Növényvédelem
Növényvédelem

Inváziós kártevők: a négyfoltos fénybogár

Inváziós kártevők: a négyfoltos fénybogár

Agrofórum Online

A fénybogarak egyik jellegzetes határozó bélyege a bunkós végű csáp, amely segítséget nyújthat a gyors azonosításban. Közeli rokonai hazánk területén, a repcekárosító fénybogarak, amelyek a növény ivarleveleinek (porzó, bibe) megrágásával okozhatnak érzékeny kárt.

Rendszertani besorolás

A négyfoltos fénybogár [Glischrochilus quadrisignatus (Say, 1835)] [angol neve: sap (picnic) beetle, fourspotted sap beetle] (1. kép) az ízeltlábúak törzsébe (Arthropoda), a rovarok osztályába (Insecta), a bogarak (Coleoptera) rendjébe, a fénybogarak (Nitidulidae) családjába és a Cryptarchinae alcsaládba tartozó faj. A fénybogarak egyik jellegzetes határozó bélyege a bunkós végű csáp, amely segítséget nyújthat a gyors azonosításban. Közeli rokonai hazánk területén, a repcekárosító fénybogarak (Brassicogethes spp.), amelyek a növény ivarleveleinek (porzó, bibe) megrágásával okozhatnak érzékeny kárt.

1. kép: A négyfoltos fénybogár imágója
(Fotó: Herrmann, A.; www.zin.ru/animalia/coleoptera/eng/nit_herr.htm)

A nearktikum 15 Glischrochilus fajával szemben a Kárpát-medencében 4 e nembe sorolható faj található, amelyek morfológiai jellegzetességeiket tekintve rendkívül hasonlóak. Ebből három őshonos, endemikus faj (G. quadripunctatus, G. quadriguttatus, G. hortensis), mely nem fordul elő agrár-élettársulásokban, vagyis nem minősül kártevőnek. E rovarok fermentálódó fanedvekkel, gombákkal és alkoholos erjedésű gyümölcsökkel táplálkoznak.

Elterjedés

A négyfoltos fénybogár eredeti elterjedési területe a nearktikum keleti része. Az USA-ban Maine államtól Floridáig terjedő vonaltól nyugatra, egészen Wyoming, Utah állam területéig megtalálható. A legnagyobb egyedsűrűségben az Atlanti Óceán melletti államokban van jelen. Kanadában Brit-Kolumbia, Új-Skócia, Új-Foundland és a Prince Edward-sziget területein is általánosan elterjedt.

A faj a második világháború után, az amerikai hadsereg németországi megszállásának időszaka alatt került be Európába. Jelenlétéről először Berlin mellől, 1948-ban tudósítottak, ahova valószínűleg tengerentúli gyümölcs- és zöldségszállítmányokkal érkezett. Ezt követően a faj sikeresen elterjedt Közép- és Délkelet-Európában, később megjelent Oroszországban, Fehéroroszországban, Litvániában és Hollandiában, a közelmúltban pedig Olaszországban és Svájcban is (1. ábra).

1. ábra: A négyfoltos-fénybogár európai elterjedése és a terjedés feltételezett irányai

Magyarország határát északi irányból, feltehetően 1969-ben lépte át. Ezzel párhuzamosan Audisio (1985) a nemzetközi faunisztikai elemzéseket vizsgálva, a faj fenyegető, rohamos európai terjedését állapítja meg. Az öreg kontinensen történő terjedése valószínűsíthetően az uralkodó szélirányoknak megfelelően történt.

Morfológia

A négyfoltos fénybogár 4-6 mm hosszúságú, kissé megnyúlt, ovális, enyhén domború rovar. A testszíne fekete, szárnyfedőkön narancssárga foltokkal díszített, amely alakja, elhelyezkedése fajra jellemző. Felülete teljesen csupasz, pontozása finom, szórt. Az előtora olyan széles, mint a szárnyfedők, vagy azoknál valamivel keskenyebb, végük egyenesen lemetszett, vagy lekerekített. A nőstények nagyobbak a hímeknél, de az ivari kétalakúság nem jellemző a fajra. Lárvája csontszínű, 3 pár lábú ún. oligopod lárva, mely a táplálékul szolgáló sérült növényi szövetek között tartózkodik. Szabad bábja 4-5 mm-es.

