában található, kelő, pár leveles repcetábla bejárása során meglepő, korábban nem tapasztalt kárképpel szembesültünk.

A Somogy megyei Inke területének határában található, kelő, pár leveles repcetábla bejárása során meglepő, korábban nem tapasztalt kárképpel szembesültünk. A 17 hektáros területen az állomány egészét érintő növény pusztulás nyomai voltak felfedezhetők. A fiatal, pár leveles repce növények kidőlve hevertek a talajon (1. kép). Felületesen megvizsgálva, a kárképek először a talajlakók jelenlétére utaltak, melyek a földalatti, vagy közvetlenül a gyökérnyaki részek meg- és átrágásával a fejlődő repce kidőlését okozzák. A főként gyökérnyakban sérült növények nagy száma kifejezetten drótféreg jelenlétét feltételezte (2. kép).

A károsított növényeket kihúzva, a növénnyel érintkező talajrészeket közelebbről átvizsgálva a talajlakók jelenlétére utaló konkrétabb nyomok viszont már nem voltak felfedezhetők. Rövid keresgélést követően egyértelműen fény derült tettesre. A növényeken táplálkozva a gyepi hangya (Tetramorium caespitum) több károsító példányát sikerült felfedezni (3., 4. kép).

A faj magyarországi kártétele Jablonowski (1906) és Kadocsa (1943) tollából már a XX. század első felében ismert volt. A kártevő legújabb, tudományos szemléletű vizsgálata Vörös (2002) munkásságához kötődik, aki részletesen feltárta a tényleges tápnövény kört, az azokon okozott kárképeket, s vázolta a lehetséges védekezési módszereket.


1. kép: A károsítás hatására kidőlt fiatal repcenövény

A gyepi hangya eurázsiai gyökerű, de Észak-Amerikába és a Távol-Keletre is behurcolták. Így napjainkra Amerikától, Észak-Afrikán keresztül egészen Japánig mindenhol megtalálható.

Államalkotó hártyásszárnyúként (Hymenoptera) szaporodása az ún. spanandria: a királynő által irányított ivaros, ivartalan utódnemzés. Kasztrendszer (királynő, hímek, dolgozók) jellemzi, mely során az egyed hovatartozása már a királynő petesejtjének megtermékenyítésénél eldől.  Ivaros úton, vagyis a megtermékenyített petesejtből jönnek létre a nőivarú dolgozók s katonák, míg a királynő és a hímek ivartalan, ún. parthenogenetikus úton keletkeznek.

A gyepi hangya színe változatos, a világosbarna és az egészen fekete egyedek is felfedezhetők, attól függően milyen környezetben él a populáció. A családonként egyetlen királynő mérete 6-8 mm, míg a sokkal nagyobb számban előforduló dolgozók mindössze 2-3 mm hosszúak. A gyepi hangya, sok más hangyafajhoz hasonlóan, többnyire a földben található fészkekben él. Családjai nagyon népesek, egy fészekben 10000 egyed is előfordulhat.


2. kép: Gyökérnyakában sérült repce

A kártevő ún. pantofág élőlény. Így egyaránt növényi és állati eredetű szerves anyaggal is képes táplálkozni. Ragadozó életmódot folytatva a legkülönbözőbb rovarok lárváit, bábjait és imágóit is prédának tekintheti. A legújabb eredmények szerint ökológiai nyomásra, azonban kialakulhatnak kizárólag herbivor (növényi táplálkozású) életmódú populációi. Ennek megfelelően több tanulmány született napraforgón, kukoricán, mustáron, repcén, fejes káposztán, szőlőn, dohányon, szamócán, sárgarépán, mákon, cukor- és takarmányrépán, illetve legkülönbözőbb lehullott gyümölcsökön okozott kártételével kapcsolatban.

Őszi káposztarepcében kártétele a pár leveles növények gyökérnyak elvékonyításában, átrágásában nyilvánul meg, melynek következtében a fiatal növény fonnyad, kidől, majd végül elszárad. Kártételük robbanásszerű. Gyorsan kialakuló. Fő károsítási időszakuk általában tavasz végére, nyár elejére esik. A 2016 nyár végi, az ősz elejére is áthúzódó meleg időjárás, azonban lehetőséget biztosított a kártevő elhúzódó megjelenésnek, repcén kialakított súlyos kártételének.


