A növénykórtan egyik nehéz területe azon növénybetegségek okozóinak felderítése és azonosítása, amelyek ún. komplex eredetű betegségnek tekinthetők. Közülük talán a legismertebbek a szőlő tőkepusztulás, a csonthéjasok gutaütése (apoplexia), a gabonafélék szártőbetegsége, vagy a gabonafélék levélfoltosság tünetegyüttese.
Az egyes betegségek előidézésében különböző kórokok, kórokozók játszanak szerepet és emiatt a tünetek is rendkívül változatosak. Feltehetően ebbe a csoportba lehet sorolni a levéllikacsosság tünetegyüttest is.
A címben jelzett levéllikacsosság név olvasásakor minden bizonnyal az olvasóban megjelenik egy tipikus tünet, amelynek okozójául kivétel nélkül egy jól ismert mikroszkopikus gombafajt a Thyrostoma carpophilumot (korábban leggyakrabban használt szinonim nevei Stigmina carpophila, Clasterosporium carpophilum) nevezi meg a szakirodalom. A betegséget levéllikasztó, vagy levéllyukasztó betegségként ismerjük, de nevezik levéllikasztó ragyának is.
Kétségtelen tény, hogy a levéllikasztó elnevezés találó és talán leggyakrabban a csonthéjas gyümölcsfajoknál, ezen belül is az őszibaracknál (1. kép) okozza a legsúlyosabb betegséget, amely gyakran a levelek idő előtti – esetenként tömeges – lehullását eredményezi. Emellett gyakran fordul elő levéllyukacsosodás a kajszinál, mandulánál, szilvánál, de más növényfajokon is.
1. kép Bíborvörös kezdeti levélfoltok és levéllikacsosság őszibarack leveleken
A betegség lefolyása jól ismert. A tipikus tünetek a leveleken jelennek meg. A foltok általában 2-3 mm átmérőjűek, kör alakúak, ritkábban szabálytalan alakúak (2. kép).
2. kép Kör-alakú és szabálytalan levélfoltok
A foltok kezdetben sárgászöldek (egyes őszibarackfajtáknál bíborvörös színűek), majd megbarnulnak, a közepük kifakul. A foltokat az egészséges levélszövettől több sejtsorra kiterjedő sejtpusztulás ún „demarkációs vonal” választja el (3. kép), amely a gazdanövény aktív védekező mechanizmusára vezethető vissza.
3. kép A levélfoltok szélén kialakuló „demarkációs vonal” (Szövetelhalás az egészséges és fertőzött levélfolt szélén)
Ennek célja, hogy a kórokozó továbbterjedését a gazdanövény meggátolja. Az egészséges levélszövetek növekedése miatt ezek az „elzárt” szövetrészek kipotyognak (4. kép) a levéllemezből. Súlyos fertőzés esetén a lombozat úgy néz ki, mintha sörétes puskával lőtték volna át.
4. kép Levéllikasztó gomba okozta tünetek szilva- és mandula leveleken
Egyes gyümölcsfajoknál (őszi- és kajszibarack, mandula) a betegség megjelenik a fiatal zöld hajtások tengelyén, a vesszőkön és nemritkán a gyümölcsön is. A hajtások és vesszők fertőződésekor a foltok kissé megnyúltak lilás szegélyűek. A foltok később beszáradnak és az epidermisz felreped. A gyümölcsök felületén a foltok (5. kép) hasonlítanak a levéltünetekhez (kör alakú, lila szegélyű, középen szürke színű, lapos, vagy kissé bemélyedő foltok), de egyes fajtáknál kis szemölcsszerű kiemelkedések képződnek, amelyek lilás színűek, majd beparásodnak.
5. kép Levéllikasztó gomba tünetei őszibarack termésén
További veszély, hogy a beszáradó és felrepedező foltokon kialakult sebeken keresztül jelentős moniliniás gyümölcsfertőzés és gyümölcsrothadás jön létre.