Életmód

A faj az elterjedési terület hőmérséklet-összegének függvényében eltérő nemzedékszámban fejlődik. Vannak területek, ahol évente egy-, de általában két, kedvező körülmények között akár több generációja is lehet. A négyfoltos fénybogár fejlődési küszöbértéke: 10,5 °C, kifejlődéséhez szükséges kumulatív hőmérséklet összeg értéke: 535,9 nap°C. Telelése imágó alakban történik, a károsított növényi maradványokban, lehullott gyümölcsökben a talajszinten vagy a talajban. A bogarak kora tavasszal jelennek meg és rövid érési táplálkozás után helyezik tojásaikat elhalt növényi maradványok közé. Egy nőstény akár 400 tojást is lerakhat. Később a gyümölcséréssel párhuzamosan a lehullott gyümölcsökbe, vagy a kukorica fejlődésével már a kukoricacsövekre, annak bibeszálaira helyezik a nőstények a következő nemzedéket biztosító petéiket. A lárva a növényen táplálkozik, majd a talajba vonul bábozódni. Laboratóriumi körülmények között mért élettartamuk, általános tápanyag-összetételű diéta mellett 41,2 napnak, míg fajspecifikus tápanyag-összetételű diéta esetén 63,4 napnak bizonyult. Természetes körülmények között megállapított életciklusuk 40-60 nap.

Kártétel, jelentőség

Polifág (sok tápnövényű), kellemetlen tulajdonságú rovar, melyre angolszász neve is utal. A piknikre magunkkal vitt ételünket, cukros italainkat meglepő gyorsasággal lepi meg, de a szüret alkalmával a préselt must környékén is gyakori vendég. Különösen azonban a gyümölcsösökben és a kukoricaállományokban okozott kártételei érdemelnek említést.

A rovar ún. másodlagos (scavanger) kártevő, vagyis a jelentős, vagy elsőrendű károsítók (almamoly, keleti gyümölcsmoly, gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly stb.) által okozott károkat súlyosbítja. A károsító lepkelárvák által megsértett, fermentálódó növény szöveteken jelennek meg. Kártételük következtében, a növényi sebek nyitvatartásával segítik kórokozó mikrogombák (Fusarium spp., Penicillium spp., Aspergilus spp. Botrytis cinerea stb.) megtelepedését, kórképeinek kialakulását (2. kép). Komolyabb probléma akkor lép fel, ha az érésben lévő gyümölcsön vagy kukoricacsövön jelennek meg. Az alkoholos erjedésű, előzetesen károsított növényi szövetek kiváló életfeltételeket biztosítanak a lárvák és a kifejlett bogarak számára.

2. kép: A négyfoltos fénybogár és a kártétele következtében mikrobiális tevékenység lép fel
(Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

A kukorica kártevők 1999-ben megjelent kockázatelemzése szerint a négyfoltos fénybogár a kukorica fontos kártevője, amely esetenként jelentős kárt is okozhat. Egy new-englandi felmérés szerint 8%-os szántóföldi tőfertőzöttség mellett, a károsított csemegekukorica esetében 30%-nál is magasabb termésveszteséget regisztráltak (3. kép).

3. kép: Amerikai tapasztalatok: a négyfoltos fénybogár kártétele kukoricacsövön
(Fotó: Bartkowski; R.: www.piorin.gov.pl/index.php)

A faj kukoricamollyal való ökológiai kapcsolatával összefüggésben érdekes megfigyeléseket tettek külföldi kutatók. Alkoholos permetlé kijuttatásával sikerült a kukoricamoly szabadföldi károsítását mérsékelni, mivel az L1-es lárvák egyedszáma csökkent a megnövekedett fénybogár populáció hatására. Érdekes, hogy a négyfoltos fénybogár szívesen tartózkodik a lárva friss rágcsálékában (4. kép), sőt lárvajáratában (5. kép). Az elsődleges kártevőkkel fenntartott ökológiai kapcsolata, azonban még nem teljes körűen tisztázott. Elképzelhető, hogy egy asztalközösség (kommenzalizmus) jellegű kapcsolatról van szó, amely csupán a fénybogár számára hordoz előnyöket. Ennek egyértelmű tisztázása még további kutatásokat igényel.

4. kép: Négyfoltos fénybogarak a kukoricamoly rágcsálékában
(Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

5. kép: Négyfoltos fénybogár a kukoricamoly lárvajáratában
(Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Előrejelzés, védekezés

A bogarat a magas cukortartamú, alkoholos erjedésben lévő, nedvdús növényi szövetek vonzzák. Egyedszáma jól nyomon követhető a táblába kihelyezett, kukoricaszárra erősített pohárcsapdával, amelybe erjedt, zúzott kukoricaszemek, vagy lédús gyümölcsdarabok kerülnek elhelyezésre (6. kép).

6. kép. Növényre erősített pohárcsapda kukoricában
(Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Megfigyeléseim szerint a négyfoltos fénybogár egyedszáma a kifejlett kukorica vegetációjában végig magas (2. ábra), a vegetáció végén, pedig egyre nagyobb arányban jelennek meg szintén a fénybogarak közé tartozó Carpophilus nem fajai is.

