Az alábbi összefoglaló a szeptemberben észlelt, és közterületen károsítók tekintetében ad tájékoztatást. Javaslatokat olvashatnak továbbá a felhasználható készítmények köréről is – mindez Zsigó György növényorvos tollából.
Az idei évben sok gondot okoztak a spanyol csupaszcsigák. Néhány éve a házikertekben és a közterületeken is csak csapdázással védekezhettünk ellenük. Nyáron két növényvédő szernek minősülő csigaölő készítményt is engedélyeztek, melyek III. kategóriásak lettek.

A „Csigaölő Natural csigaölő szer” néven forgalmazott növényvédő szer vas-foszfátot tartalmaz és közterületen is használható. A készítmény engedélyokiratának 4. pontjából a közterületi felhasználásra vonatkozó előírások a következők:

Az idei csapadékos és meleg nyarunk kedvezett a kórokozó gombák terjedésének. Gyepen, rózsán, mahónián és pl. az örökzöld orbáncfű esetében is küzdöttünk a rozsdagombákkal és szinte mindegyik dísznövényünkön megtelepedett a lisztharmat.
Talán a legféltettebb közterületi fánk a vadgesztenye, mely lisztharmata főleg a lehullott levelekkel telel át, hasonlóan a levélbarnulást okozó guignardia gombához, mely tüneteit gyakran összetévesztik az aknázómoly kárképével. De míg a moly aknái dupla falúak, ürülékkel teleszórtak és gyakran az élő hernyó is megtalálható bennük, addig a gomba által okozott foltok kicsit szabályosabbak, levélértől-levélérig terjednek és ezeket nem lehet „felnyitni”.

Az országos csapdahálózatunkban a selyemfényű puszpángmoly azon nemzedéke rajzik – pl. az ELTE Füvészkertben vagy a székesfehérvári megfigyelő ponton – melynek lárvái még ősszel tarrá rághatják a bokrokat. Ezek a kisméretű hernyók telelnek majd át a levélkékből szőtt hernyófészkekben. Kora tavasszal majd innen indítják a kártételüket. Befejezik az őszi „vacsorájukat”, lerágják az épen maradt és a frissen kihajtott leveleket. Tehát késő őszig és folyamatosan figyelni kell a hernyókra! A tojásokból kikelő lárvákat a bokrok belsejében lehet majd megtalálni, és ekkor kell indítani a védekezést is.
Nagy nyomással a sövények, bokrok belsejébe kell bejuttatni a rovarölő szert. Ahol nem találnak sok hernyót, ott nem kell permetezni, mert a hernyófészkek kicsipkedésével is megvédhetik a puszpángot.
