A világ egyik legédesebb paradicsomát termesztik Veresegyházon. A vállalkozás 2016-ig 85 százalékban exportra termelt, de az ügyvezető tudatosan csökkentette az arányt, mert nagy dobásra készül.
Egész évben, tehát szezonon kívül is finom és édes paradicsomot szállítana a magyar vásárlóknak egy veresegyházi vállalkozás, amely ugyan az exportból még több bevételt ér el, de úgy látják, a prémium kategóriás paradicsom hazai megismertetése és a vásárlók egész éves ellátása végeredményben nagyobb bevételt hozhat a cégnek, mint a külföldi eladások – írja a hvg.hu.
Ezért a vállalkozás mesterséges megvilágítással ellátott üvegházat épít, amely révén már idén télen jó minőségű paradicsomot szállíthatnak a magyar vásárlóknak az olyankor megszokott vízízű paradicsomok helyett. Ráadásul a kiemelkedő színvonalú terméket ipari mennyiségben tudják szállítani, tehát ugyanazt a minőséget kapja a Michelin-csillagos étterem és a Tesco is. Ezzel pedig lenyomhatják a spanyolországi, például Almeríában termesztő versenytársakat is a hazai piacon.
A Pest megyei településen holland vetőmagból, föld helyett Srí Lanka-i organikus kókuszrost paplanban, több méter magasan termesztik a kimagasló minőségű paradicsomokat. Az üvegház modern rendszere lehetővé teszi az optimalizált klímavezérlést, vagyis fűthető és szellőztethető. A 140 ezer paradicsomtő automatikus vezérléssel öntözhető, és a legújabb technológiával már a hűtésüket is szabályozni tudják. Így jelentősen növelhető a növénykultúra élettartama, és márciustól akár decemberig is lehet paradicsomot termeszteni.
A Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetője, Márkus Zsolt a multinacionális vállalatok világát hagyta ott a kertészkedésért. Korábban a GE Lighting hazai vezetői közé tartozott, majd a Waberer’s Csoport üzletfejlesztési igazgatója lett. 2006-tól a Gexpro Services magyarországi ügyvezetője volt, 2010-től pedig a Gexpro Services Európai üzletágának vezérigazgatójaként dolgozott. Miután 2014-ben eljött az a pillanat, hogy már csak külföldön tudott volna előrelépni a munkájában, gondolt egy merészet, és belevágott a paradicsomtermesztésbe.
„A kertészek között nagyon kívülálló vagyok, mert teljesen más háttérrel érkeztem ebbe a világba. Úgy gondolom, ha valaki nincs jelen a nemzetközi piacokon, az nem tudja megítélni a saját versenyképességét. Amíg pedig csak a belföldi piacon van jelen, ne várjon valós üzleti teljesítményt”
– mondja. A cég 2014-ben 5,8 milliós veszteséggel indított, amit a második évben 311 milliós árbevétellel hoztak fel 13,5 milliós adózott eredményre. Ez 2016-ra 400 milliós forgalom mellett közel 80 millióra növekedett, tavaly pedig már 650 milliós árbevétel, és 107 milliós adózott eredmény felett teljesítettek.
A termálvíznek köszönhetően zéró emissziójú fűtésrendszert üzemeltetnek, amihez Veresegyházon több termálkút áll rendelkezésre. Ez magas üzembiztonságot nyújt, az elhűtött vizet pedig nem a szennyvízbe továbbítják, hanem visszasajtolják, így a technológiának nincs környezetterhelése. Az öntözővizet 100 százalékban összegyűjtik és tisztítás után újrahasznosítják.
Az 1,7 hektáros üvegházban évente átlagosan 500 tonna paradicsomot szednek a 85 méter hosszú sorokban. A hozam fajtánként eltérő: a nagy fürtös évente 60 kilót ad négyzetméterenként, a kisebb koktél 34-35-öt hoz, a világ egyik legédesebbje, a 12-es Brix-fokú Cukorfalat esetében pedig örülnek, ha 20 kg terem egy négyzetméteren. Ez a fajta az alacsonyabb hozamon kívül a sokkal nagyobb zöldmunkaigény miatt kerül 3-4-szer többe, mint a hagyományos.
A kérdésre, hogy miért vatta állagú, vastag héjú és ízetlen a mai paradicsomok többsége, Márkus Zsolt azt válaszolta:
„A fajtaválasztás a kulcs. Azokban az országokban, ahonnan késő ősztől tavaszig kapjuk a paradicsomot, vagyis Hollandiában, Spanyolországban, Törökországban és Marokkóban nem tudják és nem is akarják az ízt, mint kiválasztási szempontot előtérbe helyezni. Üzleti okok miatt más tulajdonságokat tartanak fontosnak.
