A Magyarországon bizonyos alapvető élelmiszerek esetében 2022 elején bevezetett árstop kivezetésére 2023. augusztus 1-jén kerül sor. Vajon mire számíthatnak a vásárlók az érintett termékek kapcsán?
Ideiglenes jelleggel vezette be a magyar kormány 2022 februárjától a mintegy tucatnyi termékre vonatkozó élelmiszerár-stopot. Ennek értelmében a kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, valamint a 2,8% zsírtartalmú UHT-tehéntej ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál. Később csatlakozott ezekhez a tyúktojás és az étkezési burgonya, amelyek ára a 2022. szeptember 30. napi árnál nem lehetett magasabb.
A korlátozás kivezetésére 2023. augusztus 1-jén kerül sor. Vajon mi várható utána? Ezt a kérdést tették fel a Telex Podcast YouTube-csatorna Téma című műsorában Éder Tamás élelmiszeripari szakembernek, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökének, a Bonafarm vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatójának is.
A bevezetéskor mindez ideiglenes intézkedésként volt megnevezve, és akkor a kereskedők úgy gondolták, hogy a jelzett 3 hónap kibírható, kibekkelik valahogy ezt a szociális intézkedést, amelyet a hirtelen megnövekvő élelmiszerinfláció kezelésére vezettek be a választási kampány idején. A sokadik hosszabbítás azonban már alapjaiban változtatta meg a piaci viselkedést
– fejtette ki Éder Tamás. Szerinte a kiskereskedők bukták a legtöbbet, mert átadási áron vették át a termékeket a piaci szereplőktől, ez az ár viszont folyamatosan emelkedett az érintett termékkörökben, miközben a kereskedőknek az előző év októberéhez képest kellett szinten maradniuk. Miután bebetonozódott a helyzet, egyre többet buktak rajta, és ezt a kiskereskedők értelemszerűen egyre kevésbé akarták bevállalni.
Egyezkedni kezdtek tehát a beszállítókkal, illetve megjelent egy kártékony eljárás: ha bárhonnan olcsón be tudtak szerezni egy-két kamionnyit az érintett termékből, azt azonnal megvették, mert így csökkenteni tudták a veszteségeiket. Korábban is jellemző volt, hogy a nyugati gyártók a kényszerértékesített termékeiket Magyarországon értékesítették, és nálunk „rontották le” velük az árakat. Számtalanszor előfordult, hogy az irreálisan alacsony árú UHT-tej, sertéscomb, csirkemell ciklikusan irreális piaci viszonyokat hozott. A termelők, élelmiszeripari szereplők persze lázadoztak ellene, nem érezték fairnek, de hosszú évek munkájaként kialakult egy egyensúlyi helyzet, és a covid előtt nagyon sok lánc már tudatosan törekedett arra, hogy zömmel magyar termékeket árusítson.
Ez kezdett most foszladozni az árstopok bevezetésével, mert a láncok ismét elkezdték keresni az olcsóbb megoldásokat. Jó példa erre, hogy miközben a sertéshús importja tavaly 8-10 százalékkal növekedett, addig azon belül az ársapkás sertéscombé közel 50 százalékkal. Éder Tamás szerint augusztustól visszatérünk majd a normál piaci kerékvágásba, ami azért is lenne fontos, mert a hazai kereskedők olcsó likvidációs import iránti érdeklődése már a nem ársapkás termékeknél is kezdett megjelenni.
A jövőt persze ma még nem látjuk pontosan, például azt sem tudjuk, hogy az ársapkával érintett termékek hogyan kerülnek be a kötelező akciós körbe. A legutóbbi Kormányinfó azt sugallta, hogy a beszerzési árhoz képest 15 százalékot kell engedniük a kereskedőknek, vagyis a mostani alacsony árat valamivel a beszerzési ár alá zárkóztatja fel a rendszer, ezáltal kevesebb lesz a veszteség rajtuk.
Az élelmiszeripari szakember úgy véli, hogy az árkiegyenlítődés viszonylag gyorsan végbe fog menni.
Ez annál is inkább így lehet, mivel az árstopos sertéscomb miatt a karaj vagy tarja esetében jelentős áremelkedés ment végbe, semmi nem indokolja tehát, hogy a piac felszabadulása esetén a comb ne zárkózzon fel ezekhez a helyettesítő termékekhez.
Az olcsó import keresése el fog tűnni az ársapkával, ez pozitívum, viszont időközben jelentős forgalomcsökkenés következett be az élelmiszerpiacon, az idei első negyedévben például az élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek forgalma 8-9 százalékkal esett vissza. A magyar élelmiszeripar még ennél is nagyobb veszteségeket szenvedett, mert elkezdett újra feljönni az import, ami mögött a kereskedői veszteségek kompenzálási szándéka áll. Amíg pedig az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom nem normalizálódik, addig az olcsóbb termékek keresése fennmarad kereskedői részről.
