Szeptember végétől a piacokon és a kamrák polcain is megjelenik a jellegzetes illatú, aranysárga birs. Sokunk számára a gyerekkor egyik illata ez – a nagymama szekrényében pihenő birsalmáé, amely nemcsak illatosította a ruhákat, hanem később lekvár, sajt vagy kompót formájában került az asztalra.
De vajon miért nem esszük nyersen, mint az almát vagy a körtét? És tényleg tilos lenne így fogyasztani, vagy csak egy régi szokás tartja távol tőle a késeinket?
A birs különleges természete
A birs (Cydonia oblonga) a rózsafélék családjába tartozik, így közeli rokona az almának és a körtének, mégis egészen más karakter. Húsa kemény, rostos, sőt gyakran fanyar – ennek oka a magas csersavtartalom, amely természetes növényi védőanyag. Ez a tannin a szánkban „összehúzó” érzést kelt, így a legtöbben első harapás után inkább sütőbe vagy fazékba küldik a gyümölcsöt. A csersav mennyisége azonban fajtánként és érési foktól függően változik.
A magyar kertekben gyakori Bereczki- és Konstantinápolyi-birs például kifejezetten fanyar, míg a mediterrán országokban termesztett típusok már kellemesen édesek is lehetnek. Így nem minden birs egyforma – és nem mindegyik tiltakozik a nyers fogyasztás ellen.
Mikor ehető nyersen?
A nyers birs titka az érettségben rejlik. Amikor a gyümölcs héja aranysárgává válik, a finom szőrös réteg lekopik, és az illata betölti a kamrát, akkor már csökken a csersavtartalom. Ilyenkor a hús kevésbé fanyar, kissé lágyabb, és már megkóstolható nyersen is.
A teljesen beérett birset vékonyan felszeletelve, citromlével meglocsolva vagy más gyümölcsökkel keverve érdemes fogyasztani. Friss alma, körte, esetleg egy kevés narancs mellé keverve kifejezetten izgalmas ízvilágot ad, és jól harmonizál sajttálak, mézek vagy diófélék kísérőjeként is.
A nyers birs egyik különleges előnye, hogy magas C-vitamin-tartalmát ilyenkor őrzi meg a legjobban. A főzés során ennek nagy része elbomlik, így a nyers fogyasztás – ha mértékkel történik – táplálkozás-élettani szempontból kifejezetten előnyös lehet.
Egészségünk barátja – csak okosan
A birs nemcsak vitaminokban, hanem pektinben és rostban is rendkívül gazdag, ami jótékony hatású az emésztésre, segítheti a bélműködést és hozzájárulhat a koleszterinszint csökkentéséhez. A gyümölcs rendszeres fogyasztása – akár nyersen, akár feldolgozva – támogatja az immunrendszert, és segíthet a hideg évszakban ellenállóbbá válni a fertőzésekkel szemben.
Ugyanakkor érdemes mértéket tartani. A birs nyersen nehezen emészthető, különösen érzékeny gyomrúak számára. A túlzott fogyasztás puffadást, kellemetlen teltségérzetet okozhat, ezért inkább kis adagban, „ízlelgetve” érdemes kísérletezni vele.
Fontos: a magházat és a magokat ne fogyasszuk el, mert ciánglikozidokat (pl. amygdalint) tartalmaznak, amelyek nagyobb mennyiségben mérgezőek lehetnek! Ez a figyelmeztetés minden almatermésű gyümölcsre igaz, de a birs esetében különösen fontos betartani.
Konyhai és gasztronómiai érdekességek
A birs illata páratlan: a benne lévő illóolajok miatt már egyetlen gyümölcs is beillatosít egy egész helyiséget. Ezt az intenzív aromát érdemes kihasználni – akár nyers salátákban, akár desszertekben. Nyersen reszelve például kiváló frissítő őszi gyümölcssaláta alapja lehet, vagy egy joghurtos-mézes reggeli kiegészítője.
A török konyhában létezik is egy hagyományos étel, a „ayva tatlısı”, ahol a birset csak enyhén hőkezelik, így megmarad a roppanóssága és friss íze. Hazai viszonyok között a birset inkább feldolgozva ismerjük, de egyre több gasztroblogger és termelő kísérletezik vele nyers, natúr formában is – ez a trend lassan itthon is teret nyerhet, főként az egészségtudatos fogyasztók körében.
Képek: Pixabay.
