Egy ideje már üldözés alatt áll a vegyszeres növényvédelem és vele együtt a műtrágyák és szervetlen növénytáplálási módszerek. Bár azoknak is megvan a hasznuk és a helyük, manapság sokkal divatosabb a növényeket szerves trágyával táplálni.
De honnan szerezzünk szerves trágyát? Mert ugye itt rögtön jön a kérdés: saját szerves trágya? Bio vásárolt? Intenzív állattartó telepről kerüljön a kertbe? Ezek mind olyan kérdések, amit már a legelején érdemes tisztázni.
Vegánság és a csiperkegomba esete a nagyüzemi állattartással
Ha már a szerves trágya a téma, akkor érdemes itt megemlíteni egy olyan aspektust, ami még vegán körökben is nagyon megosztó. A gomba, mint táplálék, ha boltban vásárolva vesszük meg és nem szabadon gyűjtve gombaszakellenőrön keresztül, akkor a rossz hír az, hogy például a csiperkegombának a termesztéséhez nagyüzemi állattartásra van szükség. Legalábbis a termelések volumene miatt. A gombakomposzthoz nagyüzemi tartásból származó baromfitrágya, sertéstrágya és jó esetben marhatrágya kell. Technológiafüggő, így a beltartalma is változik a keveréknek, de magát a termesztés alapját egy ilyen keverék adja. Hogy ez mennyire fér bele a vegán életérzésbe és hitbe ez kérdéses, nyilván nem a gyűjtött csiperkegombáról van ilyenkor szó. De a gomba egy igényes „növény” és sok szerves anyag kell ahhoz, hogy termelhető legyen, vagy a természetben megteremjen.
Baromfitrágya, ami nem égeti ki a növényeket?
A baromfitrágya nagyon magas foszfortartalmú, ami töményen, a tyúkudvarból kitermelve és a növények közé szórva sajnos perzselő hatású. Ideális esetben vagy növényi ázalékokhoz érdemes keverni vagy bekomposztálni és csak utána felhasználni.
A foszfor egyébként nagyon hasznos, mert a növények gyökeresedésének egyik fontos eleme, de a mennyiség, a koncentráció miatt van a probléma általában.
Nyúltrágya, az egyik legjobb!
A nyúl egy igényes és tiszta állat. A nyúlbogyók tele vannak a növények által is felvehető tápanyagokkal, főleg, ha állatainkat is megfelelően tápláljuk! Viszonylag gyorsan komposztálható, kis rásegítéssel, mint plusz baktériumkultúra, a nyúl alól kikerülő trágya nagyon értékes!
Akár komposztálás nélkül is kiszórható a veteményesbe a sorközökbe, öntözéskor fokozatosan beoldódnak a tápanyagok a gyökerekhez.
A lótrágya kérdése
Bár a lótrágya is értékes állati eredetű szerves trágya, azért a nehézség vele az, hogy legalább két évig érdemes komposztálni ahhoz, hogy igazán jó legyen a növények számára. Ezzel ellentétben egy marhatrágyánál vagy sertéstrágyánál már egy év is szép komposztminőséget jelent, ami időben jobbnak számít, nem véletlen tudott így elterjedni ez a két „alapanyag”.
Az utóbbi időben pont lótrágya kapcsán kaptunk több megkeresést is, hogy lótartók ajándékba adnának rendszeresen lótrágyát házikertészeknek, de mindig kérdés egyrészt a szállítás, másrészt a már említett kétéves komposztálás.
A szarvasmarhatrágya és a sertéstrágya
A legtöbbször ezeket lehet kapni zsákosan is, kisebb kiszerelésekben a kertészeteknél. A kész marhatrágya talán a leggyakoribb. A kompakt kiszerelések, a zsákos változatok szinte azonnal használhatók már hobbikertészeknek is, bár ha javasolhatom, akkor ezeket is keverjük össze kerti talajjal vagy virágföldekkel, hogy minél jobb legyen a felhasználáshoz.