3. kép: A repce gyökérnyakát rágó gyepi hangyák

A védekezés lehetőségei sajnos korlátozottak. A neonikotinoidok – többek között repce esetében – talaj- és vetőmagkezelésre vonatkozó moratóriuma miatt tiltott a leghatékonyabb védekezési mód, a csávázás.
Így a rendelkezésre álló eszközök közül a megelőző agrotechnikai műveleteket kell említeni. A repce vetését megelőzően aktív hangya jelenlét esetén a gyakori talajmunkák, vagy akár a vetőszántás beiktatása szétrombolhatja a már meglévő fészkeket. Így a megsérült várakat, fiasítást a család a repce kelésének idejére nem tudja helyrehozni.

A fészek ellen irányuló kémiai beavatkozások nehézsége a királynő védett helyen történő tartózkodásával magyarázható. Abban az esetben viszont, ha a királynő nem pusztul el, a dolgozók gyérítése csak átmeneti eredményt adhat. Ezért a közvetlen állománypermetezés és a talajfertőtlenítés is többnyire hatástalan. Eredmény a várak áztatás szerű beöntözésétől, illetve a csalétkezéstől (szabadföldi használatra jelenleg nem áll rendelkezésre engedélyezett készítmény) várható. Ez utóbbi esetben a dolgozók a méreganyaggal átitatott csalétket eljuttatják a királynőhöz, s a fejlődő lárvákhoz. Így a család kipusztul.


4. kép: Gyepi hangyák kártétel közben

Összességében e meglepő kártétel egyik kiváltó tényezője a kései kártételnek teret biztosító, elhúzódó meleg klíma. Nem elhanyagolható tényező azonban, a repce megváltozott termesztéstechnológiája, melyben a csökkentett menetszámú talajművelés, a vetőmagnorma visszaesése és a kémiai növényvédelem lehetőségeinek szűkülése egyaránt szerepet játszik. Úgy véljük, hogy a rovarölő szeres csávázók hiányában a gyepi hangya mellett egyre több, korábban ritka kártéllel kell majd szembenézni a jövő repcetermesztőinek.

Dr. Keszthelyi Sándor
Kaposvári Egyetem, Növénytudományi Intézet
Vanyúr György
Adama Hungary Zrt.

Fotó: Vanyúr György

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Bővül a megfigyelő hálózat: pontosabb növényvédelmi előrejelzés

2025. április 3. 13:10

Tovább bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos megfigyelő hálózata, amely a kártevők elleni hatékony védekezést segíti.

Kérdőív a növényvédelemről - ossza meg tapasztalatait!

2025. március 30. 08:10

Egy most induló országos kérdőív a hazai kiskert-tulajdonosok és mezőgazdasági termelők növényvédelmi szokásait térképezi fel.

Bővül a drónnal kijuttatható növényvédő szerek köre

2025. március 27. 14:10

Már egy gombaölő szer is kijuttatható Magyarországon pilóta nélküli légi járművel. Engedélyt kapott az Amistar Sun 325 SC.

Növényvédelmi drónpilótaképzés: egyre nagyobb az érdeklődés

2025. március 23. 08:10

Egyre népszerűbb a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az ABZ Drone Kft. közös növényvédelmi drónpilótaképzése.

Legyen képben, olvassa el a Nufarmer Magazin 29. számát!

2020. augusztus 10. 12:44

Őszi növényvédelem a szántóföldön, a gyümölcsösökben és a szőlőben.

A gyümölcskártevők országos csapdahálózatának fogási adatai

2023. szeptember 26. 09:10

Az alábbi táblázatokban, valamint grafikonokon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai irányításával működő országos előrejelző csapdahálózatok adatait láthatják, melyek segítségével az ország több pontján is nyomon követhetők a legjelentősebb gyümölcskártevők.

A termelés nem a szüretig tart, hanem az értékesítésig

2023. szeptember 15. 15:40

Az Alma-tech Kft., a Comavit Slr., a UPL Hungary Kft., az Artevos GMBH, az Auditker Kft., és a Malagrow Kft. kisvarsányi alma szakmai napján a korszerű almatermeléshez szükséges gépesítésről, a jelenlegi almahelyzetről, növényvédelmi vonatkozású kérdésekről, fajtakínálatról, alanynemesítésről egyaránt tartalmas előadásoknak lehettünk fül- és szemtanúi. A helyszín pedig a Varsány-Fruit Kft. impozáns ültetvénye volt, ahol a legmodernebb technológiai felszereltség mellett termelik a szabolcsi almát.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: több lesz a moníliával fertőzött gyümölcs

2022. július 20. 09:16

A kórokozók most kevésbé képesek komolyabb fertőzést okozni, de néhány kártevő azért ebben a helyzetben is okozhat érzékeny károkat.