Immár visszatérő problémát jelent a különböző sáskafajok tömeges felszaporodása és kártétele az elmúlt évek szélsőségesen meleg és száraz időjárása miatt hazánkban. A jelentős károk megelőzésének kulcsa a korai észlelés, a folyamatos megfigyelés és szükség esetén az időben elvégzett, szakszerű és hatékony növényvédelmi kezelés.
Dióhéjban a sáskák jelentőségéről
Az Eurázsiában honos sáskafajok leginkább a melegebb klímájú, aszályosabb alföldi területeken (pl.: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén) okoznak jelentős, akár nagy területekre is kiterjedő problémát. Jellemző élőhelyeik a rétek, legelők, útszélek és árokpartok. A szárazabb területeket kedvelő, hazánkban honos számos sáskafaj populációja (pl.: olaszsáska, rövidnyakú sáska, kékszárnyú sáska, homoki olaszsáska) ezeken az élőhelyeken képes szaporodni és fennmaradni.
Amíg ezeknek a fajoknak az egyedszáma nem ér el egy bizonyos szintet, addig ezen élőhelyeken táplálkoznak, és itt rakják le a talajba tojásaikat. Azonban, mivel kiválóan repülnek és nagyobb távolságokra is képesek eljutni, más területeken is gyorsan megjelenhetnek. Ez jellemzően akkor következik be, amikor az élőhelyükön elfogy a táplálék – ekkor a közeli, táplálkozásra alkalmas növényzettel borított részekre vonulnak. Emiatt a sáskanépesség betelepülése a termesztett kultúrákba folyamatos.
Röviden a hazai sáskafajokról
A mezőgazdasági szempontból jelentősebb kártevő fajok közül a fontosabbak:
- Marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus): jól repülő, erőteljes testalkatú faj, régebben is súlyos sáskajárásokat okozott a száraz gyepeken, aszály idején manapság is jelentős kártevő.
- Olaszsáska (Calliptamus italicus): nagytermetű, zömök testalkatú, hátsó lábszára vöröses színű, gyorsan képes terjedni és mozogni, tarrágás jellemző a kártételére.
- Rövidnyakú sáska (Dociostaurus brevicollis): száraz legelőkön és pusztákon fordul elő, néha jelentős egyedszámot ér el. Megjelenése hasonló a marokkói sáskához.
- Homoki olaszsáska (barbársáska) (Calliptamus barbarus): közepes termetű, hazánkban a gyorsabban felmelegedő homokterületeken fordul elő gyakran. Védett faj.
- Kékszárnyú sáska (Oedipoda caerulescens): közepes termetű, szürkésbarna alapszínű faj, hátsó szárnya jellegzetes égszínkék, homoki gyepek és sziklagyepek gyakori faja.
- Keleti vándorsáska (Locusta migratoria): hatalmas testű, vonulásra képes faj, amely a számára kedvező időjárás esetén tömegesen elszaporodhat.
A megfigyelések alapján elsősorban gyep-, parlag- és ruderális területek mellett tapasztalható jelentős kár, amelyekről ‒ az elvégzett kaszálás/szárzúzás után ‒ a sáskaállomány áttelepül a szomszédos kultúrnövényre. Gyakran a gyepeken is észlelhetők sáskák. Kártételük azért jelentős, mert táplálkozásuk a teljes tarrágásig is fokozódhat: leginkább a zöldségkultúrákat veszélyeztetik, de a kertészeti és a szántóföldi növényállományban is komoly károkat okozhatnak.
Régen és ma
Hazánkban a 2020-as éveket megelőzően utoljára 1993-ban okozott problémát a sáskák jelentős elszaporodása. Ekkor a marokkói sáska és egyéb sáskafajok a Duna-Tisza közén, Pest vármegye déli és Bács-Kiskun vármegye északi részén, valamint a Hortobágyon jelentek meg tömegesen.
2024 nyarán a Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részén (Balotaszállás, Üllés, Öttömös, Pusztamérges és Zákányszék) észleltek nagy számban olaszsáskákat.