2. ábra. A négyfoltos fénybogár rajzásképe vetésváltott és visszavetett kukoricaállományokban a klimatikus jellemzők függvényében

Egyedszáma az előző évi növénymaradványok alászántásával gyéríthető. Az általa kialakított kár mértéke, azonban eddig nem indokolja a külön, ellene irányuló állományvédekezések megvalósítását. Az elsődleges rágó szájszervű kártevők elleni állománykezelésektől a fénybogár populáció egyedszámának csökkenése is remélhető.

Ajánlott irodalom

  • Audisio, P. (1985): La minacciosa diffusione in Europa meridionale di Glischrochilus quadrisignatus (Say, 1835) (Col. Nitidulidae). Frustula Entomol., N.S., 6 (19): 369-378.
  • Bourchier, R.S. (1986): Development of traps for adult Glischrochilus quadrisignatus (Say) (Coleoptera:Nitidulidae) and investigation of olfactory responses to volatile components of corn, raspberry and tomato. McGill University, 1-166.
  • Jarvis, C.H., Baker, R.H.A. (2001): Risk assessment for non-indigenous pests: 1. Mapping the outputs of phenology modells to assess the likelihood of establishment. Divers. Distrib., 7: 223–235.
  • Kałmuk, J., Kubisz, D., Pawłowski, J. (2008): Glischrochilus quadrisignatus (Say, 1835) Urazek kukurydziany. In: Głowaciński, Z., Okarma, H., Pawłowski, J., Solarz, W. (eds) – Księga gatunków obcych inwazyjnych w faunie Polski. Instytut Ochrony Przyrody PAN w Krakowie. [http://www.iop.krakow.pl/gatunkiobce/default.asp]
  • Keszthelyi S (2012): Evaluation of flight phenology and number of generations of the four-spotted sap beetle, Glischrochilus quadrisignatus in Europe. Bulletin of Insectology 65:(1) 9-16
  • Keszthelyi S. (2012): A négyfoltos-fénybogár (Glischrochilus quadrisignatus Say, 1835) európai elterjedése. Növényvédelem, 48 (1): 15-19.
  • Luckmann, W.H. (1963): Observations on the biology and control of Glischrochilus quadrisignatus. J. Econ. Entomol., 56: 681-686.
  • Peng, C., Williams, R.N. (1991): Influence of food on development, survival, fecundity, longevity, and sex ratio of Glischrochilus quadrisignatus (Coleoptera: Nitidulidae). Environ. Entomol., 20 (1): 205-210.
  • Šefrová, H., Laštuvka, Z. (2005): Catologue of alien animal species in the Czech Republic. Acta Univ. Agric. Silvic. Mendel. Brun., 53(4): 151-170.

Ritka kártevők a repcében

2019. december 6. 04:37

Az őszi káposztarepce az a szántóföldi növénykultúránk, amelynek növényvédelmében az állati károsítók döntő jelentőséggel bírnak és amelynek a termesztési költségeiben az ilyen károsítók elleni védekezés adja az egyik legnagyobb tételt.

Megjelent a Nufarm új termékkatalógusa

2019. december 3. 09:02

Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2020, amelyből részletesen tájékozódhat cégünk termékpalettájáról, és az egyes növényvédő szerek pontos használati útmutatóját is megismerheti.

Permetezőgépek téli felkészítése

2019. november 20. 10:33

Ha nem biztos, hogy megfelelően el tudja végezni a fagymentesítést, kérje az Agroázis szakembereinek segítségét, szakképzett szervizes kollégáinkkal állunk partnereik rendelkezésére.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.

A természetközeli termesztés szellemisége

2019. május 27. 14:08

Egy hazai gazdaságot mutatunk be Olvasóinknak, ahol a természetközeli termesztési mód alkalmazásával törekednek arra, hogy a kemikáliák felhasználását csökkentsék, illetve elkerüljék. Ezen alapelvek közel állnak az integrált növényvédelem alapelveihez.

Inváziós kártevők: Eperfa-pajzstetű

2019. június 9. 08:37

Az eperfa-pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona) az egyik legfontosabb kártevő pajzstetű faj világszerte.

A november a precíziós növénytermesztés hónapja az AXIÁL-nál

2019. november 13. 15:47

Novemberben több precíziós növénytermesztéssel foglalkozó esemény megrendezésére került sor az AXIÁL Kft.-nél.

A lencse gyomirtása

2018. november 12. 11:36

Az összeállításban a különböző hüvelyes növények termesztésekor alkalmazható gyomirtási módszerekről olvashatnak.