Szerte az országban már elkezdődött a nyári betakarítási szezon, dübörögnek a kombájnok a földeken. A betakarítás forgatagában, amikor árgus szemekkel figyeljük az esőfelhőket, szervezzük a kombájn kiszolgálását, sokszor nem érezzük a legfontosabb feladatnak a hozammérő eszközeink bekalibrálását. Pedig a betakarítás egy kiváló alkalom a tábláink különbségeinek felmérésére, ha rendelkezésre áll, használjuk pontosan a hozammérő rendszerünket.
A rendszer kalibrálásának egyik nagy előnye, hogy a jelentés részét folyamatos üzem közben kell beállítani, vagyis a munkafolyamatokat nem lassítjuk vele.
Milyen részekből áll a rendszer, mit kell beállítani?
1. A ferdefelhordóra szerelt magasságmérő, úgynevezett „cut out switch”
Ennek beállítását a monitoron végezhetjük el. Azt a magasságot kell beállítani, ami felett ne rögzítsen lefedési mintát és ezzel együtt hozammérési eredményeket a rendszer. Értelemszerűen ezek a területek nagyrészt a táblaszéleken a forgókon lesznek.
2. Késleltetés
A pontos rögzítés érdekében meg kell határoznunk, hogy a termény a levágás pillanatától hány másodperc múlva érkezik a magtartályba. Ez az úgynevezett „delay time” vagyis késleltetési idő. Ez az adatok rögzítésének térbeli pontosságához szükséges.
3. Hozammérő szenzor
Többféle megoldás létezik, ezt korábbi blogbejegyzésemben ismertettem, itt csak a kalibrálás elvére térnék ki. A kalibrálás során meg kell határoznunk a gép által mért betakarított mennyiség és a ténylegesen betakarított mennyiség arányát. Ezt természetesen nem magunknak kell kiszámolnunk, hanem a megfelelő helyekre kell a monitoron a mért értékeket beírni, amelyekből az automatikusan elvégzi a mérések kalibrálását.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az üres tartállyal induló kombájn elkezdi mérni a betakarításra kerülő mennyiséget, majd az első ürítés eredményét a mérlegházból visszakérjük, és megadjuk a monitornak, hogy mennyi volt ténylegesen.
Ezt a termények váltásakor újra el kell végezni, de amint látható, nem igényel nagymértékű erőforrást. A térfogatáramot mérő fényérzékelős mérőknél a fajon belül az egyes fajták eltérő fajsúlya zavaró tényező lehet, ezért a fajták közötti váltáskor az éppen aktuális hektoliter súlyt is érdemes lemérni, és ha szükséges, módosítani az értéken.
Ugyanezen típusú (fényérzékelős) mérőknél egy alap rezgést kell rögzíteni, hogy tudja a rendszer, üresjáraton milyen értékeket mérne, vagyis, hogy legyen nullapontja a méréseknek. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy üresjáraton maximális fordulatszámon a monitorban elindítva a mérést, pár másodperc alatt a rendszer rögzíti a szükséges értékeket.
4. Nedvességmérő szenzor
A nedvességmérő szenzor esetében ugyanúgy kell bekalibrálni a kombájnban lévő szenzort, mint a hozammérőt, vagyis, hogy a ténylegesen – egyéb nedvességmérővel – mért értéket írom be a monitorba, amely alapján az el fogja végezni a korrekciót.
5. Dőlésszög-érzékelő
A dőlésszög-érzékelőt a beszereléskor a szerviz beállítja, ezzel a későbbiekben rendeltetésszerű használat esetén nincs teendő.
Eredményes betakarítást kívánok!