Az invazív növények és állatok nemcsak a kert szépségét, hanem a helyi ökoszisztéma egyensúlyát is veszélyeztethetik. A megelőzés kulcsfontosságú minden kertész számára, hiszen elterjedésükkel komoly károk keletkezhetnek.
Mik is azok az invazív fajok?
Az invazív fajok olyan növények, állatok vagy más élőlények, amelyek az eredeti élőhelyükön kívül telepednek meg, és ott gyorsan terjedve veszélyeztetik a helyi ökoszisztémát. Ezek a fajok gyakran agresszív növekedési vagy szaporodási képességük miatt kiszorítják az őshonos fajokat, csökkentik a biodiverzitást, és jelentős környezeti, gazdasági, vagy akár egészségügyi károkat okozhatnak.
Az ilyen növényi fajok megjelenése esetében nemcsak az őshonos növényeket szorítják ki, hanem csökkenthetik a biodiverzitást, megváltoztathatják a talaj összetételét, és akár gazdasági károkat is okozhatnak.
Azonosítsuk őket!
Gyakran az emberi tevékenységek következtében kerülnek be a kertünkbe, például dísznövényként vásárolt idegen növények révén, szennyezett talajjal, vagy a szél, a víz és állatok által szállított magokkal.
Más esetekben a közeli természetes élőhelyekről vagy elhagyott területekről telepednek át. Gyakran felismerhetjük arról, hogy az ilyen növények nagy tömegben nőnek, megváltoztatják a talaj összetételét, és látszólag ellenállnak a hagyományos kertgondozási módszerekkel szemben.
Például az aranyvessző (Solidago canadensis) dísznövényként került be, de gyorsan elnyomja a helyi növényeket, míg a japán keserűfű (Fallopia japonica) sűrű gyökérzete megakadályozza más növények megtelepedését. A bálványfa (Ailanthus altissima) gyors növekedése és levegőbe kibocsátott vegyületei által szorítja ki a környező növényeket.
Az invazív állatok közül a spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) hatalmas kárt okoz a kert zöldségeiben és dísznövényeiben, míg a harlekinkatica (Harmonia axyridis) az őshonos katicabogárfajokat szorítja ki, és túlszaporodva kárt tehet a növényekben.
Amikor ilyen fajokat keresünk, figyeljünk azokra a növényekre, amelyek szokatlanul gyorsan szaporodnak vagy nagy tömegben nőnek, és ellenállónak tűnnek a szárazsággal vagy a kertgondozás során alkalmazott módszerekkel szemben. Az állatok esetében gyakori jelek lehetnek a nagy egyedszám, a helyi fajok hiánya vagy a növekvő károk a növényeken.
Így kerüljük el!
Megjelenésük elkerülése érdekében fontos, hogy körültekintően válasszuk meg a kertünkbe ültetett növényeket, és előnyben részesítsük az őshonos fajokat, mivel ezek jobban illeszkednek az adott környezethez, és nem fenyegetik az ökoszisztéma egyensúlyát.
Amikor új növényeket vásárolunk, mindig kérjünk szakmai tanácsot a telepítés előtt, hogy elkerüljük az esetleges problémákat. Ügyeljünk arra, hogy a talajt vagy komposztot, amelyet a kertünkbe hozunk, ellenőrizzük, mivel ezekben is lehetnek invazív fajok magjai.
Ha már megjelentek invazív növények, például az aranyvessző (Solidago canadensis) vagy a japán keserűfű (Fallopia japonica), akkor fontos, hogy a gyomlálás során a teljes gyökérzetet eltávolítsuk, mivel ezek a növények a gyökereikről könnyen újrahajtanak.
Az aranyvessző esetében javasolt a virágzás előtti rendszeres kaszálás, hogy megakadályozzuk a magok elszóródását. A japán keserűfű esetében pedig a gyökerek teljes eltávolítására törekedjünk, és szükség esetén vegyszeres kezelés is alkalmazható, de mindig környezetbarát megoldásokat válasszunk.
Az invazív állatok, mint például a spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) vagy a harlekinkatica (Harmonia axyridis), elleni védekezés szintén kiemelten fontos. A csigák távoltartásához érdemes fizikai akadályokat, például rézszalagot használni a növények körül, és rendszeresen gyűjteni a csigákat a kertből.
A harlekinkaticák megjelenését csökkenthetjük, ha természetes ellenségeik, például madarak vagy őshonos katicabogarak számára kedvező körülményeket teremtünk, akár „rovarhotel” telepítésével. Fontos, hogy a kert gondozása során figyeljünk a szokatlan, gyorsan terjedő növényekre és a kártékony állatok megjelenésére.