A 2025. évi felmérések is igazolták, hogy a tarrágásig fokozódó kártételért nem vándorsáskák inváziója, hanem a nálunk honos fajok, főleg az olaszsáska és marokkói sáska a felelős főként. A kártevők megjelenése a tavalyi évben is jelentős volt legelőkön, réteken és a ruderális területeken is, ezeken kívül az alábbi kultúrákban észleltek súlyos kártételt:
- sárgarépa, petrezselyem, cékla;
- káposztafélék;
- vöröshagyma;
- burgonya, padlizsán, paradicsom;
- fűszerpaprika;
- spárga;
- sütőtök;
- görögdinnye;
- lucerna;
- kalászos kultúrák és kukorica.
A 2026-os évben a Csongrád-Csanád vármegyei növényvédelmi felügyelők, illetve a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara is jelezték nyár elején: idén is komoly gondot fog okozni egyes régiókban a sáskák kártétele. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a jelentős károk megelőzésének kulcsa a korai észlelés, a folyamatos megfigyelés és szükség esetén az időben elvégzett, szakszerű és hatékony növényvédelmi kezelés.
2026. évi szükséghelyzeti engedélyek
A védekezés támogatására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a tavalyi évben négy növényvédő szerre adott ki szükséghelyzeti engedélyt a sáskák elleni védekezéshez. Idén hat növényvédő szer kapta meg a kiterjesztett engedélyt:
- Karate Zeon 5 CS;
- Decis Forte;
- Sumi Alfa 5 EC;
- Cyperkill Max;
- Sherpa 100 EC;
- Mospilan 20 SG.
Ezek közül a Karate Zeon 5 CS 50 ml-es és annál kisebb kiszerelésben, illetve a Mospilan 20 SG 4 g-os kiszerelésben III. forgalmazási kategóriában a kiskerti felhasználók részére is elérhető, így házikertekben is lehetőség nyílik a sáskák elleni védekezésre.
A szükséghelyzeti engedély július 27-től november 23-ig terjedő időszakra szól, és a származtatott engedéllyel forgalomban lévő készítményekre is érvényes. Ezek tételes listája a következő:
| Referencia készítmény | Származtatott engedéllyel forgalomban lévő készítmények |
| Karate Zeon 5 CS | Full CS, Kendo 5 CS, Ninja Zeon 5 CS |
| Decis Forte | Detector, Nuyard |
| Sumi Alfa 5 EC | Wizard |
| Cyperkill Max | Cythrin Max |
| Sherpa 100 EC | Cyperfor 100 EC |
| Mospilan 20 SG | Gazelle 20 SG, Rafting, Spilan 20 SG, Mospilan 20 SG Original |
A készítmények alkalmazásával kapcsolatban fontos:
- A Cyperkill Max és a Sherpa 100 EC készítmények a méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban, és a virágzás előtti 1 napon belül nem alkalmazhatók! Mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazhatók!
- A Cyperkill Max és a Sumi Alfa 5 EC készítményekkel történő kezelés kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy felügyeletével történhet.
Nagyon fontos, hogy a szükséghelyzeti engedély (tehát az alap engedélyokirat eseti kiterjesztése) kizárólag a sáskák elleni felhasználásra vonatkozik, a kultúrák és a felhasználási előírások nem változnak, ezért a készítmények alkalmazásakor az alapokiratok előírásait (dózisok, védősávok, méhkímélő technológiák) minden esetben szigorúan be kell tartani. Ez azt jelenti többek között, hogy:
- a maximum kijuttatások számát nem szabad túllépni;
- szigorúan be kell tartani az élelmezésügyi várakozási időket.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Nébih és a vármegyei kormányhivatalok a továbbiakban is figyelik és nyomon követik a sáskapopulációk országos előfordulását, hogy a gazdálkodók számára információt és támogatást tudjanak nyújtani.
A cikkben közzétett képek forrása: Nébih
Kapcsolódó cikkek:
- Szükséghelyzeti engedélyt kapott négy növényvédő szer a sáskák elleni védekezéshez
- Tavaszi vetés? Erre a kártevőre figyeljen!
- 2019: Sáskajárástól tart Egyiptom
- 2015: Sáskajárás – Rendkívüli állapotot hirdetett Oroszország
- 2025: Sáskajárás Ukrajnában: veszélyben a termés
Hatósági közlemények és adatbázisok:
- Hat növényvédő szer kapott szükséghelyzeti engedélyt a sáskák elleni védekezéshez
- Az olaszsáska
- Nébih Növényvédő Szer Adatbázis
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
