Az 1954-ben alapított Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) ma Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági kutatóközpontja. Az Intézet legfontosabb alaptevékenységei az agrárgazdasággal kapcsolatos adatgyűjtés és az erre alapozott szakpolitikai kutatási tevékenység. Az Agrárminisztérium felügyelete alá tartozó Intézet egyre többször kap megrendelést az ágazati szereplőktől innovatív döntéstámogató eszközök fejlesztésére.
2023. március 29.
A KSH adatai szerint Magyarországon rekordmennyiségű, 5,57 ezer tonna retek termett 2021-ben.
2023. március 17.
Az AKI PÁIR adatai szerint csökkenő napraforgómag-terméssel számolhatunk a 2022/2023. gazdasági évben.
2023. március 15.
A KSH adatai szerint Magyarországon a fejes saláta termőterülete, ezzel együtt a betakarított termés mennyisége csökkenő tendenciát mutatott az előző években – hívja fel a figyelmet az AKI. Az elemzés szerint 2021-ben 237 hektáron 8,45 ezer tonna salátát termeltek.
2023. március 10.
A magyarországi vágóhidakon 97,9 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2022-ben, 10,4 százalékkal kevesebbet az előző évinél, sertésből 4 millió 532 ezret, ez 6,9 százalékos csökkenés, baromfiból pedig 207,8 millió darabot, ami 11 százalékkal marad el a 2021. évitől.
2023. február 17.
Magyarországon szakértők szerint a 2022. évi diótermés meghaladhatta a 15 ezer tonnát, ami 140 százalékos növekedést jelent az elmúlt öt év átlagához képest 0150 írja az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).
2023. február 8.
Több mint kétszeresére nőtt a tojás ára az egy évvel ezelőttihez képest – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összesítéséből.
2019. december 2.
A mezőgéppiac koncentráltságát mutatja, hogy a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gépértékesítés 69 százalékát 10 cég adta az első kilenc hónapban.
2019. október 20.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzése szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 17 exportértéke emelkedett, négyé csökkent, háromé stagnált.
2019. július 8.
Szakértők szerint a felsorolt árak azért is megdöbbentően alacsonyak, mert Magyarországon a borszőlő termelési költségei lényegesen magasabbak, mint a nagy bortermelő nyugat-európai országokban.