Ilyen például a polcon tarthatósági idő, a szállíthatóság és a magasabb hozam. A fürtöket 3 zöld bogyós állapotban, éretlenül szedik, ebből pedig nyilvánvalóan nem lehet jó állagú és ízű paradicsomot eladni a minimum egyhetes logisztikai idő után. Ezen kívül a kórokozók és károkozók nagyobb terhelése miatt sok vegyszert használnak. A jó minőséget inkább Franciaországba, Angliába, Németországba és a spanyol piacra viszik. Hozzánk pedig külföldről sajnos a silányabb minőség kerül.”
„A tavasztól őszig tartó időszakban a magyar kertészeteknél az elsődleges ok szintén a fajtakiválasztás” – folytatja.
„Az őstermelők és a kertészetek döntése, hogy milyen vetőmagból termesztenek. Az alapdilemma a kevésbé jó ízű paradicsom magasabb hozammal, vagy a jobb ízű paradicsom alacsonyabb hozammal. Mindezt egy olyan üzleti környezetben, ahol a magas áfakulcs és nagyon alacsony belépési korlát miatt a verseny nem mindig tiszta. Általánosságban elmondható, hogy a piac folyamatosan tisztul, sokat segített az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), de a hozam így is húsbavágó kérdés. A héjvastagság és a lédússág pedig a polcon tarthatósággal és a szállíthatósággal függ össze – természetesen fordított arányban.”
Márkus Zsolt szerint a legtöbb hazai termelőnek az a baja, hogy a tömegtermelést végzők sokszor nem tudnak versenyezni a magas áfakulcs miatt működő szürkegazdasággal. Veresegyházon viszont ez nem probléma, mert kizárólag különlegességeket termesztenek, amire csak nekik van licencük Magyarországon, erre pedig van kereslet.
Az üvegházakban a szakmai munkát holland menedzsment vezetésével két, a közeli gödöllői Szent István Egyetemen végzett kertészmérnök koordinálja. Nekik a számítógép vezérlésű rendszer egy internetes alkalmazáson keresztül küld értesítést arról, ha bármilyen hiba vagy eltérés tapasztalható a telep működésében. Az itt dolgozó emberek 80 százaléka környékbeli, a többiek pedig Erdélyből érkeztek a szezonra. Összesen 40-en dolgoznak a telepen, a 18 zöldmunkás a kezdetektől itt van.
A jól képzett és odaadó kollégákon kívül is sok mindentől függ, hogy jó lesz-e a termés. Az üvegházban például szinte minden munkafolyamattal más ember foglalkozik, akik igazi specialisták. Van, aki a kordonok mentén a hetente átlagosan harminc centiméternyit növő indák leengedését végzi. Ezt a tekerés követi, amikor a leengedett részt madzagra fűzik. Ezután jön a virágozás, ilyenkor annyival kell csökkenteni a virágok számát, hogy azok ne terheljék túl a növényt. Majd a levelezők késsel eltávolítják az alsó sorokban a leveleket, hogy minden növénynek egyenletesen jusson fény. Végül pedig a szedés következik.
„A jelenlegi rendszerben január 12-én palántázunk, március közepén szedünk először, és december közepéig tart a szezon. A mostani termelésnél 3 hónap telik el szüret nélkül. Ezt az időszakot fedjük le a megvilágított termesztéssel. Télen akkor van értelme termelni, ha a magyar piacra adjuk el. Ezért visszavettük az exportot, és benyomultunk a Tescóba, a Sparba, az Auchanba és a többi nagy magyarországi üzletláncba is. Idén az új, téli üzem októberi palántázással kezdődik, amivel november végétől egészen júliusig lesz majd kiváló minőségű magyar paradicsomunk” – mondja Márkus Zsolt.
„Minden héten menedzserszűrést végzünk a paradicsomokon, hogy a növények mindig optimális egészségi állapotban legyenek. Ezt az elején én sem hittem el. Hetente elemezzük a növényegészségügyi mérések eredményeit, a bemenő és kijövő víz kémiai összetételét például egy osztrák laborral vizsgáltatjuk meg. Ebből ki tudjuk számolni a növény tápanyag-felvételét, és gyakorlatilag folyamatosan szinten tudjuk tartani a minőséget és a beltartalmi értékeket.
Amikor egy fitneszguru azt mondja, hogy ha ezt és azt a zöldséget és gyümölcsöt megeszed, azzal beviszed a megfelelő tápanyagot, akkor egy átlagos beltartalmi értékeken alapuló állítást tesz, ami gyakorlatilag önámítás. Hihetetlen különbség van ugyanis a jó minőségű, éretten szedett és a silány minőségű, vegyszeres, gyenge beltartalmú paradicsom között.
Nálunk van olyan paradicsom, aminek 2-3000 forint a kilója. Ezzel mi vagyunk a legdrágábbak Magyarországon, de a kontrollált és tiszta termesztéstechnológia biztosítja, hogy a veresegyházi paradicsomokban a lehető legjobb tápérték is megvan.”