Visszatérve a címben jelzett betegségtünetekre meg kell állapítani, hogy a levéllikacsosodásért nemcsak a fentebb említett gombafaj a felelős, hanem számos más tényező is kiválthat ehhez hasonló tüneteket:
- Genetikai eredetű kórokok – a szakirodalom adatai szerint az Olasz kék szilvánál figyeltek meg levélfoltosságot és levéllikacsosodást (V. Németh, 1979).
- Abiotikus kórokok – ezek közül a jégverést és a növényvédőszer-perzselést lehet megemlíteni, mint kiváltó kórokot.
- Növényvírusok – a szilva nekrotikus gyűrűsfoltosság és a szilva gyűrűsfoltosság vírus eredményezhet levéllyukacsosodást. A meggynél viszont leggyakrabban a MNGYFV (meggy nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus) idéz elő hasonló tüneteket (V. Németh, 1979).
- Baktériumos növénybetegségek – a Pseudomonas mors-prunorum és a Xanthomonas pruni tehető bizonyos körülmények között felelőssé a tünetek kialakulásáért (Klement, 1965).
- Gombabetegségek – a levéllikacsosodást okozó legfontosabbnak tartott gombafajokat az táblázatban mutatjuk be.
| Gombafaj neve | Szaporító-képlet | Tünet-típus | |
| Anamorf | Teleomorf | ||
| Phoma pomorum (syn.: Coniothyrium prunicolum) |
– | piknídium | levéllikacsosodás |
| Phyllosticta circumscissa | – | piknídium | levélfoltosság |
| Colletotrichum pruni-domesticae |
– | acervulusz | levélfoltosság |
| Didymaria prunicola | – | levélfoltosság | |
| Cercospora circumscissa | Mycosphaerella cerasella | peritécium | levéllikacsosodás |
| Thyrostoma carpophilum (syn.: Stigmina carpophila, Clasterosporium carpophilum) |
– | levéllikacsosodás, levélragya | |
| Polystigmina rubra | Polystigma rubrum | piknídium peritécium |
piros levélfoltosság |
| 1. táblázat A szilva levéllikacsosodásért és levélfoltosságért felelős fontosabb gombafajok | |||
- Kártevő állatok – nem túl gyakori, de mégis meg kell említeni a különböző rovarfajok szívásnyomai következtében kialakuló levéllikacsosodást, vagy a gyakoribbnak ítélt rovarok okozta rágásnyomokat ( 6. kép). Ez utóbbival leggyakrabban tavasszal a széjjelcsavarodó leveleken találkozhatunk.
6. kép Rovarrágások nyomán kialakuló levéllikacsosodás mogyoró-, cseresznye- és kajszileveleken
Természetesen a felsorolt kórkiváltó tényezők esetében csaknem mindig találunk speciális tüneteket, amelyek diagnosztikai szempontból nem hagyhatók figyelmen kívül. Ennek kapcsán többek között megemlítendő, hogy a levélfoltosságok egy másik részénél is bekövetkezik a levéllyukacsosodás. Ezekben az esetekben a levélfoltok szintén kör alakúak, vagy kerekdedek, méretük elérheti a 10-15 mm-es nagyságot (pl. cukorrépa fómás levélfoltossága, alternáriás levélfoltosságok). A növekvő foltok közepe nekrotizálódik, beszáradva kitöredezik és végül a levéllemezben lyukak képződnek.
A levéllikacsosság/levéllyukacsosodás tünetegyüttessel kapcsolatos áttekintésnél ki kell emelni, hogy súlyosabb gomba okozta fertőzések gyakran csak csapadékos évjáratokban alakulnak ki. A gomba okozta levéllikacsosodás általában a nyár második felétől jelentkezik súlyosabban és ekkor a faj- és fajtafogékonyságon, az időjárás alakulásán túl mindenképpen figyelni kell a fertőzések alakulását és ennek függvényében kell elvégezni a szükséges fungicides kezeléseket.
Végezetül természetes, hogy levéllikacsosság tünetekkel más növényfajoknál is találkozunk (dísznövények, zöldségfélék, sőt egyszikű növényfajok). Ezek tárgyalása egy további kéziratban történhet.
A cikk az Agrofórum 2016. májusi számában jelent meg.
