Napjainkban már a IV. ipari forradalom zajlik, aminek mozgató rugója a számítástechnika. Ehhez kapcsolódóan különböző technikai és technológiai megoldások eddig soha nem tapasztalt széles kínálata jelent meg a gyümölcstermesztésben. Segítik és képessé teszik a termelőt a fogyasztók új igényeinek kielégítésére.
Ezek közül az új igények közül a minőség és az élelmiszer biztonság a két legfontosabb. A minőség, a szép és ízletes gyümölcs (különösen, ha tetszetősen van becsomagolva, vagy feldolgozva) ma már alapkövetelmény. Ráadásul sok gyümölcs esetében ez az igény mára elvesztette szezonális jellegét, tehát égész évben ugyanazt a minőséget kell a pultra tenni. A kevésbé tetszetős, esetleg hibás küllem még akkor is nehezen eladható, ha az igazoltan az ökológiai termesztés eredménye, tehát a szép, egészséges gyümölcs itt is alapelvárás. Az élelmiszer biztonság viszont egy olyan rohamosan fejlődő új terület, ami már nem csak a kemikáliákból, elsősorban növényvédő szerekből származó maradék értékeket figyeli, hanem az egyéb egészséget veszélyeztető anyagokat is (öntöző víz minősége, talajszennyezettség, nehézfém tartalom, metabolitok, gomba toxinok stb.). Ráadásul olyan labor háttérrel, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A termelőnek tehát azt, hogy minél tovább eltárolhassa a gyümölcsöt (és így a piacon tudjon maradni), minden eddiginél jobban össze kell egyeztetnie az élelmiszer biztonsági követelményekkel.
A gyümölcs tárolása során keletkező veszteségnek nagy részét fitopatogén gombák okozzák. Jelentőségük az alma és a körte esetében a legnagyobb, mivel tárolási idejük a mérsékelt övi gyümölcsfajok közül a leghosszabb. Ezek a kórokozók a gyümölcs kifejlődése alatt kerülnek a gyümölcsökre, és a betárolt állományon az idő előrehaladtával más és más gombafaj károsítása erősödik fel. A tárolhatóság egyik fontos eleme tehát az, hogy a gyümölcs egészségesen legyen leszüretelve, illetve betárolva. Az ezt segítő növényvédelmi technológiák két fő irányvonalat vázolnak fel. Az egyik, hogy a szüret előtt az élelmiszer-egészségügyi várakozási idő szigorú betartása mellett, egy olyan készítménnyel történjen a kezelés, ami ezek ellen a betegségek ellen hatékony. A másik – ami inkább a közeli jövő -, hogy hatékony kémiai növényvédelmet inkább a vegetáció első felében végeznek és az érést megelőző időszakban biológiai megoldással helyettesítik a kemikáliákat, ami garantáltan alacsonyabb szer maradék értékeket eredményez.
A Luna szercsalád két eddig engedélyezett készítménye a Luna Experience, illetve a Luna Privilege mind a két irányvonalba beilleszthető. Mind a két készítmény alapja lehet a vegetáció elején alkalmazott technológiáknak, de a tolási betegségek ellen is felhasználhatók az érési időszakban. Ez elsősorban a fluopiram hatóanyagnak köszönhető, amely mind a két készítményben megtalálható. Hatása túlmutat a hagyományos értelemben vett növényvédelmen, valójában az élelmiszer lánc végéig terjed. Olyan gyümölcsök, mint az alma és a körte láthatóan betegség mentsebben kerülnek ki a hűtőházból, míg a cseresznye, a meggy vagy az őszibarack szállíthatóbbá válik, így a veszteség kisebb. A „Lunák” tehát nem csak a vegetáció elején, a gombák elleni védelemben, hanem a termés tökéletes beérésében és eltarthatóságában is új lehetőséget hoztak és adnak a termelők kezébe.
Lovász Csaba
Bayer Hungária Kft.
